Pannónia, a csend és béke oázisa

A természet szeretete, a természet iránt való rajongás, kötődés nem új keletű dolog. Ha végiggondoljuk a művészeti irányzatokat, igen sokban fellelhető a természet közelsége, a természetbe való kivonulás, vagy akár a természeti motívumok megjelenése, alakváltozata. Lehet ez zene, irodalom, vagy akár a képzőművészet. Gondoljunk csak Szinyei Merse Pál, Claude Monet vagy akár Georges Seurat festményeire, amelyeken a zöld pázsit, park jelenik meg. Sorozatunkban képeslapszerű parkbemutatókat közlünk, hogy a kedves olvasóval a Magyar Szó hasábjain együtt barangoljuk be Vajdaság zöld oázisait, felidézzük a letűnt korok emlékeit, a parkokhoz fűződő történeteket, kialakításukhoz kötődő érdekességeket.

Pannónia település Topolyától 12 km-re délnyugatra fekszik. Tengerszint feletti magassága 128 méter, és ezzel Vajdaságban a Verseci-hegyek és a Tarcal-hegy után a harmadik helyen áll a rangsorban. Egy parkkal körülvett kis település, ami inkább erdős-hegyes térségre hasonlít, mint a megszokott vajdasági síkságra. Kellemes környezetének köszönhetően kiváló hely kikapcsolódásra, sétára és sportolásra. A település mellett mesterséges tó található, ahol kiépített strand várja a fürdőzőket és horgászati lehetőséget is kínál.

Az egykori példás grófi birtokon 1947-ben alakult meg a Pannónia Mezőgazdasági–Idegenforgalmi Kombinát. Az első és második agrárreform után, az elmenekült földbirtokosok által hátrahagyott 4000 hektáros földterület teljesen elhanyagolt állapotban volt, de az 1950-es években biztosították a szakképzett személyzetet, gépesítést, kiépült a Bajsát Pannóniával összekötő kövesút és bevezették a villanyáramot is. Felépült a kultúrotthon, az iskola, boltok nyíltak, 1965-ig több mint 20 lakás épült, átadták a postahivatalt és az orvosi rendelőt is. A kombinát 1969-ben elnyerte a Jugoszlávia Tekintélyes Mezőgazdasági Birtoka címet. A mezőgazdaság mellett az idegenforgalom is fellendült, és a szocializmus éveiben Pannónia Jugoszlávia-szerte és az ország határain kívül is ismertté vált. A település Európa legszebb falujának számított, ezt a címet 1968-ban Hollandiában érdemelte ki.

A pannnóniai park, amely a településsel teljes szimbiózisban él, bekerült Jasna Korać: Stari parkovi Bačke (Bácska régi parkjai) című szerb nyelvű kiadványába, valamint szerepel Podhorányi Zsolt: Mesélő délvidéki kastélyok: mágnások a Bácskában és Bánságban című kötetében is. A régmúlt időket az említett kiadványok segítségével idézzük fel. 

Kanyargós országút vezet egy dombos liget, Pannónia felé, ahol lépcsőzetes, dimbes-dombos angolkert szívében klasszicista kúria magasodik – írja Podhorányi, és így folytatja: A regényes kúria Csipkerózsika-álma még tart. Parkja olyan, mint rég, amikor a Fernbach család tagjai rótták a lépcsőit vagy szaporázták lépteiket az erdei sétányokon. Ha a kis ligetet nem fogná közre a közelmúlt házgyári betonrengetege, az ősi fákat nem fonná be mindenütt a repkény, talán még egykori lakói sem gondolnák, hogy a szép napok óta eltelt lassan egy század, négy emberöltő, és az egykori földbirtokosokra ma már senki nem emlékszik.

A szerb nyelvű könyvben a birtok régi történetén kívül a park akkori, az ezredforduló környékén feltérképezett fák, növények felsorolása is helyet kapott. A folytatásban ebből merítünk.

A KASTÉLY ÉS A HOTEL

Pannónia központja az egykori Fernbach-kastély köré épült fel. Fernbach Antal halála után lánya, Irén örökölte, aki 1904-ben Falcion Antal gróffal köttetett házasságába mint hozományt hozta. Korhű bútorzattal és fali díszítésekkel rendelkezik, ezért nem mindennapi hangulatú beltere van. A földszintes épület 1846-ben épült klasszicista stílusban. Az épületet egyszerűség és szimmetrikus kompozíció jellemzi. A bejárati előcsarnok négy masszív oszlopra támaszkodik, felettük egy gerenda, rajta az építés éve, valamint egy háromszögletű oromzat látható. Az épület belsejében néhány eredeti tárgy: tükrök, cserépkályha, padlóburkolatok – parketta –, diófa íróasztal, stukkódíszek és egy kis könyvtár jelzi az egykori tulajdonosok életszínvonalát.

Az öreg Falcion gróf lóistállója helyén a második világháború után, a mezőgazdasági birtok mellett, felépült a Biser hotel. A 20. század hetvenes és nyolcvanas éveiben a szálloda vendégei közt megfordultak az akkori sport, kulturális, művészeti és politikai élet ismert képviselői. A szállodát 1997-ben újjáépítették, és ismét megnyitották, az utóbbi években pedig újabb felújításon esett át.

A település központjában található kastély a Pannóniára látogatók kedvenc úti célja volt, és ma is érdemes megnézni. A néhai grófi nyaraló megtartotta az elmúlt időkből örökölt vonzerejét, ugyanakkor a korszerű idegenforgalmi követelményekhez is alkalmazkodott. Az utóbbi évtizedekben főként zártkörű szemináriumok, továbbképzések, szakmai találkozók színhelye.

