Vojnić Zelić Piroska bérháza

Az íráshoz fotógaléria kapcsolódik, amely itt tekinthető meg. 

Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
A Fasizmus áldozatainak tere 14-es szám alatt helyezkedik el Vojnić Zelić Piroska bérháza. Piroska és férje, Ferenc rendelték meg ezt az épületet. 1912-ben egy kétemeletes bérház építésre kértek engedélyt, amely Vágó József budapesti műépítész tervei alapján készült végül el.

– Ez az épület egy kicsit elüt az akkori kortól. Azért érdekes, mert a szecesszió közepén járunk, amikor például a városháza és egész Palics is épült. Ezzel az épülettel érkezett meg a modernizmus Szabadkára. Egy T-alaprajzú kétemeletes házról van szó, fedett nagykapuval, külön gyalogbejáróval, oldalsó részén pedig kocsibejáróval. Nem egy külön udvar volt mellette, hanem az épületen, a homlokzaton alakították ki ezeket a bejárókat. A földszinten két lakás kapott helyet, egy kisebb és az utcai részen fekvő exkluzívabbnak számító nagyobb. Efelett van két emelet, ami ebben a korban ritkaságnak számított, de már elindult egy olyan építkezési forma, ami kétemeletes bérházakat irányzott elő. Az alsó rész aszimmetrikus a két különböző méretű lakás miatt, ám a két emelet teljesen szimmetrikus. Mindegyik szinten két-két lakást építettek ki, amelyek két hálószobából, gyermekszobából és mellékhelyiségekből álltak. A fürdőszobát és a konyhát természetesen a folyosón különítették el a szobáktól, és mindezt már egy modern elképzelés alapján – részletezte az intézet igazgatója.

Egy kis összehasonlítás a mai és a korabeli modern lakások között: míg a mai korszerű lakások legtöbbje összesen 25 négyzetméteres, az akkori szobák mérete elérte a 7, 8, 9, 10 méteres hosszat is, a mennyezet pedig 4 méteren helyezkedett el.

– Vágó József terve teljesen elhagyta azt a korra jellemző, gazdag szecessziós ornamentikát, és egy tiszta homlokzatot tervezett, nem kirívó díszítésekkel. Ezt a stílust nevezhetjük kései szecessziónak is, ami az első világháború után teljesen átalakult modern építészetté, ahol a funkcionalitás és a letisztultság jellemző. Akkor még az építészek komolyan vették, hogy maradandót hagyjanak az utókornak. Kívülről szimmetrikusnak hat ez a bérház, a két emelet identikussága miatt. Első ránézésre nem tűnik egy nagyon impozáns épületnek, de a megoldásokkal, a földszint aszimmetriájával, illetve a két emelet szimmetriájával nagyon is egyedülálló – tette hozzá Szűcs Balázs.
 

A Vojnić Zelić család alig pár évvel később, ahogy megépült a bérház, elköltöztek Bajára, hiszen a férj polgármesteri állást kapott, de továbbra is a tulajdonukban maradt az ingatlan, egészen az államosításig. 
– Mivel a városmagban található ez az ingatlan, így a kulturális-történelmi téregység része. Helyi védelem alatt áll, tehát műemlék jegyekkel rendelkezik. A történelmi városmagot 1986-ban nyilvánította védetté a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet. A felújítások ezeknél az épületeknél is a mi feltételeink alapján történnek. Ez a bérház magánkézben van, így nincs rossz állapotban, hiszen a lakók karbantartják, úgy a homlokzatot, mint a belteret. Eddig nem hajtottak rajta végre komolyabb beavatkozást, sem a tetőszerkezeten, sem a homlokzaton, egyedül a távfűtést vezették be azóta – mondta el lapunknak az igazgató.