A népzene és a néptánc ünnepe Hajdújáráson

Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik!

Hajdújáráson rendezték meg a 62. Gyöngyösbokrétát és a 49. Durindót, a vajdasági magyar népzenei és néptáncélet egyik legjelentősebb találkozóját. A kétnapos rendezvényen mintegy 2400 szereplő lépett színpadra, köztük vajdasági együttesek, valamint Magyarországról, Erdélyből, a Felvidékről és Észak-Macedóniából érkezett vendégcsoportok. A seregszemle szombaton a hagyományos viseletes felvonulással kezdődött, amelyen a résztvevők az iskola épületétől vonultak a Vinogradar Labdarúgóklub pályájáig. A rendezvény fő helyszínén ezt követően néptáncos és népzenei produkciók követték egymást, bemutatva a Kárpát-medence különböző tájegységeinek hagyományait. A hétvége során mintegy száz műsorszám került a közönség elé.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a hagyományőrzés jelentőségéről, a közösségi összefogás erejéről és Hajdújárás példamutató szerepéről beszélt. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a népzenei és néptáncos seregszemle jelentősége messze túlmutat a fesztivál hétvégéjén, hiszen egész éves közösségi munkát és elkötelezettséget tükröz.

– A Durindó és a Gyöngyösbokréta nemcsak egy-egy hétvégéről szól egy esztendőben, hanem arról a mindennapos munkáról, amelyet települések tucatjain vajdasági magyarok százai és ezrei fejtenek ki annak érdekében, hogy amikor a nyár elején sor kerül valamely, vajdasági magyarok által lakott településen a Durindóra és a Gyöngyösbokrétára, akkor az olyan minőségben történjen, mint ahogy tavalyelőtt Adán, tavaly Magyarittabén vagy az idén Hajdújáráson – mondta.

Kiemelte, hogy a rendezvény megszervezése mögött rendkívüli helyi összefogás áll. Ismertette, hogy egy év alatt több fejlesztés is megvalósult a településen, amelyek részben a fesztivál megrendezéséhez kapcsolódtak.

– Hajdújárás pedig e tekintetben is példamutató, hiszen bebizonyította és a következő két napban újra be fogja bizonyítani, hogy a szív, az akarat és az összefogás számít igazán. Százötven önkéntes dolgozott egy éven át. Egy egész falu mozdult meg annak érdekében, hogy otthont adjon Vajdaság legnagyobb népművészeti fesztiváljának. A fesztiválnak köszönhetően megújul a falu, megújulnak a település intézményei és összetartó helyszínei. Sikerült tatarozni a helyi közösség épületét, megújult a Keresztelő Szent János római katolikus templom tetőszerkezete, és ami számomra a legkedvesebb, megújult a homlokzat is a helyiek adakozásából és a környékbeli mesteremberek munkájának köszönhetően – hangsúlyozta.

Dr. Pásztor Bálint ismertette a fesztivál idei számait is. Elmondta, hogy a Gyöngyösbokrétán 29 településről 30 egyesület vesz részt, míg a Durindón 82 műhely és szólista lép színpadra. Összesen 61 településről érkeznek résztvevők, akik 123 produkcióval készültek.

– A néptánc és a népzene élő valóságunk, amely napról napra formál bennünket. Ahogy minden alkalommal az ehhez hasonló rendezvényeken az unalomig szoktam ismételni, most is szeretném elmondani, azon kívül, hogy hagyományainkat ápoljuk ezáltal, és büszkén vállaljuk magyar nemzeti hovatartozásunkat, a néptánc a legkeményebb sport. A Gyöngyösbokrétának és a Durindónak pedig éppen az a lényege, hogy adjuk tovább gyermekeinknek és unokáinknak a magyar nemzet kincseit, néptáncunkat és népzenénket. Aki ma fellép, aki ma tapsol, aki ma munkálkodik, mind tanúságot tesz arról, hogy egy nemzet vagyunk, a magyar nemzet büszke tagjai vagyunk – emelte ki dr. Pásztor Bálint.

Sövény Rudolf, a szervezőbizottság elnöke ünnepi beszédében arról szólt, hogy Hajdújárás történetének egyik legjelentősebb eseményének ad otthont azzal, hogy első alkalommal fogadhatja a Gyöngyösbokréta és a Durindó résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a rendezvény nemcsak kulturális jelentőségű, hanem a közösség összetartozását és erejét is bizonyítja.

