Szerbia területén eddig több mint 39 ezer földcsuszamlást regisztráltak. Ezek mindegyike egy adatbázisba került, és a földtani adatok hamarosan a polgárok számára is elérhetők lesznek. Mint a szakemberek rámutattak, ezek a területek nagyobb csapadék esetén életbe lépnek, mivel azonban az elmúlt napokban nem esett az eső, a földcsuszamlások terén is egyes területeken lenyugodott a helyzet egy időre, az ország más területein pedig éppen most vált ingataggá a talaj.
Vesna Tahov, a Földtani Kutatóintézet igazgatója éppen ennek kapcsán mutatott rá az RTS (Szerbiai Rádió és Televízió) reggeli műsorában arra, hogy napról napra nő a talaj ingatagsága kapcsán beérkező bejelentések száma, és megállapította, hogy ez nem rendkívüli, hiszen számolnak ezzel a jelenséggel ebben az időszakban.
Tahov szerint Nyugat-Szerbiában a legdrasztikusabb a helyzet, hiszen intenzív talajmozgásokat és földomlásokat jegyeztek Mali Zvornikban és Kragujavacon, és a szakemberek már kiszálltak a terepre, hogy javaslataikkal segítsék a terület sürgős szanálását.
– Egyes esetekben elég csak eltávolítani a lehullott törmeléket az utakról, máshol elvezető árkokat kell ásni, illetve újabb talajméréseket végezni – mondta az igazgatónő.
A közszolgálati televízió műsorában egy térképen szemléltették azokat a területeket, ahol aktív földcsuszamlások vannak. Pirossal jelölték meg ezeket a területeket, illetve azoknak a zónáját, ahol nem lenne szabad építkezni. Sárga színnel figyelmeztetnek a földcsuszamlás lehetőségeire, a kékkel bejelölteken pedig azok a földcsuszamlások figyelhetők meg, amelyek újraaktiválódtak.
Tahov szerint ez a térkép hamarosan a polgárok számára is elérhető lesz. Egy telefonos applikáción keresztül könnyen kereshetünk majd rajta a cím megadásával, megláthatjuk, mennyire kockázatos területről van szó, illetve hogy az ingatlanunk biztonságban van-e.
– Ezzel nem az a célunk, hogy a polgárokat megijesszük, hanem tájékoztatni szeretnénk őket, illetve így tisztában lehetnek a kockázattal is – mutatott rá a Földtani Kutatóintézet igazgatója.
Miloš Marjanović, a Bányászati és Földtudományi Kar professzora a műsorban felhívta a figyelmet arra, hogy a térképen található adatokat fontos megfelelően tolmácsolni. Elmondta, amikor a megjelölt területre ráközelítünk, kiderül, hogy a földcsuszamlás nem veszélyeztet akkora területet, mint elsőre tűnik.
Szavai szerint ezek a földmozgások a természeti feltételek és az emberi tevékenység eredményei.
– Elegendő a nem megfelelő építkezési folyamat vagy a gyenge karbantartás ahhoz, hogy megváltozzon a terep egyensúlya – mutatott rá a szakember.
Marjanović felhívta a figyelmet, sokszor a földcsuszamlás akkor aktiválódik, amikor a talaj megszívta magát vízzel. Kiemelte, vannak már különböző térképek, amelyekből következtetni lehet a talajmozgásokra, ám arról senki sem mer becslésekbe bocsátkozni, hogy mikor kerül sor a földcsuszamlásra. Ehhez elsősorban az időjárási viszonyokról, az esőzésekről kellene sokkal részletesebb adat.
– Sűrűbb klimatológiai állomások hálózatára van szükségünk ahhoz, hogy jobban megértsük a csapadék és a földcsuszamlások közötti kapcsolatot – mondta a szakember.
Tahov az időjárás ráhatását elemezve rámutatott, a nagy szárazsággal járó időszakok a talaj megrepedését okozzák, és ha rövid idő alatt nagyobb mennyiségű eső esik, megteremtődnek a feltételek a földcsuszamlásra.
