Magyar kapcsolatok, támogatások, jövőkép

A vajdasági magyar közélet négy meghatározó szereplője vett részt a Pannon RTV Közbeszéd című műsorának különkiadásában, amelyben először nyílt lehetőség arra, hogy egy asztalnál ütköztessék véleményüket a közösséget érintő legfontosabb kérdésekről. A beszélgetésen dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség, Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum, valamint Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés képviseletében vett részt.

A vita során szó esett az új magyar kormánnyal kialakítandó kapcsolatokról, a támogatáspolitikáról, a szerb–magyar viszonyról, a közelgő nemzeti tanácsi választásokról, valamint a vajdasági magyar sajtó, oktatás és kultúra helyzetéről. A résztvevők emellett a demográfiai folyamatokról és az elvándorlás kérdéséről is kifejtették álláspontjukat.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a kapcsolatfelvétel kérdéséről, valamint a magyarországi kormányváltást követő együttműködési lehetőségekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a választásokat követően gyorsan megindultak az egyeztetések az új magyar politikai vezetéssel, és a VMSZ továbbra is a párbeszédet és az együttműködést tartja elsődlegesnek.

Elmondta, hogy már a választásokat követő hetekben sor került fontos találkozókra, amelyek célja a kapcsolatépítés és a kölcsönös bizalom erősítése volt.

– Az elmúlt két hónapban egyrészt el kell azt mondani, hogy Magyarország polgárai döntöttek arról, hogy kinek juttatják a kormányzásnak a felelősségét, illetve a lehetőségét. Ezt követően az új magyar miniszterelnökkel még miniszterelnökké történő megválasztását megelőzően Magyar Péter úrral volt lehetőségem az ő meghívására egyeztetni. Erre a beszélgetésre április 24-én, tehát két héttel a választásokat követően került sor. Az egy kemény, de egyenes beszélgetés volt, mi ennek vagyunk a hívei – mondta.

A VMSZ elnöke ismertette, hogy az egyeztetések nem értek véget az első találkozóval, hanem a későbbiekben is folytatódtak. Kiemelte, hogy a bizalomépítés és a rendszeres párbeszéd elengedhetetlen a vajdasági magyar közösség érdekeinek képviseletéhez.

Dr. Pásztor Bálint kitért a támogatási rendszerek kérdésére is. Elmondta, hogy a határon túli magyar közösségek szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a magyarországi támogatások a jövőben is rendelkezésre álljanak. Hozzátette, hogy a vajdasági magyar közösség érdekérvényesítésének másik fontos pillére a hazai parlamenti képviselet.

A VMSZ elnöke az átvilágítás kérdésére is reagált. Leszögezte, hogy a párt és az érintett intézmények készek együttműködni minden ilyen folyamatban, és szerintük az átláthatóság alapvető feltétele a továbblépésnek.

Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke a Pannon Televízió Közbeszéd című műsorában beszélt a vajdasági magyar közösség és a mindenkori magyar kormány kapcsolatáról, valamint a tájékoztatás és a párbeszéd fontosságáról. A Vajdasági Magyar Plénum elnöke ezt követően arról beszélt, hogy fontosnak tartja az eltérő politikai nézeteket képviselő szereplők megszólaltatását és a nyilvános párbeszédet. Kiemelte, hogy a műsorban való részvételt ebből a szempontból pozitív lépésnek tekinti.

– Ami a mindenkori magyar kormánnyal való kapcsolatokat illeti, természetes, hogy a mindenkori magyar kormánnyal a határon túli kisebbségeknek, így a vajdasági magyaroknak is jó viszonyt kell ápolniuk. Találni kell olyan csatornákat, amelyeken keresztül egymást tudjuk tájékoztatni, mi az itteni helyzetről, a kormány pedig az aktuális nemzetpolitikáról, arról, hogy mit szándékoznak tenni, hogyan szándékozzák támogatni a kisebbségeket a határon túl és milyen eszközökkel tudják ezt megvalósítani – hangsúlyozta.

Surányi Zoltán szerint a magyar kormány számára kiemelten fontos, hogy hiteles és közvetlen információkat kapjon a vajdasági magyar közösség helyzetéről. Ismertette, hogy véleménye szerint ezt elsősorban a helyi szereplőkkel folytatott rendszeres egyeztetések révén lehet biztosítani.

