Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik!
Szombaton és vasárnap Hajdújáráson zajlik a 62. Gyöngyösbokréta és a 49. Durindó, a vajdasági magyar népzenei és néptáncélet egyik legjelentősebb találkozója. A szombati Gyöngyösbokrétán mintegy 2400 szereplő lépett színpadra, köztük vajdasági együttesek, valamint Magyarországról, Erdélyből, a Felvidékről és Észak-Macedóniából érkezett vendégcsoportok. A seregszemle a hagyományos viseletes felvonulással vette kezdetét, amelyen a résztvevők az iskola épületétől vonultak a Vinogradar Labdarúgóklub pályájáig. A rendezvény fő helyszínén ezt követően néptáncos és népzenei produkciók követték egymást, bemutatva a Kárpát-medence különböző tájegységeinek hagyományait. A hétvége során közel száz műsorszám kerül a közönség elé.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a hagyományőrzés jelentőségéről, a közösségi összefogás erejéről és Hajdújárás példamutató szerepéről beszélt. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a népzenei és néptáncos seregszemle jelentősége messze túlmutat a fesztivál hétvégéjén, hiszen egész éves közösségi munkát és elkötelezettséget tükröz.
– A Durindó és a Gyöngyösbokréta nem csak egy-egy hétvégéről szól egy esztendőben, hanem arról a mindennapos munkáról, amelyet települések tucatjain vajdasági magyarok százai és ezrei fejtenek ki annak érdekében, hogy amikor a nyár elején sor kerül valamely vajdasági magyarok által lakott településen a Durindóra és a Gyöngyösbokrétára, akkor az olyan minőségben történjen, mint ahogy tavalyelőtt Adán, tavaly Magyarittabén vagy az idén Hajdújáráson – mondta.
Kiemelte, hogy a rendezvény megszervezése mögött rendkívüli helyi összefogás áll. Ismertette, hogy egy év alatt több fejlesztés is megvalósult a településen, amelyek részben a fesztivál megrendezéséhez kapcsolódtak.
– Hajdújárás pedig e tekintetben is példamutató, hiszen bebizonyította és a következő két napban újra be fogja bizonyítani, hogy a szív, az akarat és az összefogás számít igazán. Százötven önkéntes dolgozott egy éven át. Egy egész falu mozdult meg annak érdekében, hogy otthont adjon Vajdaság legnagyobb népművészeti fesztiváljának. A fesztiválnak köszönhetően megújul a falu, megújulnak a település intézményei és összetartó helyszínei. Sikerült tatarozni a helyi közösség épületét, megújult a Keresztelő Szent János római katolikus templom tetőszerkezete, és ami számomra a legkedvesebb, megújult a homlokzat is a helyiek adakozásából és a környékbeli mesteremberek munkájának köszönhetően – hangsúlyozta.
A VMSZ elnöke arra is kitért, hogy Hajdújárás az elmúlt években számos olyan beruházással és kezdeményezéssel gazdagodott, amelyek a helyi közösség erejét bizonyítják. Elmondta, hogy a napközi, a bölcsőde, a Tájház fejlesztése, az iskolai felújítások, valamint a Rózsa Sándor Fesztivál mind azt mutatják, hogy a helyiek képesek közösen tenni céljaik megvalósításáért. Kiemelte a turulmadár és az országzászlós emlékmű megmentésének jelentőségét is, amely szerinte szimbolikusan mutatja meg a helyi magyarság ragaszkodását múltjához és értékeihez.
Dr. Pásztor Bálint ismertette a fesztivál idei számait is. Elmondta, hogy a Gyöngyösbokrétán 29 településről 30 egyesület vesz részt, míg a Durindón 82 műhely és szólista lép színpadra. Összesen 61 településről érkeznek résztvevők, akik 123 produkcióval készültek.
– A néptánc és a népzene élő valóságunk, amely napról napra formál bennünket. Ahogy minden alkalommal az ehhez hasonló rendezvényeken az unalomig szoktam ismételni, most is szeretném elmondani, azon kívül, hogy hagyományainkat ápoljuk ezáltal, és büszkén vállaljuk magyar nemzeti hovatartozásunkat, a néptánc a legkeményebb sport. A Gyöngyösbokrétának és a Durindónak pedig éppen az a lényege, hogy adjuk tovább gyermekeinknek és unokáinknak a magyar nemzet kincseit, néptáncunkat és népzenénket. Aki ma fellép, aki ma tapsol, aki ma munkálkodik, mind tanúságot tesz arról, hogy egy nemzet vagyunk, a magyar nemzet büszke tagjai vagyunk – emelte ki dr. Pásztor Bálint.