A PARK ÉS AZ ERDŐ

A park és az erdő körülbelül 100 hektáron terül el, s Pannónia felbecsülhetetlen értékét képezi, 1974-től állami védelem alatt áll. A faállomány legnagyobb számban képviselt fajai a jávor, az akác, a platán, a nyír, a gyertyán, a kőris, a juhar, a dió, a gesztenye, a bükk és a tölgy, ezenkívül díszcserjék, valamint lucfenyő, erdei fenyő és cédrus és sok más faj is fellelhető. Hatalmasra nőtt amerikai fehér nyárfa, vadgesztenye, platán is szép számban található az erdőben. A park és az erdő Pannóniával közel két évszázada együtt fejlődik vagy éppen hanyatlik, és annak ellenére, hogy egyes fajok veszélybe kerültek, kiszáradtak, ma is felidézi az egykor volt szépséget, rendezettséget.

A kastély a terület legmagasabb pontján található, és a hátsó teraszról lépcsők vezetnek a parkba, igen meredek lejtőn, amelyet két plató kialakításával enyhítettek. Ezeken a platókon bokrok és virágok találhatók. A park alsó területe valójában park-erdő. Valamikor a sétaösvényen kívül lovaglóösvény is létezett. Több híd szeli át a parkon átfolyó folyócskát. A park alsó részében egy tisztás található, asztalokkal, padokkal, körülötte hatalmas lombhullató fákkal. A kastély előtti tér régi formájáról nem maradtak fenn adatok, de biztosra vehető, hogy a Biser hotel felépítésével teljesen átalakult. Jelenleg is rendezett a tér, padokkal, virágágyásokkal, világítással.

KIRÁNDULÓHELY TÁVOL A VILÁG ZAJÁTÓL 

Legutóbb május végén, a Marko-napok (Markovi dani) eseményén voltunk a Bajsa szomszédságában található településen, ami falunap és a nagy hagyománnyal rendelkező gyermekkavalkád is egyben. A településre egy nagyon szép, fákkal övezett úton jutunk be, és a központ is rendezett képet nyújt, mondhatni, egy szép kis park, bár legutóbb, mintegy tíz éve, amikor ott jártunk, sokkal több virág volt a ládákban – a faluban aktív hölgyklub tagjai lassan nem győzik az ápolásukat.

Marko-napon felpezsdült az élet a faluban, több száz gyerek érkezett Szerbia egész területéről, és kétnapos tartalmas programot szerveztek számukra. Ami szembetűnő volt, hogy míg egy évtizede a park árnyas fái között található tisztáson zajlottak az események, ott volt felállítva a színpad a fellépőknek, most a helyi közösség épülete mellett felépült terasz adott helyet a gyerekeknek. Később, amikor körbe próbáltuk járni a terepet, kiderült, hogy miért: az utóbbi években sok minden megváltozott, a kastély mögött található parkrész is elhanyagoltabbá vált és a park-erdőből is elhanyagolt erdő lett, a folyócskán már nem mertünk átkelni, mivel a fahíd nem tűnt biztonságosnak.

Szabó Károly helybeli nyugdíjassal egy árnyas padon beszélgettünk el, mint mondta, ő egy közeli birtokon született, onnan került az akkor virágzó településre. Pannóniának a szocializmus idején megszerzett egykori hírnevére máig méltán büszkék az idős helybeliek, hangsúlyozta. A közösségi médiában egy oldalt is működtetnek, ahol igyekeznek összegyűjteni a régmúlt időkből fennmaradt fotókat, emlékeket. Ő pincérként, majd munkavezetőként dolgozott a Biser hotelban, és a helyi sportéletben, főként a labdarúgás területén is sokáig  aktív volt. A felesége a Szivárvány női szervezet egyik oszlopos tagja, az asszonyok ma is sokat tesznek a központ rendezettségéért, de emellett arra is büszkék, hogy kis butikban gyűjtötték össze az elmúlt években készült kézimunkákat, s azokat meg is nézhetik, meg is vásárolhatják a látogatók.

Szabó Károly azt mesélte, hogy annak idején negyven kertész dolgozott a park rendben tartásán, és volt virágház is. A park-erdőbe a helybeliek is lejártak, több kirándulóhely volt kiépítve, nagyon régen még egy tó is volt ott, igaz, arra már ő sem emlékszik, viszont a medencére igen, és meleg vizes forrást is találtak, mesélte. De ma már mindez csak emlék. Most csak május elsején és a május végi gyermekrendezvényen van nagyobb tömeg a településen, ahol évtizedekkel ezelőtt még neves csapatok edzettek, konferenciákat tartottak, pezsgett az élet a hotelben.

Beszélgetőtársam azt is elmesélte, hogy a parkerdőben a fák elöregednek, kidőlnek, bár még mindig viszonylag szép a település, szomorú látni, hogy mi lett az egykor híres kirándulóhelyből.

Az utóbbi évtizedekben ugyan a hanyatlás jelei mutatkoznak a Bácska szívében található kis településen, ám még ma is több érv szól a Pannóniára látogatás mellett, hiszen a béke és a nyugalom oázisa, rendezett központtal, tiszta levegőjű, a forró nyári napokban is kellemes árnyékot nyújtó, illetve az őszi lombkoronák színpompájával is csábító erdővel.

A kastély ma is jó állapotban van, látogatható, és érdemes is megnézni. A hotelt is felújították, 19 szoba áll rendelkezésre, az étterme 180 vendéget tud befogadni, és a kastély két terme is kibérelhető kisebb-nagyobb rendezvényekre. A zöld övezet és a nyugalom sokaknak vonzó lehet egy-egy kirándulásra, vagy akár kisebb-nagyobb családi ünnepségek megszervezésére is különleges helyszínt biztosíthat.