A politikus összegzésként azt hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar közösség és a magyar kormány közötti kapcsolatnak a kölcsönös tájékoztatásra, az egymás iránti bizalomra és a közvetlen párbeszédre kell épülnie. Véleménye szerint csak így lehet biztosítani, hogy a határon túli magyarságot érintő döntések megfelelő információk alapján szülessenek meg.

Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés koordinációs testületének elnöke a magyarországi politikai változások, a vajdasági magyar közösség képviselete, valamint a Prosperitati Alapítvány támogatási politikája kapcsán fogalmazta meg álláspontját. Hangsúlyozta, hogy szerinte a vajdasági magyar közösség nevében való tárgyalás kérdése legitimációs szempontból is felvet bizonyos kérdéseket.

– Többször elhangzott, hogy stratégiai partner a VMSZ és a Fidesz, közben viszont változások történtek Magyarországon, és Pásztor Bálint már ilyenkor nem a VMSZ nevében, hanem inkább a vajdasági magyar közösség nevében kíván tárgyalni a Tisza-kormánnyal, amire én azt gondolom, hogy igazából nem kérte föl senki, és nincs is talán legitimitása erre, ő a saját pártja nevében  tárgyalhat csak – mondta Rózsa Zsombor.

A Vajdasági Magyar Újrakezdés koordinációs testületének elnöke ezt követően a Prosperitati Alapítvány működéséről és a támogatások felhasználásáról beszélt. Elmondta, hogy véleménye szerint az eredeti célkitűzések és a jelenlegi gyakorlat között több esetben is jelentős eltérések tapasztalhatók.

Rózsa Zsombor szerint a felsorolt példák azt mutatják, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből finanszírozott támogatások nem minden esetben jutottak el azokhoz a célcsoportokhoz, amelyek számára eredetileg szánták őket.

Rózsa Zsombor végül a magyarországi kapcsolatok alakulásáról is beszélt. Hangsúlyozta, hogy szervezetük számára kiemelten fontos a magyar kormánnyal való együttműködés, és már több egyeztetésre is sor került.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a magyarországi politikai változások, a külhoni magyar közösségek képviselete és a támogatáspolitika kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a VMDK hosszú ideje következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatot kell ápolni, ugyanakkor fontosnak tartja a politikai önállóság megőrzését is.

– A VMDK álláspontja szerint, amely már következetesen folytatja ezt a fajta politizálást talán már 20 éve, ugye mindig kerestük és mindig is azt gondoltuk, hogy az aktuális és a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat kell ápolni. Azonban történt a magyarországi politikában egy olyan átállás, amely hát mondjam úgy, hogy a Fidesz körülbelül második mandátumánál került előtérbe, amikor is egy olyan nemzetpolitikai stratégiát választottak, hogy minden külhoni területen egy pártot vagy egy szervezetet hoztak helyzetbe stratégiai partnerség révén. Megmutatkozott, hogy ez a stratégia nem igazán vált be, hiszen a budapesti döntéshozók valójában sok esetben csak egy forrásból tudtak tájékozódni egy-egy külhoni területnek vagy egy-egy külhoni nemzetrésznek a problémáiról. Ezért sokszor olyan döntéseket hoztak, amelyek nem igazán tükröződtek vissza az adott nemzetrésznek a valós helyzetében – mondta Csonka Áron.

A VMDK elnöke ezt követően arról beszélt, hogy szervezetük a magyar kormánnyal való kapcsolattartást fontosnak tartja, de ezt kizárólag partneri alapon tudja elképzelni. Kiemelte, hogy a kölcsönös együttműködésnek nem alá-fölérendeltségi viszonyra, hanem közös ügyekre és elképzelésekre kell épülnie.

Csonka Áron kitért arra is, hogy a VMDK már megtette a kapcsolatfelvételhez szükséges lépéseket az új magyar kormány irányába. Elmondta, hogy az eddigi visszajelzések biztatóak voltak, és reményeik szerint a korábban megfogalmazott ígéretek a gyakorlatban is megvalósulnak majd

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szerb–magyar kapcsolatok alakulásáról, a történelmi megbékélés jelentőségéről, valamint a nemzetek közötti incidensek kezeléséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar közösség alapvető érdeke a szerb közösséggel való együttműködés és a jó viszony fenntartása.

