A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság a topolyai Művelődési Ház kiállítótermében tartotta meg őszi konferenciáját. A rendezvény kezdetén Mezei Zsuzsanna, a társaság elnöke és Tomik Nimród, a helyi önkormányzat képviselője köszöntötte a megjelenteket. A Szabó József-díjat ebben az évben Nagy Tibor történész vehette át, akinek érdemeit Pastyik László irodalom- és helytörténész, bibliográfus foglalta össze. Nagy Tibor egy olyan értelmiségi tagja közösségünknek, aki sokat tett és maradandót alkotott a helytörténészek közösségében munkálkodva. A Löszbe taposva című könyvében sok apró, de fontos részlet van gondosan összefűzve. Egy kivételes könyvet alkotott meg, melyben a magunk iránti felelősség igénye is felmerül, mutatott rá az irodalomtörténész. A kiadvány méltó emléket igyekszik állítani Topolya több, mint 200 ártatlan magyar áldozatának, akiket a II. világháború végén végeztek ki. Mintegy három évtizedes kutatás eredményeként született meg a település tragikus múltját feltáró összefoglaló. Nagy Tibor megköszönve az elismerést Szabó József életművét méltatta, aki meglátása szerint egy olyan ember volt, akitől nem csupán szakmai dolgokat, de emberséget is tanulni lehetett.
A Kövek, sírok, emberek - Régészeti örökségünk feltárása címmel megtartott konferencián az előadók közül elsőként Neda Dimovski mutatkozott be, aki A régészeti kontextus jelentősége címmel tartott előadást, melyben a régészeti feltárások módszertanára fókuszált. Ezt követően Radaković Marina A római behozatali áru jelentősége a bánkerti szarmata lelőhelyen címmel értekezett. Az avarkori és szarmatakori időszakban nemcsak ellenségeskedtek, de kereskedtek is a „barbárok” és a rómaiak, ennek részleteire lehet következtetni bizonyos leletekből. Raško Ramadanski A becsei vár víz alatti régészeti kutatása címmel tartotta meg előadását.
Nyitókép: Nagy Tibor a Szabó József–díj átvételekor (Fotó: Tóth Péter)
