A városi bérpalota

Cikkünkhöz képgaléria tartozik, amely ITT érhető el!

Szabadka a szecesszió városa. Nem véletlenül fémjelzik ezt a város bejáratánál felállított városnévtáblák is. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti történelmét. A Tartományi Kormány 1991-ben elfogadta a városmagban található mintegy 20-30 épület védelemmé nyilvánítását, de számos szecessziós épület fellelhető a külvárosban is, melyek családi tulajdonban állnak. Ám különlegességük ellenére ezek a védett alkotások az idő előrehaladtával felújítást igényelnek, s ehhez a Műemlékvédelmi Intézet feltételeit szükséges követni. A szabályzat kitér arra, hogy ügyelni kell az épület eredeti formájának visszaállítására, beleértve az ornamentikát, az eredeti fa nyílászárókat, a tetőcserép identikusságát. A téma kapcsán szakértőnkkel Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
A Városi Könyvtár melletti épület minden szabadkai polgár számára ismert, hiszen a Ravel cukrászda évtizedekig szolgálta fel a legfinomabb süteményeket. Az évek során a földszini helyiségekben helyet kapott varroda, szatócs műhely, ruhás üzlet, cukrászda és étterem is. Az ingatlant 2001-ben védelem alá vonta a köztársasági kormány, ebből adódóan különös figyelmet érdemel.
– Az 1912-ben épült városi bérpalotát a város rendelte meg, melyre 1911-ben írtak ki egy pályázatot. Az akkor még ismeretlen Vadas Pál építész nyerte meg, és ez az épület számít a legnagyobb és legjelentősebb munkájának. A pályázatra jelentkezett többek között Jakab Dezső, Komor Marcell és Macskovity Titusz is. Ekkor alakult ki az az utca, ami a színház és a bérpalota között van, hiszen abban az időben épült a színház is. Ez az ingatlan a kései bécsi szecesszió jellegzetességeit viseli. Visszafogott, geometrikus absztrakcióval ellátott, letisztult irányultság jellemzi. Fellelhető benne Hoffman József, ipari tervező és építész stílusa, vagy Otto Wagner építész, illetve Gustav Klimt festőművész hatása. Az épület díszítettsége szinte láthatatlan, tört részletekben, visszafogott madármozaikokban jut kifejezésre. Különösen érdekes részleteket képeznek a kovácsoltvas maszkok, melyek a zászlótartókon és a manzárd beüvegezett tetején helyezkednek el. A ház alaprajzát szemlélve érdekesség, hogy a helyiségek aszimmetrikusan oszlanak el, amit teljesen visszatükröz a homlokzat. Alul már akkor is üzlethelyiségek voltak előirányozva, fent pedig mai szemmel nézve luxus lakások. A bejárat különösen érdekes, hiszen a kapun belépve egy felülvilágítású szélfogó vezet a lépcsőházba. Jellemzőek a nagyon élénk színű geometriai mintázatú csempék, valamint a nagyon díszes korlát, és az elegáns vonalvezetés az ablakokon és az ajtókon – mondta lapunknak az intézet igazgatója.

Összesen 13 lakás van ebben az épületben, emeletenként kettő bentről nyíló, illetve három a függőfolyosóról. Az emeletek szimmetrikusan identikusak, egy-egy ötszobás, egy négy- és két háromszobás lakással. A tetőtérben egy műterem van, melynek egyik fala szinte teljesen üvegből készült. Ez az épület adott otthont a városi nyomdának is. Legfőbb érdekessége, hogy egy impozáns felvonó is található benne, amely az első volt Szabadkán. A lift kialakítása tipikusan szecessziós stílusú.
Az elmúlt években sajnos folyamatosan összefirkálják az épület színház felőli oldalát, melynek tisztítására az ott élőknek nincs anyagi keretük, mesélte lapunknak egy ott lakó. Elmondta, hogy az ajtót nemrég átfestették, de már tönkretették. A belteret saját költségből tartják rendben. Ez az ingatlan is az Art Nouveau program része.
– A bérpalota felújításra szorul. A városnak volt egy törekvése a koronavírus járvány előtt, el is készültek a tervek, melyben pontosan meg lett határozva, hogy a tetőszerkezetet át kell vizsgálni, majd azt szanálni, valamint a homlokzatot és az ornamentikát újra kell vakolni, a nyílászárókat pedig lecserélni. Sajnos a járvány miatt ez elmaradt. Újra neki kell állni ennek a projektnek, amelyre, remélem, belátható időn belül sor kerül. Mindent az eredeti formájába kell visszaállítani. Nem lehet új kapukat nyitni vagy átalakítani, a nyílászárók cseréjénél is pontosan olyan ablakokat és ajtókat kell alkalmazni, amilyenek előtte voltak. Elsősorban a felújítást szorgalmazzuk, ám ha nagyon szükséges, akkor természetesen a csere is lehetséges. A bérpalota lépcsőháza nagyon díszes, a kovácsoltvas korlát, a felvonó, a csempézett falak mind lényegesek. Egy falfestésnél ez úgy működik, hogy lekaparjuk az eredeti színig a festést, majd abból mintát veszünk és elemzésre küldjük. Ezután tudjuk meghatározni, hogy milyen anyagokat kell használni, így a festéket is pontosíthatjuk – fejtette ki Szűcs Balázs.