Magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívbetegségek. Az észak-bácskai körzetben az elmúlt időszakban többek között ezeket a megbetegedéseket jegyezték fel a leggyakrabban az orvosok, tudtuk meg dr. Nada Kosić Bibićtől, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet egészségnépszerűsítő osztályának vezetőjétől, amikor a betegek világnapja alkalmából arra kértük, beszéljen a térségünkben leggyakrabban előforduló betegségekről.
Mint azt az osztályvezető elmondta, a 2019-es statisztikai adatok alapján körzetünkben az elhalálozottak 57,6 százalékánál vérkeringési probléma volt a halál okozója.
Dr. Nada Kosić Bibić (Fotó: Gergely Árpád)
– Második helyen, 20,8 százalékos aránnyal a rosszindulatú daganatok állnak. Az elhalálozottak 5,4 százalékánál a légzési zavar volt a halált kiváltó ok, ezt követik az emésztési és a belső kiválasztási zavarok. Az elhalálozottak mintegy három százaléka vált balesetek, mérgezések és egyéb külső tényezők áldozatává. Az észak-bácskai körzetben a legmagasabb az öngyilkosság aránya az országban, 2019-ben 38-an vetettek véget életüknek. A felmérések szerint leggyakoribb betegségek a felnőttek körében térségünkben a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívbetegségek, a szívizom megbetegedése, az agyi infarktus, a bakteriális tüdőgyulladás, a tüdőrák. A nők leginkább különböző fertőzések miatt fordulnak nőgyógyászhoz, második helyen a terhesség áll, míg harmadik helyen a daganatos megbetegedések szerepelnek. A hölgyek a rendszertelen menstruáció miatt is gyakran felkeresik a szakorvost, és a meddőség is gyakori jelenség az utóbbi tíz évben. A terhességmegszakítások számát is figyelemmel kísérjük, 2019-ben 653 abortusz volt a körzetben – mondta el dr. Nada Kosić Bibić.
A gyermekek körében a leggyakoribbak a légúti megbetegedések. Az osztályvezető szerint a gyerekek évről évre egyre kevesebben jelennek meg a kötelező orvosi vizsgálatokon.
– Az esetek többségében akut, vírusos megbetegedésről, a felső légutak gyulladásáról van szó az iskoláskor előtti korosztálynál. Ezek általában rövid lefolyású betegségek, melyek nem okoznak hosszútávú károsodást a szervezetben. Az asztma is igen gyakori betegség. Az iskolás korú gyermekek légzési zavarokkal, valamint paraziták megjelenése miatt fordulnak orvoshoz, gyakori náluk a mandula és a felső légutak gyulladása. A diákoknak kötelező orvosi vizsgálaton kell megjelenniük az egészségházban, de számuk 2019-ben nem volt elfogadható, mert csupán 88,1 százaléka tett eleget ennek a kötelezettségnek. Ennek oka az egészségügyi dolgozók megfelelő létszámának hiánya. Az ezeken a kötelező vizsgálatokon készült feljegyzések alapján megállapítható, hogy a megbetegedések között első helyen szerepel a fogszuvasodás, ami a nem megfelelő táplálkozás következménye. Minden harmadik iskoláskor előtti és minden negyedik iskoláskorú gyermek küzd fogszuvasodással. A második helyen a lúdtalpasság áll, a harmadik helyen pedig a helytelen testtartás. Ez a mutatója annak, hogy a sok ülés és a kevés testmozgás milyen hatással vannak a fejlődésükre. Az elhízás is egyre gyakoribb rendellenesség a gyerekek körében. Mindez okot ad arra, hogy jobban foglalkozzunk a megelőzésekkel – magyarázta a szakember.
A koronavírus-járvány miatt a betegségek megelőzését szolgáló vizsgálatokon való részvétel jelenleg nem lehetséges. Dr. Nada Kosić Bibić elmondta, hogy a lakosság egészségügyi állapotának követése alapján megállapítható, hogy a lakosok megbetegedésének kiváltó oka sok esetben a helytelen életvitel.
– Döntéseinkkel nagyban befolyásolhatjuk egészségünket, ugyanakkor fontos lenne, hogy az egészségügyi rendszer nagyobb hangsúlyt fektessen a megelőző vizsgálatokra és a fiatal lakosság oktatására. A felnőtteknek le kellene mondaniuk a rossz szokásaikról, hogy jó példát mutassanak a gyerekeiknek. A koronavírus nehézségeket okoz az egészségügyben, de felelős magatartásunkkal megőrizhetjük az egészségünket – nyilatkozta az osztályvezető.
