A szabadkai Caritasban tett látogatást Soltész Miklós, Magyarország Miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatója. A vendégeket Paskó Csaba, a Szabadkai Caritas elnöke és Ricz Gábor, a szervezet igazgatója fogadta. Az esemény középpontjában a nagyböjti élelmiszergyűjtés és az abból Vajdaságba érkező adományok álltak.
Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatója ismertette a nagyböjti gyűjtés hátterét és jelentőségét, kiemelve annak több évtizedes hagyományát és közösségi szerepét. Elmondta, hogy a program minden évben a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelével indul, és országos összefogásként valósul meg.
– Évről évre rengeteg élelmiszer gyűlik össze, és nagyon sok vonatkozása van ennek a programnak. Most is minden templomban meghirdetésre került, és a hívek élelmiszert ajánlanak fel, egyfajta nagyböjti lemondásként és áldozatvállalásként. Ebből idén 87 tonna élelmiszer és plusz 4 millió forint felajánlott adomány érkezett be – ismertette Zagyva Richárd.
A program üzenetéről és a segítség személyes jellegéről is beszélt, hangsúlyozva, hogy nem csupán tárgyi támogatásról van szó.
– A másik fő üzenete pedig, hogy az irgalmas szeretet gyakorlását ki tudjuk fejezni és személyessé tudjuk tenni. Fontos, hogy húsvétra azoknak a családoknak is jusson az asztalára, akiknek nehezebb megélni az ünnepet, és hogy az emberi méltóságot is tudjuk erősíteni, a tekintettben, hogy az önkéntesek ellátogatnak a családokhoz, és elviszik a remény üzenetét. Ez történt most ebben az időszakban, és ez a 87 tonna élelmiszer többnyire magyarországi rászoruló családokat segít, ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk évről évre, és most is, hogy a határon túli magyaroknak is el tudjuk juttatni ezt az üzenetet, és ezt a kettősséget a valós, kézzelfogható élelmiszercsomagok és a remény üzenetének formájában. Ez több mint tízezer családhoz jut el még a húsvét előtti időszakban – hangsúlyozta.
Paskó Csaba, a Szabadkai Caritas elnöke köszöntőjében az együttműködés jelentőségét és az adományok valódi értékét emelte ki. Elmondta, hogy a támogatás nem csupán tárgyi segítség, hanem figyelem és jelenlét is.
– Az adomány, amely ma megérkezett, élelmiszercsomagokat jelent a rászorulóknak, valamint egészségügyi csomagokat a betegeknek. Ezek több mint tárgyi segítségek, különösen az ünnepek közeledtével. Ez az odafigyelés jele, és a szeretet kézzel fogható formája – mondta el Paskó Csaba.
Beszédében részletesen kitért a vajdasági ellátórendszer működésére és a falugondnoki szolgálat szerepére is.
– A Magyar Karitásszal együttműködésben a falugondnoki szolgálattal mintegy 1200 idős, magányos embert látunk el Vajdaság-szerte. Ez nem csupán szám, hanem 1200 élet, 1200 történet. Ez a szolgálat hosszú évek alatt felépített, áldozatos munka eredménye. Hálával és elismeréssel kell szólnunk arról az összefogásról, amely ezt lehetővé teszi. Elsősorban is köszönet a magyar államnak, köszönet a Magyar Karitásznak, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség közös kitartó és áldásos munkájának, amelyben így ebben a csomagban megvalósult – emelte ki.
Soltész Miklós, Magyarország Miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szélesebb összefüggésben beszélt a karitatív szervezetek munkájáról, bemutatva a magyarországi rendszer működését és annak fejlődését.
– Körülbelül harminc évvel ezelőtt alakult meg a Karitatív Tanács, amely kezdetben a vámon lefoglalt áruk szétosztásával foglalkozott. Ez a tevékenység később háttérbe szorult, de számos új feladat jelent meg. Ma már hat szervezet működik együtt, köztük a Katolikus Karitász, a Máltai Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Vöröskereszt. Ezek a szervezetek közösen látják el azt a sokrétű munkát, amely Magyarországon és a Kárpát-medencében is segítséget nyújt – ismertette.
Soltész Miklós (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
A konkrét segítségnyújtás példáit is sorolta, külön kitérve a migrációs válságra és a háborús helyzetekre.
– A migrációs válság idején a karitatív szervezetek a határ mentén és azon túl is segítették a rászorulókat. Az orosz–ukrán háború kitörése után két nappal már segítségpontokat állítottak fel, akár Kárpátalja felé a határ mentén, akár Budapesten, és ez nagymértékben segítette a valóban menekült ukrán és más nemzetiségű embereket, több százezres létszámban. Élelmet, szállást, gyógyszert, iskolai segítséget, vagyis mindent biztosítottak, ami szükséges ahhoz, hogy egy család akár véglegesen, akár ideiglenesen Magyarországon vészelje át azt a menekült időszakot, amelyről nem lehetett tudni, meddig tart. Ez óriási munka volt, és hatalmas összefogást igényelt. Emellett ki kell emelni az élelmiszermentés programját is, amely egész éves tevékenység, és amelynek során több száz tonna élelmiszert juttatnak el a rászorulókhoz. Ezt a magyar kormány több szálon is támogatja, leginkább a nagy cégek által erre a célra befizetett adókból juttat vissza forrásokat a karitatív szervezeteknek, hogy azokat az élelmiszereket, amelyeket a nagyáruházak adott esetben már nem tudnak eladni, még a lejárat előtt eljuttathassák a rászorulókhoz – hangsúlyozta.
Az államtitkár külön köszönetet mondott a vajdasági szervezet munkájáért is, kiemelve az idősek ellátásának fontosságát.
Nyitókép: Az esemény középpontjában a nagyböjti élelmiszergyűjtés és az abból Vajdaságba érkező adományok álltak (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