Elmondta, hogy ennek előfeltétele a múltbeli sérelmek rendezése volt, amely szerinte a 2013–2014-es időszakban valósult meg. Kiemelte, hogy ezt a folyamatot a VMSZ a szerb politikai partnerekkel közösen vitte véghez.

– A vajdasági magyar közösségnek az az érdeke, hogy a magyar közösség és a szerb közösség, a szerb nemzet, a két nép együtt tudjon működni. Ehhez arra volt szükség, hogy a múltbéli teljes mértékben valós sérelmeket, történelmi igazságtalanságokat helyre tegyük. És ezt sikerült 2013-ban, illetve 2014-ben, ezt nevezzük mi szerb–magyar történelmi megbékélésnek. A kedves nézők láthatták azt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség a szerbekkel meg tudta valósítani a történelmi megbékélést, miközben a vajdasági magyar közösségen belül az ellenzék egymást marja ebben a műsorban is – mondta Dr. Pásztor Bálint.

A VMSZ elnöke ezt követően a történelmi megbékélés konkrét eredményeit ismertette. Kiemelte, hogy Vajdaságban és Szerbiában sikerült megszüntetni azokat a döntéseket, amelyek évtizedeken át a kollektív bűnösség elvére épültek.

Dr. Pásztor Bálint a jelenlegi nemzetek közötti viszonyokról szólva kitért az incidensek kérdésére is. Elmondta, hogy bár ilyen esetek ma is előfordulnak, számuk jelentősen csökkent az elmúlt másfél-két évtizedhez képest.

– Nagyon fontos azt elmondani, hogy ezek az incidensek léteztek, és ma is léteznek. De harmincszor kevesebb ilyen magyar–szerb incidens van, a magyarság kárára elkövetett atrocitás, mint volt például 15 vagy 20 esztendővel ezelőtt. Ennek dacára sajnos a mai napon is előfordulnak, a mi jelenlegi valóságunkban is előfordulnak, de ezek nem egy tendenciát közvetítenek, hiszen sokkal kisebb mértékben vannak jelen, mint korábban. Nekünk, magyar szervezeteknek és még inkább az állami szerveknek az a feladatuk, hogy minden egyes ilyen esetben vizsgálat induljon, büntetőeljárás induljon és az elkövetők egy bírósági eljárás során elnyerjék méltó büntetésüket – emelte ki.

Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke a magyar–szerb kapcsolatok történelmi hátteréről, a múlt eseményeinek feldolgozásáról és a megbékélés lehetőségeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a két nemzet viszonyát ma is jelentős mértékben meghatározzák a közelmúlt eseményei, amelyekről szerinte sok esetben pontatlan vagy előítéletekkel terhelt ismeretek élnek a köztudatban.

Elmondta, hogy a történelem oktatásában és a történelmi emlékezet alakításában nagyobb szerepet kellene kapniuk a tudományosan megalapozott tényeknek. Kiemelte, hogy számos olyan történelmi esemény van, amelynek megítélése ma is viták tárgya, és amely hosszú időre meghatározta a magyar–szerb kapcsolatokat.

– Az, ami a magyar–szerb kapcsolatokat ma meghatározza, a közelmúlt, amelyről sajnos a népi történelemtudat és az iskolai történelemtanítás sokszor nem tényekre, hanem tévhitekre, előítéletekre alapuló információk tömkelege. Ezeket a dolgokat az oktatásban, tudományos akadémiai szinten kellene kijavítani – mondta Surányi Zoltán.

A Vajdasági Magyar Plénum elnöke szerint a történelem politikai célú értelmezése hosszú időre megterhelheti a nemzetek közötti kapcsolatokat. Hangsúlyozta, hogy a múlt lezárásához további tudományos és intézményi lépésekre lenne szükség.

Surányi Zoltán kitért a csúrogi megemlékezés jelentőségére is. Ismertette, hogy fontos lépésnek tartja az eseményt, ugyanakkor úgy véli, a megbékélési folyamat még nem teljes.

