2024. május 18., szombat
SZABADKA ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGE NYOMÁBAN (9.)

Brauchler János háza

Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
Az egykoron asztalosipari, épületasztalos és famegmunkáló műhelyként működő Brauchler János-ház egy atipikus polgári ház. Az utcai homlokzaton valamikor felirat is hirdette a műhelyt. Brauchler János és felesége, Kaubert Margit élt itt fiukkal, Péterrel. Az akkor Wesselényi utca 403-as szám, ma már Radić fivérek utca 75-ös. Az 1890-es években a ház átépítésének terveit 1902-ben V. Berancki tervező készítette, akinek Szabadkán ez az egyetlen munkája.
– A tervező személyét is nagy titok övezi, egyik tervrajzán sem szerepel a szakmája, ám abból ítélve, hogy milyen szakértelemmel és pontossággal dolgozta ki a részleteket, feltehetően iskolázott mérnök vagy műépítész volt. Az ingatlan a neobarokk stílusát tükrözi, melynek alapja L-alapban bontakozik ki. Az elülső, udvari szárnyban négy lakás épült, melyekben két-két szoba, konyha és éléskamra kapott helyet. A szárazkapu két oldala két-két lakásra van osztva. Az utcai részen sorakoztak a szobák, a középső részen a konyha és az éléskamra. A lakásokban nem volt fürdőszoba, a konyha és a folyosó alatt pince húzódott. A telekre benyúló, mintegy 14 méter hosszú házrészben kapott helyet az iroda, és a hozzá kapcsolódó műhely. Az ingatlan összhangba hozta az ipari létesítményt a szokásos polgári lakásokkal, így egy tető alatt volt a gyár és a munkások lakása is. Az épület szimmetrikus, középen egy kocsibejáróval. A homlokzat ornamentikája gazdagon díszített, levél, angyal és kagyló mintázat jellemzi – fejtette ki a szakértő.

Az ingatlan a neobarokk stílusát tükrözi / Molnár Edvárd felvétele

Az ingatlan a neobarokk stílusát tükrözi / Molnár Edvárd felvétele

A ház a két világháború között Brauchler Péter tulajdonába került, 2001-ben nyilvánították műemlékké, melynek felújítási munkálatai több évig tartottak.
– A Radić fivérek utca kultúrtörténeti téregység lett, műemlékvédelem alá helyezték. Jelenleg is magántulajdonban van az említett ingatlan, amit nagyon szépen felújítottak. Ékes példája ez az épület annak, hogy milyen volt ez az utca, amikor teljes pompájukban tündököltek épületei. A ma is jellemző restaurálási hullám akkor indult meg igazán, amikor a műemlékvédelmi intézet és a Vajdasági Magyar Szövetség szorgalmazni kezdte a szóban forgó utca védetté nyilvánítását, hiszen ez után indult meg az itt elhelyezkedő ingatlanok restaurálása, valamint az utca újrakövezése és a közvilágítás fejlesztése. Az ott élőket megnyugtatja a tény, hogy mellettük biztosan nem fog lakótömb épülni, így szabadon fektetnek be házaik felújításába. A Brauchler János-házon restaurálták a nyílászárókat, helyrehozták az ornamentikát, valamint a homlokzat színét is visszaállították az eredetire. A teljes tetőszerkezetet felújították, és a gyönyörű faragással díszített bejárati kaput is újjá csiszolták, lelakkozták – részletezte lapunknak Szűcs Balázs.

Felújítás előtt / forrás: Műemlékvédelmi Intézet

Felújítás előtt / forrás: Műemlékvédelmi Intézet

Nyitókép: Jelenleg három tulajdonosa van az ingatlannak / Molnár Edvárd felvétele