Szabadka köztéri szobrait bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka köztéri szökőkútjait, csobogóit és emlékkútjait mutatjuk be. Közterületeink ezen díszei mellett nap mint nap elmegyünk, nyaranta pedig enyhülést is biztosítanak számunkra, de a történetüket nem feltétlenül ismerjük.
A szabadkai Közegészségügyi Intézet bejárata előtt egy szökőkút áll, amely hosszú évek óta nem működik. A létesítmény az épület előtti szoborpark részét képezi, amely az orvostudomány nemzetközi, hazai és szabadkai nagy alakjainak állít emléket.
A szabadkai Közegészségügyi Intézetet az 1912-ben létesített két – vegyi és mikrobiológiai – laboratóriumból nőtte ki magát, amely a Városháza III. emeletén volt található. A két laboratórium később járványtani osztályként működött. 1952-ben Szabadka egészségvédelmének fő irányítója, címzetes főorvosa dr. Licht Antal (1914–1981) az osztályból létrehozta az intézetet, akkor még Egészségügyi Intézet néven, amelynek két évtizedig töltötte be az igazgatói posztját. Az intézmény 1962-ben a Városházáról egy, az intézmény számára felépített új épületbe költözhetett, amelyben a mai napig megtalálható. Az épület előtt található szoborparkot is dr. Licht Antal hozta létre.
A szoborparkba először Louis Pasteur (1822–1895), a nagy francia tudós és Miloš Jovanović Batut (1847–1940), a belgrádi orvostudományi kar megalapítójának és első dékánjának mellszobra került. Az ezt követő években a szoborpark további alkotásokkal bővült. 1966-ban, szintén a felszabadulás napi ünnepségek keretében, Robert Kochnak (1845–1910), a nagy német bakteriológusnak és dr. Andrija Štamparnak (1888–1958), a zágrábi népegészségügyi főiskola, az ápolónőképző főiskola és kétszázötven egészségvédelmi intézet alapítójának a mellszobrát helyezték el. Kiemelkedő esemény volt Semmelweis Ignác (1818–1865) és Fodor József (1843–1901) mellszobrának 1967. szeptember 24-ei leleplezése, amelyre a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetsége kultúrattaséjának, a magyar egészségügyi minisztérium képviselőinek jelenlétében került sor. A szoborparkba a későbbiekben felállításra került többek között Sima Milošević (1896–1943), Vince Zomborčević (1810–1900) Adolf Singer (1897–1941) mellszobra is. Dr. Licht Antal 1972-ben vonult nyugdíjba.
A szoborparkot 1991-ben és 1992-ben átrendezték. A mellszobrok új műkő talapzatokat kaptak. Emellett az intézmény bejárata előtt egy kétszintes, vörösre festett beton szökőkutat alakítottak ki, ezzel egy valóban tetszetős szoborparkot hozva létre. Az átrendezés alatt 1992 februárjában az intézet előcsarnokában leleplezték dr. Licht Antal mellszobrát, amelyet később Ivan Petrovics Pavlov (1849–1936), a klasszikus kondicionálás felfedezőjének és Ilja Iljics Mecsnyikov (1845–1916), az immunológia egyik megalapítójának mellszobrával együtt a szoborparkban kapott elhelyezést. Sajnos azóta több mellszobor, illetve számos táblafelirat is hiányzik a talapzatokról. A szökőkút pedig évek óta nem működik, benne gyomnövények nőttek ki. Pedig a szoborpark a szökőkúttal együtt igazi éke lehetne városunknak.