– Nagyon fontos volt a csúrogi esemény, amikor Áder János és Tomislav Nikolić közösen koszorúztak és fejet hajtottak, viszont egy kicsit hiányos volt ez a dolog, mert előtte Áder János bocsánatot kért a szerb parlamentben azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború idején a megszálló magyar hadsereg itt Bácskában elkövetett, ugyanilyen bocsánatkérés a 44–45-ös atrocitásokért a szerb oldalon nem volt – emelte ki.

A politikus végül a vajdasági magyarság szerepéről is beszélt a két nemzet kapcsolatában.

– Nem szeretem, amikor arról beszélnek, hogy a kisebbségnek hídnak kell lenni a két nemzet között. A hídon gyakran átgázolnak, inkább legyünk összekötőkapocs, közvetítők a kultúrában, a művészetekben, a mindennapokban – szögezte le Surányi Zoltán.

Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés koordinációs testületének elnöke a szerb–magyar kapcsolatok helyzetéről, a nemzeti kisebbségi jogok érvényesüléséről és a közelmúltban történt incidensekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy szervezete érdekelt a jó és hatékony szerb–magyar kapcsolatok fenntartásában, ugyanakkor szerinte a mindennapi életben több területen is problémák tapasztalhatók.

Elmondta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség szerepe a legmagasabb politikai szintű kapcsolatok kiépítésében vitathatatlan, ugyanakkor úgy látja, hogy ez nem minden esetben tükröződik vissza a hétköznapi életben.

– A szerb–magyar kapcsolatok rendkívül érzékeny, de közben egy nagyon fontos téma, amiben az Újrakezdés is teljes mértékben érdekelt, hogy a szerb–magyar kapcsolatok jók legyenek és valóban hatékonyak. Igen, a VMSZ az elmúlt években sokat tett azért, hogy a legfelsőbb politikai szinten összehozza a magyar és a szerb felet, ez vitathatatlan, de sajnos tényleg azt is tapasztaljuk, hogy a hétköznapi életben sok esetben a magyarok jogai inkább csorbultak vagy visszaestek– mondta Rózsa Zsombor.

Ismertette, hogy szerinte a palicsi fiúk ügye rámutat arra, hogy továbbra is előfordulnak magyar fiatalokat érintő támadások.

– Nem politikai marketing, de valóban vannak atrocitások, és hát a palicsi fiúk esete, amire először a VMDK mutatott rá, mi pedig egy kicsit jobban kibontottuk az ügyet, hát mégiscsak rámutat arra, hogy előfordul, hogy a magyar fiatalokat megtámadják. Pásztor úrtól hallottuk, hogy nem egy tendencia, de pedig ez a palicsi eset most már lassan egy tendencia, mert korábban is történt ilyen atrocitás, és feltételezzük, hogy utána is történt még ilyen atrocitás. Tehát itt egy 20–30 fős társaságról van szó, ahol valóban magyar fiatalokat támadtak meg, és nem értjük igazából a VMSZ álláspontját, hogy ebben a kérdésben miért nem hozták nyilvánosságra ezt az ügyet, mert azt gondoljuk, hogy így egy kicsit legitimizálják a támadók viselkedését – emelte ki.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a szerb–magyar kapcsolatok alakulásáról, a kisebbségi jogok érvényesüléséről és a politikai képviselet szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a VMDK hosszú évek óta következetesen felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek a vajdasági magyar közösséget érintik.

Elmondta, hogy pozitív fejleménynek tartja, hogy más politikai szereplők is egyre gyakrabban beszélnek ezekről a kérdésekről. Kiemelte ugyanakkor, hogy a diplomáciai és politikai szinten elért eredmények szerinte nem mindig jelentek meg a hétköznapokban.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Magyar Nemzeti Tanács választásairól, a Magyar Összefogás szerepéről és az elmúlt négy év eredményeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzeti tanácsi választásokon mindig a vajdasági magyar közösség dönt arról, kinek ad felhatalmazást a közösség képviseletére. Elmondta, hogy a Magyar Összefogás minden eddigi alkalommal győzelmet aratott a választásokon, ugyanakkor a korábbi években az ellenzéki szervezetek is lehetőséget kaptak arra, hogy képviselői helyekhez jussanak. Kiemelte, hogy a legutóbbi választáson csak egy lista indult, mivel az ellenzéki szereplők nem vettek részt a megmérettetésen.

