A Tisza mentén a szorgalmas gazdák már betakarították a kukorica nagy részét, a napraforgóból pedig jószerével már csak a másodvetések állnak talpon. Több parcellán már bújik elő a földből a szeptember közepén elvetett repce. Az ősziek vetése már nagyon is aktuális, a csapadékhiány azonban késleleti a munkát, a földművesek várják, hogy legalább valamennyire megázzon a talaj, nedvesség híján hiányosan fog kikelni a repce, a búza és az őszi árpa.
Már csak a másodvetésű napraforgó áll talpon a zentai határban (Gergely József felvétele)
A felsőhegyi Napredak Földműves-szövetkezet a sörárpatermesztés területén több mint egy évtizede együttműködik a francia Maltinex céggel. Az árpatermelőkkel már kötik a szerződéseket a jövő évi termésre, amihez a szövetkezet biztosít minőségi sörárpavetőmagot. Az ellenértékét a gazdák a termésből törleszthetik, de meg is vásárolhatják a vetőmagot. Az idén 17,50 dinárt fizettek a sörárpa kilójáért. A takarmányárpára is mindig van kereslet. Az árpatermés megelőzi a búzát, a gazdák július elején már kézhez is kapják az érte járó pénzt, és ami még nagy előnye az őszi árpának, hogy a betakarítás után másodvetésben korai kukorica termelhető. Egy évben két aratás.
A szövetkezet a tavalyi próbatermelés sikerén felbuzdulva idéntől az olajrepce termesztésére is köt termeltetési szerződést az érdeklődő gazdákkal. Az idén tovább nőtt az érdeklődés az olajrepce termelése iránt, ami minden bizonnyal kapcsolatban van a zentai feldolgozóüzem építésével is. A Tisza mentén az elmúlt három esztendőben megduplázódott a repcével bevetett terület nagysága, a kereslet állandó, és stabil az ára. A repce termelése alaposabb talaj-előkészítést és fokozottabb növényvédelmi odafigyelést igényel. A rovarkártevők egyik napról a másikra jelentős károkat okozhatnak a vetésben. Az idősebb földműveseknek nem javasolják a repce termesztését.
A Napredak igazgatója, Sándor József a rekordhozamokkal kecsegtető kukorica betakarításával kapcsolatban elmondta, hogy a logisztikai problémák, a szállítási eszközök, a sofőrhiány és a tárolási kapacitások telítődése lassítja a munkát. Nem tudják olyan ütemben átvenni és továbbszállítani a tengerit, mint amilyen tempóban a gazdák át tudnák adni a szövetkezetnek.
Valamikor még a kukoricaszárat is begyűjtötték (Gergely József felvétele)
A hazai piac kukoricafelvevő képessége korlátozott, a termés nagy része külföldre kerül, de a szállítmányozók sofőrhiánnyal küszködnek, a magyar határon pedig óránként legfeljebb egy kamion tud átjutni. Folyamatos a torlódás, még a fűszerpaprikát, a romlandó árut szállító, elsőbbséget élvező kamionokkal sem tesznek kivételt. Ráadásul még a Duna sem hajózható, a folyami áruszállítás hónapok óta akadozik, vagy teljesen leállt. A szövetkezet raktárából olykor több napon keresztül nem tudnak árut, napraforgót vagy kukoricát kivinni, mert vagy nincs szállítóeszköz, vagy a feldolgozó nem tudja tárolni a felkínált termésmennyiséget.
A kukoricatermés száraz, a Napredak 17 százalék nedvességig veszi át a kukoricát. A hazai piacon a nagy forgalmazók 14 dinárért kezdték felvásárolni a szemtermést, de csakhamar 14 dinár alá mentek. A minősítésen is szigorítottak, a 14–15 százalék nedvességtartalmú szabványminőséget 13,9 százalékra vitték le. Kizárólag az ilyen száraz kukoricáért fizetnek teljes árat. A szigorítás 20–40 parás árcsökkentést jelent.
Tavaly a szövetkezet Boszniába is szállított napraforgót és szóját, idén azonban a monopólium közbeszólt. A Victoria Group, az Agroglobe, az MK, azaz a Miodrag Kostić nevével fémjelzett cégcsoport diktálja a terményárakat a hazai piacon, és tartja kezében a kivitelt.
A napraforgót továbbra is előlegben, 28,50 dináros áron fizetik a termelőknek, de a hazai piacon uralkodó monopolhelyzet miatt nem várható áremelkedés. Összehasonlításul: Magyarországon 330 euró a napraforgó (szennyezőanyagoktól mentes) tonnája.
