Cikkünkhöz fotógaléria tartozik.
Az 1848-as pusztítást követően Temerin lakossága elmenekült, majd 1850-ben tért vissza otthonába. A következő esztendőket azonban újabb megpróbáltatások kísérték: a termés tönkrement, a jószág elpusztult, 1853. július 19-én pedig hatalmas vihar és jégeső söpört végig Temerinen, Járekon és a két település határában. A sorozatos csapások miatt a temeriniek elhatározták, hogy Szent Illés próféta napját fogadalmi ünneppé teszik. Július 20-át 1853 óta a hálaadásnak és az isteni oltalom kérésének szentelik.
A 173 esztendős hagyomány jegyében hétfőn ismét ünnepi menet indult a Kálváriától a Szent Rozália-plébániatemplomig. A felvonulást lovasok vezették, őket az új kenyeret és bort szállító fiáker, majd a zászlóvivők, a meghívott vendégek, az egyházi személyek és a népviseletbe öltözött gyermekek követték. A menethez csatlakozott a Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület tamburazenekara, a község vezetősége, valamint számos helyi civil szervezet és egyesület képviselője is. Varga Flórián, az Első Helyi Közösség titkára és a Szirmai Károly MME elnöke elmondta, az Illés-nap egyszerre egyházi fogadalmi ünnep és a temerini magyarság kiemelkedő közösségi eseménye.
‒ Ezen a napon megmutathatjuk, hogy mennyien vagyunk, összegyűlhetünk, és egymást erősíthetjük. Fontos, hogy a hagyományt átadjuk a fiataloknak, bevonjuk őket az ünneplésbe, hogy később ők is folytassák ‒ hangsúlyozta.
Ótos András felvétele
A hagyományokhoz híven az ünnepi menet végállomása a Szent Rozália plébániatemplom volt, ahol ft. dr. Szöllősi Tibor plébános vette át az új kenyeret és a bort. Tíz órakor kezdődött az ünnepi szentmise, melyet dr. Szederkényi Károly címzetes prépost, budapesti esperes-plébános mutott be. A szentmise keretében megáldották az új kenyeret és a bort, majd megkoszorúzták Temeri Lőrincnek, a község első ismert plébánosának tiszteletére felállított emléktáblát.
Szöllősi Tibor plébános felidézte, hogy az Illés-napi fogadalom a 19. század közepének sorozatos sorscsapásai nyomán született meg. Mint mondta, az új búzából készült kenyér megszentelése a hála kifejezése.
‒ Hálát adunk a munkáért, a földért, a kedvező időjárásért és mindazért, amit kaptunk. Van, amikor jobb, máskor rosszabb a termés, de megköszönjük, hogy van mit ennünk ‒ fogalmazott a plébános. Hozzátette, az ünnep az idők folyamán többször visszaszorult a templom falai közé, az 1990-es évektől azonban ismét az egész közösséget megmozgató eseménnyé vált.
Az Illés-napi rendezvénysorozat hétfő este a vásártéren megtartandó ünnepi köszöntővel, kenyérszegéssel egybekötött össznépi vigalommal zárul, ahol vacsora, beszélgetés, tánc és muzsikaszó várja majd az ünneplőket.
Nyitókép: Ótos András felvétele
