Hétfő este ünnepélyes keretek között adták át a Dr. Bodrogvári Ferenc-díjakat a szabadkai Városháza dísztermében. Az elismerést 1980 óta minden évben olyan 40 év alatti alkotók kapják, akik teljesítményükkel jelentős mértékben járultak hozzá Szabadka kulturális életének gazdagításához. Idén Tóth Borisz idegenforgalmi közgazdász lett a Dr. Bodrogvári Ferenc-díj egyik kitüntetettje, akit terveiről és városunk idegenforgalmáról kérdeztünk.
Mit jelent az ön számára a Dr. Bodrogvári Ferenc-díj?
– Nagy örömet okoz és hatalmas lelki erőt ad a további munkásságomhoz. Számomra ez a díj azt jelenti, hogy ha valóban olyan munkával foglalkozunk, amit szívből végzünk, akkor annak biztosan lesz eredménye. Szerintem az igazi eredmény az, amikor a vendégeim, a turisták és különösen a szabadkaiak olyan városnéző sétákon, programokon vesznek részt nálunk, amelyek mély érzelmeket váltanak ki bennük, elsősorban szeretetet a város iránt és tiszteletet annak építői és szellemisége iránt. Nem mellesleg Bodrogvári Ferenc is egy olyan fontos személye Szabadkának, aki sokat letett az asztalra, és az ő nevével ellátott díjban, jutalomban részesülni számomra óriási megtiszteltetés. Amit ebben a pillanatban érzek, az hála az Isten felé, a családom, a barátaim irányába, és mindazon utasok és polgártársak számára, akik az elmúlt 10–15 évben támogatták ezeket a tevékenységeket.
Városi gyalogtúrák, filmforgatás és más értékmegőrző projektek jellemzik a munkásságát. Mesélne ezekről a kezdeményezésekről, amelyek hozzájárultak a rangos elismerés megszerzéséhez?
– A hagyományos turisztikán túl olyan tevékenységekre fektetem a hangsúlyt, amelyek a város védelmére, a kultúrájának, a hagyatékának megőrzésére összpontosultak. Ilyenek mondjuk a különböző temetőjáró séták, ahol felkutattuk és elmeséltük a Bajai úti temetőben nyugvó nagy szabadkaiak élettörténetét. Megmutattuk, hogy hol vannak mindazok a sírhelyek, amelyek mellett különböző ünnepekkor, vagy egyáltalán a temetőkben járva el szoktunk haladni. Emellett szerveztünk kosztümös túrákat, amelyek az utasokat visszarepítik az időben a századfordulós Szabadkára. Ez a Hartmann csodálatos időutazása nevezetű túra, amelynek több epizódja is van, és sok alkalommal már előadtuk. De hogy legyen egy fenntartható dimenziója is a tevékenységeknek, így 2020 óta kétnyelvű filmeket készítek, amelyek kizárólag Szabadkáról szólnak. Ilyenek voltak a Szabadka, a kávéházak városa, a Szabadka, az innováció városa és a Szabadka, a művészek városa. Ezt sikerült tovább fejleszteni, így 2023-ban néhány baráttal megalapítottuk a Civitas 1779 egyesületet. Nem véletlenül 1779, hiszen ekkor kaptuk meg Mária Teréziától a szabad királyi városi címet. Az egyesületben tavaly mutattuk be a Szabadka, a szecesszió városa című filmet. Mivel Szabadka Városa támogatott minket, az előzőekhez képest színvonalasabbra sikerült a videó, legalábbis a visszajelzések alapján. Már készülőben van egy újabb alkotás, amely a régi iparosok, gyárak tematikájával foglalkozik. Olyan elfeledett termékeket mutat be, amelyekről mi talán csak hallottunk, de a szüleink, nagyszüleink, dédszüleink jól ismerték őket.
Mit gondol, milyen jelenleg Szabadkának az idegenforgalma? Mit lehetne változtatni? Vannak új lehetőségek?
– Temérdek lehetőség áll rendelkezésünkre. Szabadka idegenforgalmának alapját a szecesszió, a gasztronómia, és természetesen a multikulturális mentalitás, a sokszínűség adja, amely a városnak az arculatán is kiválóan tükröződik. Emellett a turisták és a helyiek részéről is egyre nagyobb az igény a Palicsi-tó helyreállítására, ami újraélesztheti a fürdőzési és idegenforgalmi szezont, nemcsak Palicson, hanem az egész térségben. Az emberi tényező is mérvadó. Sokan dolgozunk a turizmusban, és a munkásságunkkal elősegítjük a turizmust. Ez nemcsak az irodákra, az idegenvezetőkre, a szervezetekre vonatkozik, hanem minden olyan projektre, ami a város megőrzését és fejlesztését szolgálja, gondolok itt az útfelújításokra, az épületek karbantartására. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy Szabadka vonzóbb úti cél legyen. Célunk, hogy új világot, újfajta gondolkodást ösztönözzünk, és az embereket közelebb hozzuk egymáshoz.
Milyen új elképzelésekkel fog előrukkolni, hogy ezt az elismerést kamatoztassa? Milyen jövőbeli tervei vannak?
– Továbbra is a filmek készítése foglalkoztat, emellett újabb tematikus sétákon és a Hartmann-féle időutazós körutakban gondolkodom, hiszen még fellelhetők olyan épületek és élettörténetek, amelyekből tanulhatunk. Úgyhogy még sok tennivaló van, akár előadások vagy projektek keretében, és bízom benne, hogy amit kigondolok, azt meg tudom valósítani.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
