A bejegyeztetés jogi útvesztőiben nem könnyű eligazodni
A bejegyeztetés volt a központi témája a Magyar Szó mezőgazdasági mellékletének, a Magvetőnek a bácskossutfalvi Teleházban hétfőn megtartott olvasótalálkozójának. „Lesz olyan gazdaság , aki kifizeti ugyan a bejegyeztetéssel járó tetemes költségeket, de ebből sajnos egy dinárt sem fog visszalátni!” – mondta Puha Gábor, az Észak-vajdasági Agráregyesületek Szövetségének az elnöke.
Ezt a borúlátó kijelentését az elnök arra az agrártárcából kiszivárgott hírre alapozta, miszerint „addig fognak fizetni, amíg a pénzt tart.” Márpedig a mezőgazdasági minisztérium alaposan megnyesett idei költségvetését és a tavalyelőtti évből áthozott tartozásait számba véve nem kell prófétai előrelátás annak a belátásához, hogy a rendelkezésre álló pénz nem lehet mindenre elég.
Puha Gábor ezzel csak a valós helyzetet kívánta ismertetni, s nem lebeszélni a gazdákat a március 31-ei határidővel lezáruló bejegyeztetésről. (Annál is inkább, mert az egyéb támogatási formákat is a bejegyeztetéstől teszi függővé a minisztérium.) Az elnök szavai szerint a szervezetük által létrehozott, mintegy 30 000 gazdasággal rendelkező, észak-vajdasági falugazda hálózatban minden megtesznek, hogy a törvény engedte keretek között minél több gazdaság regisztrációjára sor kerülhessen. Ezt a helyszínen is demonstrálhatta az elnök. Biztosan mozgott a bejegyeztetéssel kapcsolatos jogi útvesztőkben, nem volt olyan kérdés, amire nem tudott volna valamilyen útmutatással szolgálni. Az már kérdés, hogy nem minden esetben ajánlhatott egyszerű megoldást, de ezért kizárólag a rendeleteket meghozó agrártárca hibáztatható, ahol mindent megtettek annak érdekében, hogy minél kevesebb juthassanak hozzá a támogatásokhoz.
A gazdák szóvá tették, hogy amíg Topolya községben 1000 dinárt kell fizetni bejegyeztetéskor a hitelesítésért, addig Szabadkán ez ingyenes. A válasz erre az volt, hogy eltérő jogi értelmezést alkalmaznak, Szabadkán elfogadnak egy olyan térítésmentességre vonatkozó rendelkezést, amit a többi községben jogosan vitatnak. Arra azonban már senki sem tudott választ adni, hogy miért kell ugyanazért a köztársasági illetékért minden községben más összeget fizetni.
Az olvasótalálkozó során Tóth Báthori Erzsébet a helyi könyvtárral együttműködve Bácskossutfalván is megnyitotta a Magyar SzóPontot.