A VMSZ elnöke ezt követően a Magyar Összefogás összetételéről beszélt. Ismertette, hogy a lista nem kizárólag pártpolitikusokból állt, hanem különböző társadalmi területek képviselői is helyet kaptak rajta.

Pásztor Bálint kitért a Magyar Nemzeti Tanács elmúlt négyéves munkájára is. Elmondta, hogy fontos eredménynek tartja a hosszú távú stratégiai dokumentumok kidolgozását, valamint azt, hogy a testület működését nem övezték botrányok.

A politikus végül a következő választásokra való felkészülésről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a VMSZ ezúttal is széles összefogásban gondolkodik, és olyan személyeket kíván bevonni a listára, akik saját közösségükben már bizonyítottak.

Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke a Magyar Nemzeti Tanács szerepéről, a véleménypluralizmus fontosságáról és a vajdasági magyarságot érintő közéleti kérdésekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy minden közösség számára fontosak az ellensúlyok és a kritikus hangok, mert ezek segítik a demokratikus működést és a hibák kijavítását.

A Vajdasági Magyar Plénum elnöke szerint a közösség képviselete csak akkor lehet hiteles, ha a különböző álláspontok is megjelenhetnek a nyilvánosságban. Ismertette, hogy ez szerinte a kulturális életben is alapvető fontosságú.

Surányi Zoltán ezt követően a Magyar Nemzeti Tanács feladatairól beszélt. Kiemelte, hogy a törvényben meghatározott négy hatáskör mellett más, a közösség életét érintő ügyekkel is foglalkoznia kellene a testületnek.

– Ilyenek például az olyan környezeti problémák, mint a topolyai zsibár, ahol élhetetlenné vált a környezet az ott élők számára az elviselhetetlen bűz miatt. Igenis politikai, gazdasági és más vonalakon kellene az állami szervekre hatni annak érdekében, hogy itt valamilyen változás történjen – emelte ki.

Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés koordinációs testületének elnöke a Magyar Nemzeti Tanács szerepéről, működéséről és jövőjéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az MNT eredetileg olyan civil és szakmai testületként jött létre, amelynek feladata a teljes vajdasági magyar közösség képviselete.

Elmondta, hogy véleménye szerint az elmúlt évek során a testület egyre inkább politikai befolyás alá került, miközben a kritikus hangok fokozatosan háttérbe szorultak.

– Elsődlegesen azzal a céllal jött létre, hogy civil szakmai értelmiségi testületként működjön, döntéseket hozzon, amellyel megkönnyíti, illetve képviseli a teljes közösségünket. Itt az elmúlt tíz évben láthattuk, hogy fokozatosan politikai befolyás alá került, és hogy a kritikus hangok azok fokozatosan ki lettek szorítva ebből a körből. Azt gondolom, hogy ugye négy területtel foglalkozik a Magyar Nemzeti Tanács, az oktatás, művelődés, tájékoztatás és a nyelvhasználat, hogy itt minden területen meglehetősen komolyak a gondok – mondta Rózsa Zsombor.

Rózsa Zsombor kitért arra is, hogy szerinte nem szerencsés, ha a Magyar Nemzeti Tanács működését egyetlen politikai erőhöz kötik. Ismertette, hogy még a civil jellegű listák esetében is megmaradhatnak azok a kapcsolódások, amelyek kérdéseket vetnek fel a függetlenséggel kapcsolatban.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a Magyar Nemzeti Tanács működéséről, a támogatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokról és a nemzeti tanácsok jogköreinek bővítéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy szerinte a szakmai szempontokat kellene előtérbe helyezni, és biztosítani kellene, hogy a támogatások odaítélését ne politikai megfontolások befolyásolják. A VMDK elnöke ezt követően a Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott stratégiákról beszélt. Kiemelte, hogy véleménye szerint ezek előkészítése során nem minden esetben érvényesült a megfelelő párbeszéd. Csonka Áron szerint a jelenlegi jogszabályi keretek nem biztosítanak valódi döntéshozatali lehetőséget a nemzeti tanácsok számára. Ismertette, hogy szerinte a jelenlegi rendszer inkább véleményezési jogköröket ad, mintsem tényleges autonómiát.