Október 25-én ismét az urnákhoz járulnak Szerbia polgárai. A választási listák benyújtásának határideje múlt vasárnap éjfélkor lejárt, a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) csütörtöki ülésén megállapította az összesített választási listát, a választók előtt így már nemcsak az a kérdés áll, hogy kik közül választhatnak, hanem az is, hogy az egyes politikai erők milyen jövőképet vázolnak fel, és milyen konkrét megoldásokat kínálnak. A vajdasági magyar választó helyzete ebből a szempontból rendhagyó. A magyarság olyan önálló nemzeti közösség, amely sajátos történelmi fejlődésen ment keresztül, történelmi sérelmeket és megpróbáltatásokat élt át, s markáns kulturális arculattal rendelkezik, ebből fakadóan pedig sajátos problémái és érdekei is vannak. Természetesen számára éppúgy meghatározó az életszínvonal, az egészségügy, az oktatás, a mezőgazdaság, a közbiztonság, a jogállamiság, az infrastruktúra vagy az ország európai jövője, mint az ország bármely más polgára számára. Ugyanakkor a magyar érdekképviselet azoknak a hosszú évtizedek alatt nehezen kivívott jogoknak és eredményeknek a megőrzését és továbbvitelét is jelenti, amelyek a közösség megmaradásának és szülőföldjén való boldogulásának alapját képezik. Ilyen a nemzeti identitás megőrzése, az anyanyelv hivatalos használata, a magyar oktatás és intézményrendszer fenntartása, illetve az ösztöndíjprogramok, továbbá a szórvány támogatása, a nemzeti emlékezet ápolása, a történelmi egyházak és a kulturális örökség védelme, a magyar családok támogatása, a közösséget megtartó gazdaságfejlesztés, a magyarlakta települések fejlődése, valamint az anyanyelvű tájékoztatás.
Hogy mindebből mi jelenik meg az október 25-ei választásokon induló listák programjaiban és kampányában, már korántsem mutat egységes képet. Az összesített választási listán 18 jelöltlista szerepel, ezek közül kilenc nemzeti kisebbségiként indul. Nem minden versengő politikai tömörülés állt elő még részletes vagy akár írott formában közzétett választási programmal: van, aki konkrét vállalásokat fogalmazott meg, másoknak inkább a kampányából rajzolódik ki, milyen irányba vinnék az országot. A következőkben áttekintjük a választásokon induló politikai erők programjait és kampányüzeneteit, különös figyelmet fordítva arra, hogy elképzeléseikben milyen helyet kapnak a vajdasági magyarság számára fontos kérdések.
KÖZÖSSÉGI JOGOK ÉS FEJLESZTÉSI TERVEK
Az 5-ös sorszám alatt megmérkőzőVajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint lista a választásokon induló egyetlen magyar lista. Tizenkét pontos, a VMSZ választási honlapján közzétett programja a vajdasági magyar közösség megmaradását, megerősítését és szülőföldön való boldogulását állítja középpontba. A családok és fiatalok támogatása, az otthonteremtés és a hazatérés ösztönzése mellett külön foglalkozik a megszerzett kisebbségi jogok védelmével, a magyar nyelv hivatalos és digitális használatával, a magyar oktatással, kultúrával és intézményrendszerrel. A program célul tűzi ki a részarányos foglalkoztatás tényleges érvényesítését, vagyis a nemzeti közösségek megfelelő jelenlétét a közigazgatásban és a közszférában. Vajdaság autonómiájának, valamint a helyi önkormányzatok és helyi közösségek hatásköreinek megőrzését és bővítését szorgalmazza. Gazdasági téren a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, a tisztességes munkára és keresetekre, a fiatal és női vállalkozók támogatására, valamint új, tudásalapú munkahelyek létrehozására helyezi a hangsúlyt. A mezőgazdaságban a családi gazdaságok és a termőföld védelmét, kiszámíthatóbb támogatásokat, a mezőgazdasági járulékrendszer átalakítását, a fiatal gazdák segítését és a helyi feldolgozókapacitások fejlesztését irányozza elő. A program részletesen foglalkozik a közlekedéssel és a települések infrastruktúrájával is: a regionális közúti és vasúti kapcsolatok fejlesztése mellett gyorsabb és kiszámíthatóbb határátlépést a szerb–magyar országhatáron, nagyobb átkelőkapacitást és a kisebb átkelők hosszabb nyitvatartásátszorgalmazza. Az egészségügyben a magyarok által lakott térségek intézményeinek fejlesztése mellett az „anyanyelvi biztonságot”, vagyis a magyar nyelvű kommunikáció biztosítását is célként határozza meg. A szociális ellátórendszer tekintetében ugyancsak a magyar nyelvű hozzáférést szorgalmazzák. A közbiztonság területén határozott fellépést sürget az illegális migrációval, az embercsempészettel, a szervezett bűnözéssel és a kábítószer-kereskedelemmel szemben, a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását viszont határozottan ellenzi. Szerbia európai integrációjára a vajdasági magyarság stratégiai érdekeként tekinti, és a csatlakozás felgyorsítását szorgalmazza. Célja az is, hogy a csatlakozási feltételek teljesülése esetén Szerbia lehetőség szerint már az uniós tagság előtt csatlakozzon a schengeni térséghez. Ezt a szerb–magyar történelmi megbékélés eredményeinek megőrzésével és a két ország stratégiai partnerségének további erősítésével kapcsolja össze. A program számos területen konkrét célokat fogalmaz meg.
