Ana Bešlić bajmoki származású szobrászművész születésének 100. évfordulójáról ünnepi műsorral emlékezett meg péntek este a szabadkai Városi Múzeum és a Vajdasági Horvátok Művelődési Egyesülete. A múzeum berkeiben Ana Bešlić alkotásaiból, valamint a műveit ábrázoló Augustin Juriga fotóiból készült tárlat, amelyet Katarina Čeličković, a VHME képviselője nyitott meg. A kiállítás április 16-áig látogatható, ez idő alatt pedig megtekinthető Rajko Ljubić dokumentumfilmje Ana Bešlićről.
A tárlatmegnyitón Ljubica Vuković Dulić és Ninkov Kovačev Olga művészettörténészek tartottak előadást Ana Bešlić köztéri és portrészobrairól. Itt hallhattuk, hogy Ana Bešlić első szobrát 1930-ban készítette és apját ábrázolta, mivel azonban lerombolták, mi már soha nem tudhatjuk meg, hogyan nézett ki. Az első köztéri szobra az 1951-es Thália, amelyet viszont ma is teljes pompájában látni Palicson, a Szabadtéri Színpadon. Ana Bešlić egyébként előszeretettel kísérletezett a formákkal és az anyagokkal is. A poliészter megmunkálását 1967-ben sajátította el, és az akkori Jugoszláviában elsők között kutatta a szín és a szobor kapcsolatát. Olykor egyes szobráról több verziót készített, így lehet, hogy a hetvenes évek végéről fennmaradt három Krležát ábrázoló poliészter szobor is – egyik hagyatéka részeként a szabadkai Városi Múzeumé, a másik magántulajdonban van, a harmadikat a belgrádi múzeumban őrzik –, sőt, nemrég előkerült egy bronzváltozat is. Művei között talán kakukktojásnak számít, de megformálta Tina Turner világhírű énekesnőt is, természetesen olyannak, amilyennek ő látta. Ana Bešlić köztéri szobrait képtelenség nem észrevenni, főleg Szabadkán és Palicson díszítik a panorámát, de találkozni velük Bajmokon és Tavankúton is. Palicson az 1957-ben készített Madarak és Szárnyak elnevezésű szobrai előtt szívesen fényképezkednek a turisták is.
Felvételünkön a Madarak látható, amelyek egyelőre szárazföld felett „repülnek”.
