Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.
Majdnem két évtized után ismét megnyitotta kapuit a Szabadkai Népszínház, amelynek rekonstrukciója hosszú évekig tartó folyamat volt. A felújított Népszínházat ma adták át Nikola Selaković kulturális miniszter és Maja Gojković, a tartományi kormány elnökének jelenlétében. Ez az esemény Szerbia elmúlt évtizedeinek egyik legjelentősebb kulturális infrastruktúra-fejlesztése volt.
Bartus Bella felvétele
A város főterének arculatát alapjaiban határozzák meg a Népszínház korinthoszi oszlopai. Szabadka egyik legrégebbi épülete 1854-ben épült, 1400 néző befogadására volt alkalmas. Megépítését követően számtalanszor építették és alakították át. Az évek alatt a gyönyörű épület egyre romosabb állapotba került. Majd a színház társulatát 2007-ben menekítették a csipkegyárba. A Népszínház épületén az elmúlt évek alatt folyamatosan dolgoztak, kisebb-nagyobb megszakításokkal.
A mai nappal azonban közel két évtizeddel a régi színházépület 2007-es bezárása után Szabadka egy modern színházat kapott, amely a város, Szerbia és a régió kulturális életének új központjává válhat. Történelmi pillanatnak nevezte a színház átadását beszédében Nikola Selaković. A kultúrális miniszter hangsúlyozta, a Szabadkai Népszínház épületére joggal lehetnek büszkék, hiszen minden európia standarnak megfelel.
– Szeretném nyomatékosítani, hogy a Szabadkai népszínház épülete az európai standarokat meghaladó módon lett kiépítve és felszerelve. Büszkeséggel mondhatjuk, hogy ilyen intézménnyel senki nem rendelkezik a régiónkban. Ez a hely a különböző kultúrák és stílusok találkozása. Az átadóval pedig megnyílnak a színház a kapui a szerb és magyar művészek előtt egyaránt. Ez a bizonyíték arra, hogy a kitartás és a rendíthetetlenség kifizetődik. Ma büszkék vagyunk mindarra, amit Szabadka és Szerbia kapott, de már holnaptól komolyan foglalkoznunk kell az intézmény működtetésével. Olyan hellyé kell tennünk, amely nemcsak technikai adottságai révén válik Európa-szerte ismertté, hanem a repertoárja és az itt fellépő művészek által is – összegezte gondolatait a kultúrális miniszter, aki a színház felújítása kapcsán Pásztor István, a VMSZ néhai elnökének és Aleksandar Vučić szerb államfő előremutató politikájának fontosságáról is említést tett.
Dr. Pásztor Bálint a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a sajtó képviselőinek elmondta, nagyon régóta nagyon sokan várták azt Szabadkán, hogy átadásra kerüljön a Szabadkai Népszínház épülete.
– Tizenkilenc évvel ezelőtt kezdődtek el a felújítási munkálatok. Nagyon sokáig körbe volt az az épület kerítve, nem lehetett bejönni, én sem voltam ebben az épületben 20 éve, és voltak olyan időszakok, amikor úgy tűnt, hogy teljesen kilátástalan a helyzet. 2007 és 2014 között a Vajdasági Magyar Szövetség volt az egyetlen politikai párt, amely a szerbiai parlamentben követelte a Népszínház felújítására vonatkozó szerződés tiszteletben tartását, amely értelmében a felújítási munkálatok 45 százalékát a köztársaság, 45 százalékát a tartomány, 10 százalékát pedig az önkormányzat kellett volna, hogy biztosítsa. A köztársaság, tehát az állami szint 2007 és 2014 között egyetlen vasat, egyetlen egy dinárt se adott erre a felújításra, azt követően pedig a Vajdasági Magyar Szövetségnek a költségvetési javaslatra benyújtott módosítási indítványai voltak azok, amelyek beindították ezt a folyamatot. Ez régen volt, azt követően 2014 után elindultak a munkálatok, 2016 óta pedig Szerbia egész területén, a Szabadkai Népszínház felújításának a munkálatai volt a legjelentősebb kulturális beruházás. Azt követően, hogy elindult a vonat Belgrád és Szabadka között, azt követően, hogy néhány héten belül elindul Budapestig is, vagy Budapestről Szabadkára. Azt gondolom, hogy teljesen meg fog változni a városnak a képe, a városnak a lehetőségei, amely lehetőségekhez nagymértékben járul hozzá az új Népszínház épület, és gyakorlatilag fél Európa eljöhet ide vendégszerepelni Szerbiából, Magyarországról egészen biztosan – mondta el dr. Pásztor Bálint. Hozzátette, hogy hamarosan lesznek tartalmak a Szerb-Magyar Kulturális Évad keretein belül is, mindez hozzátesz Szabadkának, nem csak a kulturális, hanem az össz idegenforgalmi kínálatához is.
Az utolsó előadást a régi épületben 2007 áprilisában játszották. Azóta a társulat alternatív helyszíneken lépett fel.
Történelmi napnak nezte az átadót Maja Gojković, a tartományi kormány elnöke is. Kiemelte, hogy közel 20 év után a város egy teljesen korszerű épülettel gazdagodott, amely Dušan Kovačević Gyűjtőközpont (Sabirni centar) című darabjának premierjével nyitja meg kapuit a közönség előtt, és a közösségi élet legszebb színterévé válik. Hangsúlyozta, hogy mostantól a felelősségel tartoznak azért, hogy az épület teljes kapacitással működhessen, minél több bemutatót tartsanak, és szoros együttműködés alakuljon ki más szerbiai színházakkal.
– Rendkívül fontos a gyorsvasút megléte, amellyel fél óra alatt Szabadkára érhetünk. Ahogy a szabadkaiak Újvidékre járnak bizonyos előadásokra és koncertekre, úgy most Belgrádnak és Újvidéknek is lehetősége lesz Szabadkára jönni – szögezte le Maja Gojković, aki azt is hozzátette, hogy a színház pénzeléséről a következő időszakra vonatkozóan Szabadka Városa, a tartományi kormány, a Népszínház képviselői és a kultúrális minisztérium közösen tárgyal majd.
A színház átadóján részt vett Stevan Bakić, Szabadka polgármestere is. Beszédében Szabadka egyik legjelentősebb kultúrlis szimbólumának nevezte a Népszínház épületét. Emlékeztett, 2007-ben kezdődtek a felújítási munkálatok és közel 20 évet kellett várni arra, hogy a művészet és a kultúra újra otthonra találhasson az épületben.
– A teljes projekt két funkcionális egységből áll. Ma az egyiket nyitottuk meg, amely valamivel több mint 13 700 négyzetmétert tesz ki. A másik funkcionális egység a hangversenyterem, amely körülbelül 1200 négyzetméter, és erre vonatkozóan még el kell készíteni a költségbecsléseket, hogy lássuk, mennyi eszközre van szükség – mondta el Szabadka polgármneste.
Szintén említést tett a Pásztor István, a VMSZ néha elnökének közbenjárásról a színház felújítása kapcsán. Gondolatait azzal zárta, hogy eredményes működést kívánt a színház munkatársai számára.
Közel két évtizeddel a régi színházépület 2007-es bezárása után Szabadka egy modern kulturális központot kapott, amely nemcsak a város, hanem Szerbia és a régió kulturális életének is új mérföldköve lesz. A nagyterem 300 férőhelyes. A legmodernebb színháztechnológia kap helyet benne, amihez fogható csak Berlinben található. A díszlet emelhető, a színpad süllyed. A kamaraterem pedig 80 férőhellyel rendelkezik.
Nyitókép: Bartus Bella felvétele
