A Lányi Ernő utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Lányi Ernő utca egy kicsiny utcácska, amely a Sárgaház északi oldala mellett húzódik és a közelben lévő Zeneiskola egykori igazgatójának a nevét viseli. Az utca olyan parányi, hogy régi térképeken nem is mindig tüntették fel, illetve voltak idők, amikor nem kapott külön elnevezést.
Lányi Ernő 1861. július 19-én született Pesten. Apja, Langsfeld Ernő nagykereskedő hároméves korában hirtelen elhunyt. Anyja újból férjhez ment és új férjével, valamint két gyermekével Párizsba költözött. Az ifjú Lányi tizenegy évesen Bécsbe szökött, hogy az anyja által erőltetett kereskedelmi pálya helyett zongorázni és hegedülni tanulhasson. Ez után bebarangolta Európát, járt többek között Münchenben, Lipcsében, Stockholmban és Kölnben. Weimarban meglátogatta Liszt Ferencet, s ő, miután meghallgatta néhány munkáját, további alkotó munkára buzdította. 1880-ban visszatért Magyarországra. 1885-ben a budapesti Zeneakadémián szerzett diplomát. Szintén ebben az évben járt először Szabadkán. 1907-ben, miután Gaál Ferenc, a Zeneiskola igazgatója elhunyt, a városi tanács őt kérte fel arra, hogy legyen az intézmény új igazgatója. 1908. február 12-én a Városi Színházban megtartotta első koncertjét az általa szervezett első szabadkai filharmonikus zenekar. 1913-ban Lányi vezényelte a filharmonikusokat, amikor városunkban vendégszerepelt Bartók Béla. Lányi munkásságával a Zeneiskola európai rangú intézménnyé emelkedett, a szabadkai zenei élet pedig felpezsdült. Lányi Ernő 1923. március 10-én hunyt el Szabadkán. Sírja a Bajai úti temetőben található.
A régi térképek és egy Szabadkáról szóló 1922-es kiadvány tanúsága szerint a Sárgaház melletti kis utcának a dualizmus korában nem volt neve. Egy 1921-es szabadkai térképen viszont már Krupežević utca nevet találjuk a Sárgaház mellett. Az utca Vladislav Krupežević 1876 és 1945 között élt szerb katonatiszt után kapta a nevét. Krupežević tüzérparancsnokként harcolt az I. világháborúban. Részt vett a szaloniki front áttörésében. Egységével, egy nappal később az első szerb csapatok bevonulása után, 1918. november 14-én érkezett meg Szabadkára, majd városparancsnokká nevezték ki. E tisztségében a legfőbb feladata az volt, hogy a várost elvágja Budapesttől. November 20-án menesztette a város magyar vezetését a Városházáról és egy új szerb vezetőséget nevezett ki, köztük Stipan Matijević ügyvédet tette Szabadka polgármesterévé. Minden valószínűség szerint ezért a tettért nevezett el az akkori városvezetés még életében utcát Vladislav Krupeževićról. Az utca manapság viszont Lányi Ernő emlékét őrzi, ahogy a Zeneiskolán elhelyezett emléktábla és a nevét viselő Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület.