A vízerőművek hatalmas energiatárolási potenciáljuk miatt ismét előtérbe kerülnek az energetikában. Ebben kulcsszerepet játszik a Duna, amelyet az Európai Unió stratégiai erőforrásként ismer el – közölte tegnap Belgrádban a Danube Future fórumon Dubravka Đedović Handanović ügyvezető bányászati és energiaügyi miniszter.
Mint mondta, a megújuló energiaforrások elmúlt húsz évben tapasztalt térnyerése miatt egyre nagyobb szükség van az energia tárolására.
– Az éghajlatváltozás további kihívások elé állít bennünket, és úgy érzem, a világ nem találja meg elég gyorsan a megfelelő válaszokat. A megújuló energiaforrások és az ezekhez kapcsolódó technológiák fejlesztése túlságosan elhamarkodottan indult meg. Ez számos előnnyel járt, ugyanakkor az átviteli hálózatokat is kihívások elé állította, mivel azok nem fejlődtek olyan ütemben, mint az energiatermelő kapacitások és a kapcsolódó technológiák. Emiatt Európa több országában is nehézségek merültek fel, Nagy-Britanniától és Hollandiától kezdve Dél-Európán át egészen Spanyolországig és Portugáliáig – fejtette ki Đedović.
Hozzátette, hogy Európában lelassult a megújuló energiaforrások térnyerése, mivel felismerték, hogy folyamatos és megbízható energiatermelés nélkül nehéz kizárólag ezekre az energiaforrásokra támaszkodni. Ennek következtében a nukleáris energia ismét egyre nagyobb szerepet kap, mivel alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett is folyamatos villamosenergia-termelésre képes.
– Európában hét-nyolc évvel ezelőtt túl könnyen lemondtak a földgázról, és úgy gondolom, ez hiba volt. Azok az országok ugyanis, amelyek évtizedeken át a szénre támaszkodtak, és nem rendelkeznek atomerőművekkel, nem tudják egyik napról a másikra megújuló energiaforrásokkal kiváltani a hagyományos erőműveket. Mi ezen a téren meglehetősen óvatosak voltunk, nem hoztunk elhamarkodott döntéseket, hanem fokozatosan, lépésről lépésre haladunk. Ehhez természetesen időre van szükség, hiszen nem lehet egyik napról a másikra kiváltani az 1000 vagy akár 2500 megawatt teljesítményű hőerőműveket – fogalmazott Đedović.
A Szerbia és az Egyesült Államok közötti stratégiai egyeztetésekről szólva kiemelte, hogy ezek elősegíthetik a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. Az energetika pedig különösen ígéretes terület az együttműködésre, egyebek között a tudás, a technológiák és a tapasztalatok megosztása révén.
– Már vannak olyan konkrét projektjeink, amelyek révén tovább erősíthetjük kapcsolatainkat. Ezek egyike a Vaskapu 3, amelynek regionális jelentősége is van: nemcsak Szerbia, hanem Románia, sőt egész Délkelet-Európa számára is fontos lehet. A Vaskapu 3 Európa legnagyobb szivattyús-tározós vízerőművévé válhat – fejtette ki Đedović.
Hangsúlyozta, hogy a víz rendkívül fontos erőforrás a villamosenergia-termelésben, és hiánya komoly nehézségeket okozhat.
Kitért arra is, hogy Szerbiában már működik egy szivattyús-tározós vízerőmű, a Bajina Bašta-i létesítmény. Ez márciustól ismét teljes kapacitással működik, miután az azt megelőző két évben átfogó felújításon esett át. A munkálatok rendkívül összetettek és időigényesek voltak.
A szerb kormány július 9-én jóváhagyta a Szerbia és Románia közötti megállapodás előkészítését, amely megkönnyítené a Vaskapu 3 vízerőművel kapcsolatos információcserét. Ennek célja, hogy felmérjék a beruházás megvalósításának lehetőségeit Szerbiában.
A tervek szerint az erőmű teljesítménye elérheti a 2400 megawattot, így Európa egyik legnagyobb energiatároló létesítménye lehet. Az építkezés első szakaszának befejezését 2036-ra tervezik.
A Vaskapu 3 vízalapú akkumulátorként működne: amikor kevesebb áramra van szükség, a felesleges energiával vizet szivattyúznának egy magasabban fekvő tározóba. Amikor viszont megnő az áramigény, a vizet leengednék, és ezzel villamos energiát termelnének.
A tárcavezető szerint a Vaskapu 3 hozzájárulhat a villamosenergia-rendszer stabilitásához, a megújuló energiaforrások hatékonyabb hasznosításához és a biztonságosabb energiaellátáshoz, emellett gazdasági növekedést és új munkahelyeket is teremthet.
– A sikeres energetikai átálláshoz új energiatermelő és -tároló kapacitásokra, korszerű infrastruktúrára, valamint a földgáz és az atomenergia jövőbeni szerepének átgondolására is szükség van – fogalmazott Đedović.
Nyitókép: Dubravka Đedović Handanović (Archív fotó: Beta)
