A pacséri református egyházközség szervezésében tíz éve működik a keresztény játszóház, melyben az elmúlt évtized alatt összesen kétszáz, 3–5 éves gyerekkel foglalkoztak. Az intézmény a hétvégén ünnepelte jubileumát.
A keresztény szellemben megszervezett foglakozásokról és az elmúlt évek tapasztalatairól Csányi Erzsébet lelkésznőt kérdeztük.
*Milyen megfontolásból hozták létre a játszóházat?
– Az volt a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a fiatal szülőknek, mivel igény mutatkozott rá a faluban, hogy a legkisebbeknek is biztosítsunk délelőtti felügyeletet. A játszóházban a közösséghez szoktatáson, a kommunikációs készség és a kézügyesség fejlesztésén, valamint a népi játékok, mondókák, népdalok megismertetésén kívül a keresztény értékrend megismertetésére is nagy hangsúlyt fektetünk. A gyerekek mindennapjaivá váltak a bibliai történetek, az asztali imádságok, a keresztény gyermekdalok és az olyan fogalmak, melyekkel megalapozták hitüket. Felekezeti és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül fogadtuk a kicsiket, és idáig összesen kétszáz gyermek került a Csemete játszóházból az óvodába.
*A vallási nevelés hogyan valósul meg?
– Minden hétfőn egy-egy bibliai történetet ismertetek, azután a heti foglalkozás valamilyen formában ehhez kapcsolódik. Számokról, állatokról, formákról, színekről, az évszakok változásairól, a közvetlen környezetről hallanak az életkori adottságaiknak megfelelően.
*A játszóház első generációjához tartozók ma már tinédzserek. A kisgyerekkori hitmegalapozás befolyásolta-e a gyülekezet életét?
– Reményeink szerint a bibliai üzenet, a szeretet, az elfogadás így mélyebben épül be a lelkükbe, később aktívabbak az egyházi életben, a gyülekezetben, a hitoktatásra is alaptudással érkeznek, sőt nyári táborainkban is részt vesznek. Másrészt azt is tapasztaltuk, hogy a játszóházból kikerülő gyerekek sokkal könnyebben találták fel magukat az óvodai közösségben, mint azok, akik nem jártak hozzánk.
* Biztosítva van-e a folyamatos működés?
– A helyi református egyházközség működteti a játszóházat. Pályázati pénzekből tudjuk fenntartani, és mindig kérdéses, hogy a következő félévben lesz-e elegendő anyagi fedezet a tiszteletdíjakra és a fűtésre. Igyekszünk mindent megtenni, hogy ne szűnjön meg. Remélem, kisgyerekek is lesznek, hiszen ebben az évben 12-en járnak a játszóházba, évekkel ezelőtt viszont húsznál is több gyerek volt. Ez a tendencia az óvodában és az iskolában is tapasztalható.
*Hogyan ünnepeltek?
– Hálaadó istentisztelettel ünnepeltük fennállásunk tizedik évfordulóját. Öt évvel ezelőtt már volt egy hasonló ünnepségünk, amikor a kezdetekre emlékeztünk, most az elmúlt öt évre tekintettünk vissza, megköszöntük a munkát a nevelőknek, Czérna Orsinak, Pintér Gabriellának, Tóth Anikónak és Makai Tímeának. A nagy tortából pedig mindenki kapott, aki velünk ünnepelte az évfordulót.