Sövény Rudolf, a szervezőbizottság elnöke ünnepi beszédében arról szólt, hogy Hajdújárás történetének egyik legjelentősebb eseményének ad otthont azzal, hogy első alkalommal fogadhatja a Gyöngyösbokréta és a Durindó résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a rendezvény nemcsak kulturális jelentőségű, hanem a közösség összetartozását és erejét is bizonyítja.
– Kimondhatatlan büszkeséggel és meghatottsággal tölti el a szívemet, hogy a 62. Gyöngyösbokréta és a 49. Durindó alkalmából ma itt állhatok Önök előtt. Településünk történetében ez a mai nap igazi ünnep. Mérföldkő. Első ízben lehetünk házigazdái a vajdasági magyarság legjelentősebb népművészeti és népzenei seregszemléjének. Hajdújárás több mint egy évszázada élő, szívós és gyarapodó közösség. Egykor a homoki szőlők és a gyümölcstermesztés tette ismertté, mára azonban gazdasága is kiteljesedett, de van valami, ami az évszázadok viharaiban sem változott, az összetartozásunk, a hitünk és a hagyományaink tisztelete – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a település kulturális életében a hagyományőrzés mindig meghatározó szerepet töltött be. Ennek példájaként említette a szüreti napokat és a Lifka Sándor Művelődési Egyesület több évtizedes munkáját. Sövény Rudolf ismertette, hogy a rendezvény megszervezése komoly feladatot jelentett, hiszen közel 2400 fellépő fogadásáról kellett gondoskodni. Elmondta, hogy a sikeres lebonyolítás a helyi közösség összefogásának köszönhető.
– Mi, hajdújárásiak és környékbeli magyarok megmutattuk, mit jelent az igazi összefogás. Ez az ünnep nem jöhetett volna létre a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szakmai támogatása, Szabadka város segítsége, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács, valamint a helyi közösségépítők önzetlen munkája nélkül – szögezte le.
Juhász Gábor, a Fesztiváltanács elnöke köszöntőjében a Gyöngyösbokréta és Durindó közösségépítő szerepét emelte ki, valamint személyes emlékeit is felidézte a hajdújárási hagyományőrző mozgalomról. Hangsúlyozta, hogy a rendezvény a vajdasági magyarság egyik legjelentősebb kulturális eseménye, amely a népzene, a néptánc és a népviselet értékeit őrzi és adja tovább.
Elmondta, hogy számára különösen fontos, hogy éppen Hajdújáráson szólhat a résztvevőkhöz, hiszen pályafutásának első meghatározó élményei is ehhez a településhez kötődnek.
– Számomra különösen nagy jelentőséggel bír az, hogy itt Hajdújáráson szólhatok Önökhöz, hiszen a népzenei pályafutásom első lépéseit itt tettem meg tánckísérő zenészként. Annak idején, a 90-es évek közepén itt Somogyi János volt az egyesület elnöke, Laczkó Judit tanította a táncot, Dr. Szöllősi Vágó László és Dr. Szöllősi-Vágó Veronika vezette az énekkart. Egy nagyon erős csapat volt itt a 90-es években, és én nagyon hálás vagyok nekik, hogy itt tanulhattam az alapokat. Az akkori nehéz körülmények, a fűtetlen próbatermek és a források állandó hiánya már a múlté. A lelkesedés, az összetartás és kulturális örökségünk szeretete azonban változatlanul megmaradt – emelte ki.
Mint mondta, a hagyományőrzés nem a múltba fordulást jelenti, hanem a közösség jövőjének építését szolgálja.
– A vajdasági magyar közösség ebből a szempontból igenis nagyon jól áll. Elég csak ránéznünk arra a tömegre, amely a népművészeti rendezvényeinken megjelenik. Aki végignézte ezt a gyönyörű felvonulást, ahogy a csoportok megérkeztek a színpad elé, annak megdobbant a szíve, és jó volt itt Hajdújáráson magyarnak lenni – hangsúlyozta.
A Fesztiváltanács elnöke ismertette, hogy a vajdasági együttesek szakmai színvonala nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Elmondta, hogy a külhoni magyar közösségek között a vajdasági hagyományőrző mozgalom az egyik legszervezettebb és legeredményesebb. Beszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik a háttérben dolgozva hozzájárulnak a hagyományőrző mozgalom sikeréhez, külön kiemelve a hajdújárási szervezőket, akik egy éven át készültek a rendezvényre.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
