A kereskedők folyamatosan nyomást gyakorolnak a termelőkre és a beszállítókra, s emiatt a héten módosítják a haszonkulcs korlátozására vonatkozó szabályozást – erősítették meg a Tanjug hírügynökségnek a kereskedelmi minisztériumból. Közben Jagoda Lazarević illetékes tárcavezető a Szerbiai RTV-nek elmondta, hogy bár a felügyelők ellenőrzései azt mutatják, hogy a kereskedők mind felelősségteljesebben járnak el és tiszteletben tartják az említett szabályozást, továbbra is nyomást gyakorolnak a beszállítókra. Emiatt felülvizsgálják a rendeletet, és értesítik a kereskedőket, hogy módosítsák a beszállítókkal és termelőkkel megkötött szerződéseiket, és így az üzleti viszonyukat is hozzák összhangba a szabályozással. „Ezt az elmúlt időszakban történt nyomásgyakorlások miatt tesszük” – fogalmazott a miniszter, majd magyarázatot is adott rá: a szerződésmódosításokkal azt szeretnék megelőzni, hogy amint lejár a haszonkulcs korlátozásáról szóló rendelet, a kereskedők ne fizettethessenek meg ismét olyasmit, amit jelenleg nem tehetnek meg a korlátozás miatt.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a termelők és a beszállítók már hosszú ideje kénytelenek eltűrni a kereskedők folyamatos nyomását. Csökkent mértékben ugyan, de ez a haszonkulcs korlátozásáról szóló szabályozás érvényesítését követően is folytatódott. „A kereskedők továbbra is szemtelenül kreatívak, pontosan tudják, hogy mit szabad és mit nem szabad tenniük, és folytatják a nyomásgyakorlást” – mondta a miniszter, aki szerint azért fontos folyamatosan párbeszédet folytatniuk a cégekkel, hogy megfelelő döntéseket tudjanak hozni. A haszonkulcshoz fűződő gondok mellett ugyanis más problémák is felmerülnek – mutatott rá Lazarević. Kiemelte: bár javult a helyzet, és a kereskedők lényegében tiszteletben tartják a szabályozást, Szerbiában nemsokára életbe lép az a törvény is, amely szigorú büntetőpolitikát érvényesít majd a becstelen kereskedelmi gyakorlat megelőzése céljából. A miniszter kiemelte, hogy a problémát az Európai Unióban már korábban felismerték, és a tagállamokban érvényesítették is azokat a rendelkezéseket, amelyekkel a szóban forgó becstelen kereskedelmi hozzáállást visszaszorították. Ezeket az irányelveket kívánják beépíteni a szerbiai törvényekbe is – mondta.
A miniszter emlékeztetett, hogy korábban is volt kísérlet az árak korlátozására: a koronavírus-járvány időszaka különösen viharosnak számított ilyen szempontból, és a haszonkulcsok növekedése is 2021 óta vált kifejezetté. „Mindebben részük van a külföldi befektetőknek is, amelyek követelik a jogaikat: mindez nagyon összetett, de folytatjuk a harcot” – mondta Lazarević. A szabadkereskedelmi verseny megsértésével és a monopóliumot erősítő kereskeskedelmi egyezségekkel foglalkozó bizottság munkájával kapcsolatban kiemelte, hogy még mindig várják a jelentését. A bizottság ugyanis független szerv, amelynek munkájába az állam nem szólhat bele – mutatott rá a tárcavezető. Azt viszont elmagyarázta, hogyan történik egy üzletlánc ellenőrzése: a felügyelők megérkeznek az adott épületbe, és véletlenszerűen ellenőrzik a termékeket. Nem lehetséges ugyanis leellenőrizni mind a 10 ezer terméket, amelyet a haszonkulcs korlátozásáról szóló szabályzat érint. Így a 23 kategória mindegyikéből három terméket emelnek le a polcokról, és azokat helyezik górcső alá. Arra is figyelnek, hogy ha egy üzletláncon belül például 83 eladóhelyet ellenőriznek, mindegyikben más termékeket vegyenek sorra – részletezte az ellenőrzések menetét a miniszter. Elmondta azt is, hogy jelenleg az ötödik üzletláncot ellenőrzik, és az eddigi tapasztalatok alapján lényegesen kevesebb a visszaélés, és a kereskedők egyre felelősségteljesebben viszonyulnak a szabályzat betartásához. Kiemelte azonban, hogy jelenleg még csak a haszonkulcsok korlátozásának betartását ellenőrzik, és a szerződésekben foglalt árengedmények ellenőrzése csak ezután következik.
A rendelkezések folyamatos szigorítása, valamint az új törvény bejelenése miatt nemrégiben olyan információk is napvilágot láttak, melyek szerint az intézkedések miatt több, Szerbiában működő kereskedelmi lánc is a bezárást fontolgatja. Mindez mögött sokkal inkább politikai indíttatás lapul, ami nem a valós helyzetet tükrözi. „Minden kereskedelmi láncban felbukkannak olyan eladóhelyek, amelyek nem jövedelmeznek. Ezeket bezárják és újakat nyitnak, így alakítják folyamatosan a hálózatukat” – mutatott rá a miniszter, aki szerint jelenleg is csak erről van szó, és azok, akik emögött többet vélnek látni, csak félelmet és pánikot kívánnak kelteni. A polcok nem üresednek, az eladóhelyek száma sem csökken: semmi sem utal arra, hogy bármelyik kereskedelmi lánc visszavonulna a piacról – zárta le a témát a tárcavezető.
Nyitókép: Dávid Csilla (Archív)
