Moszkva a 2022 tavaszán elért orosz-ukrán isztambuli megállapodások, a tavaly augusztusi anchorage-i orosz-amerikai csúcson megbeszélt feltételek, a terepen kialakult valóságos helyzet, valamint azoknak az elveknek az alapján kész tárgyalni Kijevvel, amelyeket az orosz elnök 2024. júniusi beszédében ismertetett a moszkvai külügyminisztériumban.
Erről maga Vlagyimir Putyin beszélt a keddi moszkvai kormányülésen, amelyen feladatként határozta meg, hogy minimalizálni kell az orosz polgári infrastruktúra elleni ukrán dróntámadások következményeit. Kijelentette, hogy ezek a támadások nem képesek megváltoztatni a „különleges hadművelet" menetét, sőt – különösen a gyerekeket érő csapások - egyenesen motiválják az orosz hadsereget.
Az orosz elnök szerint Ukrajna helyzete a fronton rohamosan romlik, ezért folyamodott ahhoz a taktikához, hogy orosz polgári célpontokra és az infrastruktúrára mér csapást. Mint mondta, az ukrán fél így próbál problémákat okozni az energiaellátás terén, befolyásolni az idegenforgalmi szezont, valamint azt a látszatot kelteni, hogy erős tárgyalási pozíciói vannak. Hangot adott azon álláspontjának, miszerint „a kijevi rezsimet kizárólag neonáci rezsimként lehet jellemezni".
Mint mondta, miközben az ukrán fegyveres erők egymás után veszítik el a területeket, az orosz hadsereg továbbra is minden irányban előretör.
Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a tanácskozáson kijelentette, hogy a kormány mérlegeli a dízelüzemanyag exportjának teljes tilalmát. A helyzetet az orosz üzemanyag-piacon bonyolultnak, de kézben tarthatónak nevezte.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a légvédelem moszkvai idő szerint reggel nyolc és délután kettő között 47 ukrán repülőgép típusú drónt lőtt le hét orosz régió, valamint az Azovi-, illetve a Fekete-tenger felett. A tárca szerint az orosz erők a donyecki régióban lévő Kosztyantinivkában minden irányban folytatták a támadást és a város délnyugati részén a szétszórt ukrán csoportok felszámolását, elfoglalva 128 épületet. A beszámoló az ukrán veszteségeket 90 katonában, 22 gépjárműben, egy tüzérségi lövegben, 29 szárazföldi robotrendszerben és 22 drónirányító állásban adta meg.
Liman északnyugati részén a moszkvai tájékoztatás szerint az orosz hadsereg elfoglalt öt harcálláspontot, valamint 52 épületet. A minisztérium szerint az ukrán fél ott több mint 30 katonát, két gépkocsit, egy quadot, egy lőszerraktárt, négy szárazföldi földi robotrendszert és 11 drónirányítási pontot veszített el.
A keddi hadijelentés értelmében az orosz erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni, és összesen csaknem 1300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel üzemanyag-ellátási és közlekedési infrastrukturális létesítményeket, valamint katonai célokra használt üzemanyagraktárakat, nagy hatótávolságú, pilóta nélküli repülőszerkezetek összeszerelésének és raktározásának helyszíneit, tíz páncélozott harcjárművet, 13 irányított légibombát, öt brit Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, továbbá 462 repülőgép típusú drónt.
Putyin az orosz külügyminisztériumban 2024. június 14-én elmondott beszédében béketárgyalások feltételül szabta az ukrán erők maradéktalan kivonását a donyecki, a luhasznki, a zaporizzsjai és a herszoni régióból, ezeknek – a Krímmel együtt – Oroszország részeként való elismerését, Ukrajna blokkoktól független és atomfegyvermentes státusát, valamint a NATO-ba való belépésének elutasítását, továbbá az Oroszország ellen bevezetett összes nyugati szankció feloldását.
Emellett ismertette az európai és eurázsiai biztonság Moszkva által kívánatosnak tartott alapelveit is, amelyek magukban foglalják a diktátum elutasítását, egy olyan rendszer létrehozását, amely garantálja a kontinens minden államának biztonságát – Oroszországot is beleértve –, a nyílt párbeszédet, minden potenciális résztvevő bevonásával, valamint a kulturális és civilizációs sokszínűség elismerését és az egypólusú világrend elutasítását.
