EU-bővítésről és közéleti kihívásokról

Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik.

Lakossági fórumot tartott csütörtök délután Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetség. A Blaha Lujza Cukrászdában megtartott rendezvény vendége Zsigmond Barna Pál, Magyarország Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese volt, házigazdája pedig dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke. A beszélgetést Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere vezette, a fórumon szó esett Szerbia európai uniós csatlakozásáról, a jövő tavaszi magyarországi országgyűlési választásokról, valamint a lokálpatriotizmusról, a városvédelemről és az értékmegőrzésről is.

Mint elhangzott, a helyszínválasztás sem volt véletlen: a Blaha Lujza Cukrászda egyszerre utal Szabadka polgári múltjára és a közös kulturális örökségre. A marosvásárhelyi származású Zsigmond Barna Pál szülővárosa felől közelítve beszélt Szabadkáról, párhuzamot vonva a két város története és épített öröksége között.

– Szabadka mindig egy kicsit közel állt hozzám, mert hasonlóként tekintettem rá, mint Marosvásárhelyre. Mindkét városnak van egy csodálatos szecessziós városházája, illetve kultúrpalotája, amely identitásképző épület, mindkettő mögött ott állt egy városépítő polgármester, aki mezővárosból polgári központot formált. Ma is azt láttam, hogy önök büszkén mutatják a városházát, a szecessziós házakat, és ez azt üzeni, hogy az épített örökség beépült a város lelkébe – mondta a miniszterhelyettes.

A fórum egyik központi témája a városvédelem és az értékmegőrzés volt. Dr. Pásztor Bálint felidézte az elmúlt évek szabadkai fejlesztéseit, amelyekben – mint fogalmazott – a VMSZ-nek meghatározó szerepe volt. Részletesen felsorolta a szabadkai zsinagóga, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épülete, a palicsi víztorony, a Bíró Károly-ház, valamint a Szabadkai Városi Könyvtár homlokzatának és olvasótermének felújítását.

– Az elmúlt négy év várospolitikája elég mély nyomot hagyott bennem, és remélem, hogy a szabadkaiakban is. Meggyőződésem, hogy nélkülünk ma legalább ötven szabadkai épület nem létezne, vagy sokkal rosszabb állapotban lenne. Azt a szemléletet képviseljük, hogy a felújítás nem átépítést jelent, hanem a műemlékvédelmi szempontok maradéktalan tiszteletben tartásával az eredeti állapot visszaállítását. Legyünk büszkék arra, hogy mi vagyunk az a generáció, amely több mint egy évszázad után először jelentős mértékben megújítja a szabadkai városházát. És tegyük fel a kérdést: ki, ha nem a VMSZ? Kinek fontosak még ezek az épületek, ezek az értékek a szabadkai politikai palettán, ha nem nekünk? – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.

A lakossági fórumon Szerbia európai uniós csatlakozásáról és az Európai Unió bővítési politikájáról is szó volt. Zsigmond Barna Pál felidézte, több mint húsz éve ígérte meg az uniós vezetés a Nyugat-Balkánnak, így Szerbiának is a csatlakozás perspektíváját, ám az elmúlt években a folyamat lényegében megrekedt, miközben Ukrajna gyorsított csatlakozása került a brüsszeli napirend középpontjába.

– Magyarország következetesen támogatja Szerbia uniós csatlakozását, mert meggyőződésünk, hogy gazdasági, stratégiai és biztonsági érdek Európa számára, hogy a Nyugat-Balkán, benne Szerbiával, mielőbb az EU teljes jogú tagjává váljon. Ma kettős mércét látunk: miközben a nyugat-balkáni országok évek óta teljesítik a feltételeket, a folyamat nem halad előre, Ukrajna esetében viszont háború és súlyos demokratikus hiányosságok mellett is gyorsított eljárásról beszélnek. Mi egyértelművé tettük, hogy Ukrajna esetében stratégiai együttműködést támogatunk, teljes jogú tagságot nem, viszont azt kérjük, hogy a Nyugat-Balkán csatlakozását végre vegyék komolyan – emelte ki a miniszterhelyettes.

A fórum végén a tavaszi magyarországi országgyűlési választásokra terelődött a szó. Zsigmond Barna Pál felidézte a 2004. december 5-i népszavazás emlékét, amelyet a modern kori magyar történelem egyik legfájdalmasabb pillanataként értékelt, és ezzel állította szembe az elmúlt évek nemzetpolitikai fordulatát.

– Sokan emlékszünk arra, amikor Antall József kimondta, hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ez akkor hihetetlenül felemelő volt számunkra, külhoni magyarok számára is, végre azt éreztük, hogy az anyaországnak fontosak vagyunk. 2004. december 5-én ennek az ellenkezőjét éltük át, amikor a baloldali kormány gyakorlatilag szembefordította az anyaországi magyart a külhoni magyarral. Ez a tapasztalat ma is figyelmeztet bennünket arra, hogy semmi sem magától értetődő. A mostani nemzeti kormány az alaptörvénnyel és az állampolgársági törvénnyel közjogilag is helyreállította az összetartozást, a támogatáspolitika pedig kézzelfoghatóvá tette, hogy Magyarország a vajdasági magyarok mögött áll. Ez a politika azonban csak addig maradhat fenn, amíg Magyarországnak olyan kormánya van, amely ezt feladatának és felelősségének tekinti – mondta Zsigmond Barna Pál.

Dr. Pásztor Bálint hangsúlyozta, a jelenlegi magyar kormánnyal közös értékrend miatt is Fidesz-KDNP-re való szavazásra biztatja a vajdasági magyarokat.

– Nem azt tartom a legfontosabbnak, hogy vissza kell adjunk valamit a magyar kormánynak a támogatásokért. Sokkal lényegesebb, hogy nap mint nap azt tapasztaljuk, ugyanaz az értékrend mozgat bennünket. Amíg az Európai Unióról már nem őszinte szívvel mondhatjuk, hogy értékközösség, addig a magyar kormányról igen. Világos, hogy olyan kormányra van szükség Magyarországon, amely ezzel az értékrenddel összhangban politizál. Ezért természetes, hogy minden vajdasági magyar embert arra biztatunk, éljen a szavazati jogával, és támogassa a Fidesz–KDNP-t, mert ezzel nemcsak az anyaországnak, hanem saját közösségünk jövőjének is irányt szab – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.