Immáron a negyedik évadában robog a Magyar Szó Taxi, napilapunk videós műsora. Akik követik, azok már jól ismerik a koncepciót, akik nem, azoknak pedig gyorsan bemutatnám: minden héten beül mellém valaki a Taxi anyósülésére, akivel autókázás közben különféle témákról beszélgetünk. A műsorban felbukkannak a már korábbról ismert arcok, de igyekszünk olyan személyeket is bemutatni, akik eddig meghúzódtak a háttérben, azonban munkájukkal nagyban hozzájárulnak egy-egy intézmény működéséhez vagy egy adott közösség életéhez. Az elkészült műsorunkat a Facebook-oldalunkon, a YouTube-csatornánkon és az online felületünkön tekinthetik meg, az interjú szerkesztett formáját pedig hétvégi lapszámunkban olvashatják.
Halász Dániel elsősorban istenhívőnek tartja magát, de úgy gondolja, hogy a menedzseri tennivalók sem állnak tőle távol, végső soron pedig utazó, aki a funkcióiból kifolyólag folyamatosan úton van, de ahogyan ő is mondta, mind úton vagyunk, hiszen a Biblia szerint az élet egy utazás. Maradékon gurult a Taxi, a Fruška gora szerpentines útjain, gyönyörű tájain, ahol egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy hogyan sikerült visszahozniuk a faluba a magyar oktatást.
Milyen gyermekkori emléke volt, ami kihatott az életútjára?
– Nagyon meghatározó volt számomra a délszláv háború. Ekkor még általános iskolás voltam, de a szüleim követték a híreket, így én is. A bombázások idején már középiskolába jártam. Tudni kell rólam, hogy Hertelendyfalván nőttem fel, azonban nagyon sokszor megesett, hogy tőlünk 100-200 méterre zuhantak le a bombák. Ezek az események elgondolkodtattak, hogy milyen gyorsan véget érhet egy emberi élet, és én ezt már tinédzserkoromban megtapasztaltam. Igaz, ez egy negatív élmény, de a hit szempontjából igenis pozitív, hiszen ha az ember bajban van, mindig Istent keresi.
Akkor mondhatni, hogy ez egy olyan pillanata volt az életének, aminek köszönhetően lelkipásztor lett?
– Részben igen. Már 14-15 éves koromban is azon gondolkodtam, hogy teológiát tanuljak, azonban kisgyermekkoromban, hogy szépen, népiesen fogalmazzak, paraszt szerettem volna lenni. Édesapám is református lelkész volt, és fizetéskiegészítésként ő is kapott egy kis darab földet, amelyet műveltünk, később állatokat is tartottunk. Nagyon szerettem ezt csinálni, és így a kettő között vívódtam. Konfirmációkor gondolkodtam el először azon, hogy mire is teszek fogadalmat. Középiskolába végül Magyarkanizsára iratkoztam, mezőgazdasági technikusnak tanultam, majd az érettségit követően ebben a szakmában is dolgoztam. Három év pihenő után jutottam el oda, hogy eldöntöttem: teológiát fogok tanulni. Kolozsvárra jelentkeztem, azonban az akkori helyzet miatt nehézkesebb lett volna a határátlépés Romániába. Később azonban egy ismerősöm, aki akkor végzett Sárospatakon, ajánlotta, hogy próbáljam meg ott. Végül emellett döntöttem. Nagyon sok határon túli csoporttársam volt.
Hogyan éli meg a maradéki református hívőközösség vezetését a mindennapokban, annak kihívásait, örömeit?
– Életemben először 2011 novemberében jártam Maradékon, akkor nem volt lelkésze a közösségnek. Itt szembesültem először azzal, hogy Szerémség helyzete sok szempontból még nehezebb, mint Dél-Bánáté, ahol én felnőttem. Ott a magyar iskolák és óvodák, bár sokszor összevont tagozatokkal és nehézségekkel, de még léteznek. Maradékon viszont már évtizedek óta nem volt magyar nyelvű oktatás. Ez a helyzet különösen fájó volt számomra, hiszen a református egyház mindig is magyar nyelvű egyházként határozta meg magát a Kárpát-medencében. Amikor lelkészként elkezdtem tanítani a konfirmandusokat, és szerb nyelven kellett magyaráznom a heidelbergi kátét, egyértelművé vált számomra, hogy itt sürgősen lépni kell az oktatás terén. A református egyház identitása és jövője szorosan összefügg a magyar nyelv megőrzésével. Először hétvégi, majd mindennapos óvodai foglalkozásokat indítottunk el a gyülekezeti termünkben. Bevezettük az iskolabusz-programot, hogy a gyerekeket magyar nyelvű oktatásba integrálhassuk. Később helyben is elindult a magyar nyelvű oktatás. A szülők részéről gyakori kérdés volt, hogy ki segít majd a gyerekeknek a házi feladat elkészítésében, ha ők maguk nem tudnak magyarul. Erre válaszként az egyházközség helyet biztosított a napközinek, amelyben a gyerekek megoldhatják a feladataikat. Ezt a programot a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával sikerült megvalósítani, és azóta is működik. Lelkészként azt vallom, hogy a hit az elsődleges, de szorosan összekapcsolódik a nemzeti öntudattal, amely elengedhetetlen az identitás megőrzéséhez. Maradékon a sok vegyes házasság miatt a gyerekek többsége, amikor óvodánkba kerül, nem beszél magyarul, ezért az oktatás területén tett lépéseink nemcsak a nyelv, hanem a közösség hitéleti és nemzeti identitásának megőrzését is szolgálják. Az eddig elért eredmények – óvoda, napközi, iskolabusz és helyi magyar nyelvű oktatás – csak az első lépések. Hiszem, hogy ha most teszünk ezekért a gyerekekért, akkor 20–40 év múlva is magyarul hirdethetjük Isten igéjét Maradékon. Ez a hit és az identitás szoros kapcsolódásának alapja, amelyért érdemes küzdeni.
Elérkezett az advent. Mit üzen nekünk ez az időszak?
– Az advent jelentése várakozás. Ha megkérdezzük a gyerekeket, kire várakozunk ilyenkor, általában tudják a választ: Jézus Krisztusra. Az adventi időszak célja, hogy Jézus Krisztus születésnapjára, a Megváltó eljövetelére emlékezzünk, amelyet Isten már nagyon régen megígért. Ez az időszak a lelki ráhangolódásról, az ünnep értelmének elmélyítéséről szól. Fontos hangsúlyozni, hogy sok minden összeköti a katolikusokat és a reformátusokat, még ha néhány dolog el is választ bennünket. Mindkét felekezetnél a húsvét a legnagyobb ünnep, nem a karácsony. Bár a népi hagyományban a karácsonyt sokszor kedveltebbnek, hangulatosabbnak tartják, a hitünk szempontjából a húsvét fontosabb: akkor támadt fel a mi Urunk, Jézus Krisztus. Református szemmel nézve minden egyes vasárnap kiemelkedő ünnep, hiszen vasárnaponként emlékezünk meg Jézus feltámadásáról. Ugyanakkor a karácsony és az advent fontossága abban rejlik, hogy évente egyszer külön hangsúlyt helyezünk a Megváltó eljövetelére. Az üdvösség története egységes egész: a Megváltó születése, földi élete, nagypénteken a kereszthalála, majd húsvétkor a feltámadása mind összefügg egymással.
Magyar Szó Taxi: Mi hozzuk a híreket!
Nyitókép: Kállai Göblös Nikoletta és Halász Dániel