– Kimondhatatlan büszkeséggel és meghatottsággal tölti el a szívemet, hogy a 62. Gyöngyösbokréta és a 49. Durindó alkalmából ma itt állhatok Önök előtt. Településünk történetében ez a mai nap igazi ünnep. Mérföldkő. Első ízben lehetünk házigazdái a vajdasági magyarság legjelentősebb népművészeti és népzenei seregszemléjének. Hajdújárás több mint egy évszázada élő, szívós és gyarapodó közösség. Egykor a homoki szőlők és a gyümölcstermesztés tette ismertté, mára azonban gazdasága is kiteljesedett, de van valami, ami az évszázadok viharaiban sem változott, az összetartozásunk, a hitünk és a hagyományaink tisztelete – hangsúlyozta.

Juhász Gábor, a Fesztiváltanács elnöke köszöntőjében a Gyöngyösbokréta és Durindó közösségépítő szerepét emelte ki, valamint személyes emlékeit is felidézte a hajdújárási hagyományőrző mozgalomról. Hangsúlyozta, hogy a rendezvény a vajdasági magyarság egyik legjelentősebb kulturális eseménye, amely a népzene, a néptánc és a népviselet értékeit őrzi és adja tovább.

– Számomra különösen nagy jelentőséggel bír az, hogy itt Hajdújáráson szólhatok Önökhöz, hiszen a népzenei pályafutásom első lépéseit itt tettem meg tánckísérő zenészként. Annak idején, a ’90-es évek közepén itt Somogyi János volt az egyesület elnöke, Lackó Illés tanította a táncot, dr. Szöllősy Vágó László és Szöllősy Vágó Veronika vezette az énekkart. Egy nagyon erős csapat volt itt a ’90-es években, és én nagyon hálás vagyok nekik, hogy itt tanulhattam az alapokat. Az akkori nehéz körülmények, a fűtetlen próbatermek és a források állandó hiánya már a múlté. A lelkesedés, az összetartás és kulturális örökségünk szeretete azonban változatlanul megmaradt – emelte ki.

Mint mondta, a hagyományőrzés nem a múltba fordulást jelenti, hanem a közösség jövőjének építését szolgálja. A Fesztiváltanács elnöke ismertette, hogy a vajdasági együttesek szakmai színvonala nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Beszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik a háttérben dolgozva hozzájárulnak a hagyományőrző mozgalom sikeréhez, külön kiemelve a hajdújárási szervezőket, akik egy éven át készültek a rendezvényre.

Vasárnap, a 49. Durindó megnyitóján Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere beszédében a rendezvény mögött álló közösségi összefogás jelentőségét emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a sikeres lebonyolítás számos önkéntes, intézmény és szakember összehangolt munkájának köszönhető.

– A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Nemzeti Tanács, valamint számos intézmény, szervezet és szakember állt a rendezvény mögé. Az ő támogatásuk is kellett ahhoz, hogy egy ilyen nívós és példaértékű esemény valósulhasson meg ezen a hétvégén – hangsúlyozta.

Az alpolgármester külön szólt a népdalosokról, zenészekről és oktatókról is, akik egész évben dolgoznak a hagyományok továbbadásán.

– Mindez azonban nem érne semmit a népdalosok, a citerások, a tamburások és az oktatók nélkül. Hétről hétre meg kell újítani a motivációt, inspirálni kell a csoportokat, kutatómunkát kell végezni, bátorítani kell az énekeseket. Az önök munkája nélkül ennek az egésznek nem lenne értelme. Meghajolok minden csoportvezető és csoporttag előtt, aki a saját idejét nem sajnálva ápolja ezt a kultúrát, és azért dolgozik, hogy évek, évtizedek múlva is felcsendüljenek ezek a magyar dalok egy jövendőbeli Durindón valamelyik vajdasági faluban – emelte ki az alpolgármester.

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntőjében a Durindó közösségépítő szerepét, a hagyományőrző mozgalom jelentőségét és a vajdasági magyar identitás erősítésében betöltött szerepét emelte ki. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, hogy a hagyományőrző mozgalom támogatása stratégiai jelentőségű.

– Nemzeti tanácsunknak meggyőződése, hogy anyanyelvünk, kultúránk és hagyományaink megőrzése nem pusztán emlékezés a múltra, hanem felelősségvállalás a jövőért. Amikor gyermekeink népdalt tanulnak, néptáncra járnak vagy népi hangszert vesznek a kezükbe, nem csupán egy művészeti ágat sajátítanak el, hanem közösségünk értékrendjét, önazonosságát és összetartozásának élményét is továbbviszik. Ezért tekintjük stratégiai jelentőségűnek a hagyományőrző mozgalom támogatását, hiszen a megmaradásunk egyik legerősebb pillére a kulturális önszerveződés és az élő közösségi élet – emelte ki.