A 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklus Kreatív Európa (Creative Europe) pályázati rendszerét mutatták be Szabadkán a művészetekkel, kultúrával és kreatív iparral foglalkozó vajdasági intézmények és szervezetek képviselőinek. A szakmai tájékoztató és képzés középpontjában az európai uniós kulturális és kreatív pályázati lehetőségek álltak, azzal a céllal, hogy az érdeklődők átfogó és gyakorlati képet kapjanak a közvetlen uniós pályázási folyamatról, megismerjék annak működését, kézzelfogható tudáshoz jussanak a Kreatív Európa program kapcsán, valamint felkészüljenek azokra a kihívásokra és sajátosságokra, amelyekkel a pályázás során szembesülhetnek.
A rendezvényt Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője nyitotta meg, aki hangsúlyozta, feladatának tekinti, hogy a vajdasági magyar közösséget képviselje Brüsszelben, ugyanakkor az Európai Unió intézményeit és lehetőségeit is közelebb hozza a helyi szereplőkhöz. Elmondta, a mostani alkalom éppen ezt a célt szolgálja, hiszen a kulturális területen működő intézmények számára mutatják be a Kreatív Európa pályázati rendszert.
– Nekem európai parlamenti képviselőként egyrészt az a feladatom, hogy a vajdasági magyarokat képviseljem az Európai Parlamentben, másrészt pedig az, hogy az európai uniós intézményeket közelebb hozzam a vajdasági magyar közösséghez. A mai nap pontosan erről szól, bemutatni a Kreatív Európa pályázati csoportot azoknak az intézményeknek, amelyek a művelődés területén dolgoznak, akár vajdasági, akár helyi szinten. Bízom benne, hogy a képzést követően a résztvevők a jövő évi pályázatokban már élni is tudnak ezekkel a lehetőségekkel. Ezek olyan uniós források, amelyekhez szerbiai intézmények is hozzáférhetnek, és már most vannak olyan vajdasági szereplők, akik magyarországi, horvátországi vagy erdélyi partnerekkel sikeres projekteket valósítanak meg. A kapcsolatteremtés szempontjából is kiemelten fontos ez a nap – hangsúlyozta Vicsek Annamária.
Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője, valamint a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos előadásában részletesen bemutatta a közvetlen kezelésű európai uniós programok rendszerét, valamint azokat a nehézségeket és lehetőségeket, amelyekkel a pályázók ezen a területen szembesülnek. Elmondta, hogy az Európai Unió költségvetésének mintegy egyharmada ilyen közvetlen forrásokból áll, ami nagyságrendileg közel 400 milliárd eurót jelent, ugyanakkor ezeknek a forrásoknak a lehívása komoly szakmai felkészültséget igényel.
– A tapasztalatunk az, hogy ez egy kifejezetten nehezített terep. Nem magától értetődő, hogyan épülnek fel ezek a programok és projektek, miként lehet eligazodni az 53 párhuzamosan futó program és az akár 1500 egyidejű pályázati kiírás között. Mi magunk is mesterséges intelligenciát használunk ahhoz, hogy ezt a rendszert átláthatóbbá tegyük. A feladatunk az, hogy a több száz oldalas, bonyolult nyelvezettel megírt dokumentumokat lefordítsuk érthető formára, és segítsünk abban, miként lehet a helyi fejlesztési elképzeléseket uniós projektekké formálni. Ezek jellemzően együttműködésen alapuló, úgynevezett soft pályázatok, amelyek nem infrastruktúra-fejlesztésről szólnak, hanem tudásról, humánerőforrásról és nemzetközi hatásról. A határon túli magyar közösségekben pedig óriási kreatív potenciált látok, amely jól illeszkedhet ezekhez az elvárásokhoz – emelte ki Petri Bernadett.
A miniszteri biztos ismertette a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda működését is, amely 2021–2022-ben jött létre, és közel kilencven szakemberrel dolgozik azon, hogy a közvetlen brüsszeli forrásokat elérhetővé tegye a magyar pályázók számára, határokon innen és túl. Mint mondta, a pályázatok jellemzően nem egyéni jelentkezésekre épülnek, hanem nemzetközi együttműködésekre, ahol az Európai Unió számára is érzékelhető hozzáadott értéket kell felmutatni. Külön hangsúlyozta, hogy Szerbia nem uniós tagsága miatt nem minden program érhető el a vajdasági pályázók számára, ugyanakkor a kulturális és kreatív terület kifejezetten olyan mezsgye, ahol már most is nyitottak a lehetőségek.
A részletes szakmai bemutatót Isola Anna, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda kiemelt szakértője tartotta meg, aki konkrét példákon keresztül ismertette a Kreatív Európa program felépítését, alprogramjait és az aktuális pályázati lehetőségeket. Elmondta, hogy a program a kulturális és kreatív szektort támogatja, hét éves ciklusban 2,4 milliárd eurós költségvetéssel.
– A Kreatív Európa egy közvetlen kezelésű uniós program, ami azt jelenti, hogy a pályázók közvetlenül az Európai Bizottsághoz fordulnak, nincs nemzeti közvetítő szint. Ez sokak számára szokatlan, de hosszú távon egyre nagyobb szerepet kap az uniós finanszírozásban. A program három alprogramra oszlik: kultúra, média és a szektorok közötti együttműködés. Nem működésfinanszírozásról vagy építkezésről van szó, hanem nemzetközi együttműködésekről, innovációról, mobilitásról és tudásmegosztásról. A vajdasági intézmények számára ezek valódi belépési pontot jelenthetnek az európai kulturális térbe – ismertette Isola Anna.
A szakértő részletesen szólt az együttműködési projektekről, a művészek és kulturális szakemberek mobilitását támogató programokról, valamint a médiatudatosságot és kreatív innovációt ösztönző pályázatokról is.
– Fontos tisztázni már az elején, hogy mit jelent az, amikor egy pályázat közvetlen kezelésű, mert sok esetben itt akadnak el az érdeklődők. Ilyenkor közvetlenül az Európai Bizottsághoz pályázunk, amely a kiírástól az elbíráláson át a támogatási szerződés aláírásáig minden folyamatot kézben tart. Ezek a pályázatok nem működésfinanszírozásra vagy beruházásokra szolgálnak, hanem közös munkára, együttműködésre és európai hatásra épülnek. A Kreatív Európa programnál mindig kulcskérdés az uniós célokhoz való illeszkedés, legyen szó kultúráról, médiáról vagy kreatív iparról. A vajdasági intézmények számára ezek a lehetőségek valós esélyt jelentenek arra, hogy bekapcsolódjanak az európai kulturális vérkeringésbe – hangsúlyozta Isola Anna.
Az esemény végén lehetőség nyílt kérdések feltételére és konkrét projektötletek átbeszélésére is. A szervezők reményei szerint a képzés hozzájárul ahhoz, hogy a vajdasági magyar kulturális intézmények és egyesületek magabiztosan és sikeresen kapcsolódjanak be a közvetlen európai uniós pályázati rendszerbe, és a jövőben egyre több nemzetközi együttműködés és kulturális projekt valósuljon meg a térségben.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
