A Szabadkai Népszínház Magyar Társulata ma, péntek este mutatja be A régi hó mindig az újat várja (Egy vekni kenyér) című produkciót, amivel egyben a felújított épület kamaratermét is felavatják. Az előadás rendezője és szerzője Némedi Emese, aki elmondta, az emlékezés a történetük legfontosabb tényezője:
– Annak bizonytalansága és igazságkérdése, hogy valamire hogyan emlékezünk vissza. Azt járjuk körbe, hogy kinek mi az igazsága, egy családon belül ez miként jelenik meg, hogyan reagálunk arra, ha a szüleink, a nagyszüleink, vagy épp a gyermekünk egy másik igazságot fogalmaz meg, egy-egy történésre másképp emlékezik vissza. Ebből kiindulva az előadásunk azzal is foglalkozik, hogyan bújik be az életünkbe a trauma. Ezzel szorosan összefűződik a szabad döntéshozatal hiánya, amit szintén terítékre helyezünk. Az előadás ezeket a témákat három női generáció, nagymama, anya és lánya kapcsolata által taglalja – emelte ki Némedi Emese.
A rendezőt a sajtótájékoztatón Kovács Nemes Andor művészeti vezetőt mutatta be, akitől megtudhattuk, nem volt kérdéses az, hogy úgymond vele avatják fel az új termet, hiszen dolgozott a társulat színészeivel a felolvasószínház alkalmával, és már akkor is örömteli alkotómunkában lehetett részük.
Az új előadás dramaturgja Brestyánszki B. Rozi:
– Számomra kivételes öröm, amikor a Népszínházban vajdasági drámaíró-rendező művét mutathatjuk be. Úgy gondolom a feladatunk is, hogy időről időre keressük ennek lehetőségét. Ösztönözzük a fiatalokat, hogy bátran írjanak, ne csak rendezői ambíciók hajtsák őket – mondta a dramaturg.
Az előadás szereplői G. Erdélyi Hermina, Pámer Csilla, Dedovity Tomity Dina, Csernik Árpád, Sadiković Marijo és Nyári Ákos.
Pámer Csilla azt fejtette ki, hogy a családon belüli megoldatlan sérelmek szinte minden családot érintenek, és amikor olyan történettel van dolgunk, amire a saját életünkben is találhatunk példát, mondhatni ismerős a helyzet, akkor az ezzel kapcsolatos problémáink is könnyebben felismerést nyerhetnek. Ahogyan azt Csernik Árpád hozzátette, a színháznak némiképp az is feladata, hogy az embereknek támaszt nyújtson, lélektápláló előadásokat, az új produkció pedig pontosan ilyen. G. Erdélyi Hermina arra tért ki, hogy bármennyire is nehéz témát taglal az előadás, mégis örömteli hangulatban készítették, és ezt a nézők is érezhetik.
Janó Blanka látványtervező elmondása szerint kihívást jelentett a díszlettervet az előadás nagyon finom szövegéhez illeszteni, hogy visszaadja annak bensőséges hangulatát, de az új tér felfedezése is nagy feladat elé állította.
Madarász Péter zeneszerző pedig azt részletezte, hogy kezdetben fejtörést okozott számára az előadás zenei aláfestési módjának a meglelése, de végül rátalált az érzelmi világára.
Ahogyan azt még hallhattuk, habár az előadás nehéz témát feszeget, nem hiányzik belőle a humor sem.
Nyitókép: Az előadás alkotógárdája/Fotó: Lukács Melinda
