Gusztony András minden esetre ellenőrzi a hátlapot is... (fotó: Ótos András) Egy héttel ezelőtt frissen kiírt cirill betűs helységnévtáblák köszöntötték a temerinieket, a Szerbia Utainak illetékesei először tagadták, hogy új táblákat állítottak volna, később azonban gyorsan fény derült a turpisságra.
2026. október 2., péntek
Újvidék
A Városi Könyvtár telepi fiókja a könyvtáros évi szabadsága miatt augusztus 1-jétől 31-éig zárva tart. Ezért most júliusban a megengedett két kötet egyszeri kölcsönzésén túlmenően jóval több könyvet is hazavihet az olvasó.
A krónikások nem jegyezték fel, mikor épültek ki az első vízparti házikók azon a helyen, ahol ma több mint négyszáz nyaraló van. A dokumentumok tanúsága szerint a tucatnyi viskóból álló vízparti települést hatvan évvel ezelőtt jegyezték be horgászegyesületként.
Évek óta panaszkodnak a temeriniek a város nyugati határában levő szeméttelep felől érkező füstre és bűzre. Nemcsak a szeméttelephez közelebb fekvő városnegyedben nem lehet nyitva tartani az ablakokat, hanem még a távolabb levőkben sem.
A temerini új helységnévtáblák elhelyezése kapcsán több hírportálon olyan hírek jelentek meg, amelyek alapján arra lehet következtetni, minden rendben van, latin és cirill betűs feliratok is kerültek Temerin bejáratához, csak nem ugyanazon a helyen. A Szerbia Utai vállalat szerint ugyanis nem lehet ugyanazon a helyen kétnyelvű felirat, a kettő között legalább 50 méter távolságnak kell lennie.
Az újvidékiek régen is, és ma is, igen kedvelték/kedvelik a dunai partfürdőt, a Strandot. Kortól, nemtől, társadalmi ranglétrán betöltött helyüktől függetlenül szívesen töltötték idejüket, a felfrissülést kínáló, egykor még tiszta folyóban, és hűsöltek naphosszat a bérelt kabinjaik előtti pázsiton, úsztak, játszottak, vagy éppen, ha volt csónakjuk, sportoltak vagy csak kedvtelésből csónakáztak a strandolók előtt vagy át, a szemben lévő Halász-szigetre vagy távolabbra, a Macska -szigetnek nevezett homokzátonyra, melynek nagysága évenként vált...