Az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület folyamatos támogatásában részesülő számos középiskolás diák és egyetemi hallgató, valamint e társulat kuratóriumának jó néhány tagja és más közreműködők a hét végén május 17-én, együtt kirándultak magyar vonatkozású történelmi helyekre. A társas utazás védnöke a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal volt.
Matuska Márton, az egyesület elnöke nyújtott betekintést múltunkba. Újvidéken szólt az ottani múltbeli első településekről, majd méltatta az egykori magyar felségterületen az 1748-ban alakult szabad királyi város jelentőségét. A belvárosi Templomudvarban (Katolikus porta) tartózkodva ismertette az 1702-ben létrejött újvidéki római katolikus plébánia történetét és szerepét. Többek között felvázolta Fáth Ferenc apátplébános életútját, aki tetemesen gyarapította az egyház vagyonát. A kirándulók megtekintették a Mária neve plébániatemplomot, amelynek helyén 1734-ben Patachich Gábor érsek szentelte fel az első templomot. Segítő Mária tiszteletére.
Az újvidéki Futaki úti temető katonasírjainál az 1944/45-ös atrocitások magyar áldozatainak állított kereszt előtt a látogató csoport, a történelmi tragédia ismertetésekor kegyelettel adózott a kivégzettek emlékének.
A múltidéző út következő állomása a péterváradi vár volt, a hajdani Pétervárad lakótelep erődménye, amely ma is titokzatosan őrzi számos magyar király emlékét.
A szerémségi Karlócán a kirándulók megtekintették a Béke Királynője kápolnát, amely annak a helynek a közelében épült, ahol 1699. január 26-án a Keresztény Szövetség Törökországgal megkötötte a karlócai békét.
A temerini Tájházba látogatva a csoport úgymond találkozott nagycsaládos elődeinkkel. Küzdelmes boldog életüket elevenítették fel a kiállított tárgyak, szerszámok... a bútorzat, a hímzett függöny mögötti bölcső... az udvarban illatozó sok-sok virág.
A középkori Bács várában, illetve omladozó várromokkal körülbástyázva, az egykori dicső és tragikus csaták színhelyén senki sem fogadta a múltban barangoló csoportot. Képzeletben megjelent előttük Szent László, Hunyadi Mátyás király... Váradi Péter érsek elmosódó alakja. A lápos vidéken „visszhangzott” a pusztító csend. Valaki megjegyezte:
– A jövőben is szervezzünk ilyen utazást, hogy megismerjük történelmünk nagyjait és egymást. Mert hiányzunk egymásnak...
