Az a vírus, ami hantavírus (polmonális) tüdőszindrómát okoz, a hantavírusok családjába tartozó viszonylag új betegség, amit az Andok-vírus (latin nevén: Andes virus) okoz. Ez csak Argentínában és Chilében jelentkező vírus, ahol az első megbetegedést 1995-ben jegyezték –, magyarzáta beszélgetésünk során dr. Nebojša Bohucki, szabadkai epidemiológus, aki arra is rámutatott, nem kell újabb járványtól tartani.
Európában, Ázsiában és Afrika egyes részein a hantavírus-fertőzés legismertebb klinikai formája a vérzéses láz. Érdekessége, hogy a rágcsálók, az egerek és a patkányok a hordozói és terjesztői.
– Az elmúlt harminc évben ugyan jegyeztek olyan megbetegedéseket, amit ez az Andok-vírus okozott, de csak Argentina és Chile területén. Most történt meg először, hogy a betegség megjelent ezen a földrajzi területen kívül is, szerencsére egy hajón, hiszen amíg a többi handavírust csak a rágcsálók terjesztik, ez az Andok-vírus már az emberről emberre is áttejed, és ettől kapott olyan nagy járványügyi jelentőséget. Szerencsés körülmény, hogy éppen hajón jelent meg a betegség, hiszen az egy viszonylag izolált környezet, ahol pontosan tudni lehet ki van jelen, és követni lehet a betegek és az egészséges emberek mozgását – mutatott rá az epidemiológus, majd arra is kitért, hogy a hajón az első beteget április 6-án jegyezték, aki 11-én elhunyt. Akkor még nem tudták milyen betegséggel állnak szemben, hiszen a betegnek erős, influenzára utaló tünetei voltak. – A pulmonális szindrómával járó hantavírus influenzára utaló tünetekkel jár, vagyis lázzal, fejfájással, izomfájdalmakkal és csontfájdalmmal, miközben a beteg nehézkesen lélegzik. Állapota gyorsan romlik és kórházi ellátásra, mechanikus lélegeztetésre szorul a beteg. A halálozási ráta ennél a betegségnél valahol 25, 30, sőt 40 százalék körül alakul – mutatott rá az új vírus súlyos követezményeire dr. Bohucki, majd hozzátette: – Nagyon kevés betegség ismert, amelynek ilyen magas a halálozási rátája. Ilyen az ebola, vagy még talán a Marburg vírusbetegség – mondta. Felhívta figyelmet, hogy a veseszindrómával járó hantavírus-megbetegedés halálozási rátája 1 százalék.
Folytatva az Argetínából útnak indult hajón megjelenő hantavírus történéseit, rámutatott, hogy miután már két hét leforgása alatt újabb személyeknél is megjelentek a megbetegedések, nyilvánvalóvá vált, hogy fertőzésről lehet szó.
– Az Andok-vírus inkubációs ideje 4, de 42 nap is lehet, de átlagban 2-4 hét. A nagyon hosszú inkubációs időszak azért lényeges, mert például az influenza esetében 1-2 napról van szó és a fertőzés esélye is sokkal nagyobb, és nehéz lekövetni a kontaktusokat is. Ebben az esetben ez egy szerencsés dolog, hiszen minden egészséges személy karanténba került, a betegeket pedig izolálták – mondta dr. Bohucki, aki arra is rámutatott, hogy bár a hantavírusról sokat tud a mai orvostudomány, de a szóban forgó törzs egy viszonylag korán jegyzett vírus, amit még nem kutattak ki.
– Relatív felkészületlenek vagyunk. Az ilyen esetek arra figyelmeztetnek, hogy ne vegyük félválról az influenzás tüneteket, hanem ritka betegségek felismerésére is alkalmas központokba utaljuk a betegeket – mondta.
Kérdésünkre válaszolva, miszerint az utazások időszakátt éljük, és emellett az alapélelmiszerek is kontinensről kontinensre vándorolnak, tarthatunk-e attól, hogy egy újabb járvány alakulhat ki, dr. Nebojša Bohucki megnyugtatott mindenkit. Az a tény már sokat elárul, hogy egy 30 éve ismert betegségről van szó, amely eddig sehol máshol a világon nem jelent meg.
– Nagyon jól jönnek a tapasztalatok, az empirikus adatok. A hajón is az fertőződött meg először, aki kapcsolatban volt a rágcsálókkal. Fontos kiemelni, hogy Argentinában és Chileben a vírus fő természetes hordozója egy hosszú farkú, rizspatkányfaj, ami csak ott él. Éppen ezért kerülni kell azokat a helyeket, ahol a rágcsálók megjelenhetnek. A fertőzés ugyanis ürülékből vagy vizeletből származó vírussal szennyezett por formájában kerül a levegőbe, és belélegezve a szervezetbe – mondta az szakember.
A közelgő turistaidény kapcsán ugyanakkor elmondta, hogy nem csak az említett betegség miatt, de más lehetséges betegségek miatt is oda kell figyelni a tisztálkodásra. A mikroorganizmusok leggyakrabban piszkos kéz által terjednek, így a rendszeres kézmosás nagyon fontos. Csak ellenőrzött ivóvizet és élelmiszert fogyasszunk, és ha gyümölcsöt eszünk, azt először alaposan mossuk meg. Még egy jó tanács, vegyük figyelembe az adott ország közegészségügyi figyelmeztetéseit és ajánlásait.
Nyitókép: Dr. Nebojša Bohucki (Gergely Árpád felvétele)
