Az UNESCO Világörökségi Bizottsága vasárnap, a dél-koreai Puszanban zajló ülésszakán több új helyszínt vett fel a világörökségi listára. A döntések között szerepel a második világháborús normandiai partraszállás területe, a görögországi Olümposz hegység, az ókori japán fővárosok régészeti emlékei, valamint egy dél-szudáni természetvédelmi terület.
Az észak-franciaországi Normandiában az Omaha, Utah, Sword, Gold és Juno partszakaszok, valamint a Pointe du Hoc sziklafal vált világörökségi helyszínné. Ezeken a területeken szállt partra 1944. június 6-án több mint 150 ezer szövetséges katona, megkezdve Nyugat-Európa felszabadítását a náci megszállás alól. Az UNESCO kiemelte, hogy a térségben ma is megtalálhatók a német erődítések, elsüllyedt hajók és ideiglenes kikötők maradványai, ugyanakkor a turizmus, a klímaváltozás, a tengerszint emelkedése és a tengeri szélerőműparkok veszélyeztethetik a helyszín állapotát.
Világörökségi státuszt kapott a 2918 méter magas görög Olümposz is, amely a görög mitológia szerint a tizenkét olümposzi isten lakhelye volt. Görögország tizenkét éven át dolgozott azon, hogy a hegység felkerüljön a listára. A különösen gazdag növény- és állatvilággal rendelkező terület megőrzése a döntés nyomán még nagyobb felelősséget ró a helyi közösségekre, különösen az egyre növekvő idegenforgalom miatt.
A bizottság felvette a világörökségi listára Japán nyugati részén, Nara prefektúrában található Aszuka és Fudzsivara egykori fővárosainak 19 régészeti lelőhelyét is. A 6–8. századból származó emlékek a japán államiság kialakulásának időszakát idézik, amikor az ország a kínai közigazgatási mintát követve létrehozta első központosított államát. A föld alatt megőrzött paloták, állami intézmények, buddhista templomok és síremlékek később jelentős hatást gyakoroltak Nara és Kiotó városfejlődésére. A japán kormány reményei szerint a világörökségi cím a térség turizmusát is élénkíti.
Új világörökségi helyszín lett a dél-szudáni Boma–Badingilo természetvédelmi terület is. A mocsarakból, árterekből és szavannákból álló vidék a világ egyik legnagyobb szárazföldi emlősvándorlásának ad otthont: becslések szerint mintegy hatmillió fehérfülű kobantilop, tiang és mongalai gazella vándorol itt évről évre táplálékot és vizet keresve. A terület emellett elefántok, oroszlánok, gepárdok és számos más vadon élő faj élőhelye, miközben évszázadok óta pásztorkodó, földművelő és halászó közösségek is lakják. Ez az első dél-szudáni helyszín, amely felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
Nyitókép: A 2918 méter magas görög Olümposz (Fotó: Pexels.com)