A POLGÁROKKAL VALÓ KÖZVETLEN KAPCSOLAT ÍGÉRETE
Az 1-es szám alatt induló AleksandarVučić – Egyesült Szerbia lista írásban nem közzétett programjának fő irányait az október 3-ai belgrádi nagygyűlésen ismertették. A kampány középpontjában az eddigi fejlesztések folytatása és felgyorsítása, az életszínvonal emelése, valamint a politikai és gazdasági stabilitás megőrzése áll. AleksandarVučić listavezető jelentős további beruházásokat helyezett kilátásba az egészségügyben, az oktatásban, a vízellátásban, az infrastruktúrában és az energetikában, valamint nagyobb támogatást ígért a szegényebb önkormányzatoknak. Az oktatásban új beruházások mellett nagyobb rendet és fegyelmet sürgetett, az egészségügyben pedig az intézményfejlesztés és az ellátás javítása kapott hangsúlyt. A lista gazdasági víziója az eddigi beruházási politika folytatására, új befektetésekre és a lakosság életszínvonalának további emelésére épül. A program kormányzati változásokat is előirányoz. Vučić győzelem esetére a jelenleginél lényegesen kisebb, tizenkét miniszterből álló kormányt jelentett be, és úgynevezett „kerekeken működő kormányt” ígért, amelynek tagjai rendszeresen az ország különböző részein dolgoznának, közvetlenebb kapcsolatot fenntartva a polgárokkal. A kampányban a nemzeti közösségek is szóba kerültek. MilošVučević a nyelv- és íráshasználathoz, a vallásgyakorláshoz és a hagyományok megőrzéséhez való jog tiszteletben tartását hangsúlyozta, Temerinben pedig a szerbek és magyarok együttélésének megőrzéséről beszélt. Ezek azonban alapvetően általános jogelvek; az eddig ismertetett programból nem rajzolódik ki kisebbségpolitikai elképzelés.
KÖZÉPPONTBAN A KORRUPCIÓ FELSZÁMOLÁSA
A 3-as szám alatt induló Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek tizenegy pontos, írásos formában is megtalálható programjának középpontjában az állam működésének átalakítása és a korrupció felszámolása áll. A program első, Szerbia vagy maffia című része a bíróságok és az ügyészségek politikai befolyástól való felszabadítását, különleges ügyészségi rendőrség létrehozását, a Belügyminisztérium átfogó ellenőrzését, valamint a szervezett bűnözéssel kapcsolatba hozható tisztségviselők és rendőrök eltávolítását irányozza elő. A program az államtól jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzését és a közpénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzését is célul tűzi ki. Az Egyetemista Lista emellett az oktatás, az egészségügy és a gazdaság átalakítását, a hazai vállalkozások és a mezőgazdaság támogatását, valamint szociális intézkedéseket ígér. A program logikája szerint a korrupció visszaszorításával és az elfolyó közpénzek visszaszerzésével teremtenék meg ezek finanszírozásának egy részét. A dokumentum ugyanakkor számos olyan kérdést nyitva hagy, amely egy kormányzásra készülő politikai erő esetében aligha kerülhető meg. Nem szerepel benne külön kisebbségi fejezet, és nem fogalmaz meg részletes vállalásokat a kisebbségi nyelvhasználatról, a nemzeti tanácsokról vagy a részarányos foglalkoztatásról. Nem tér ki Vajdaság helyzetére és autonómiájára, de az európai integráció és a külpolitika sem része a közzétett tizenegy pontnak. Úgy tűnik, a lista ezekre, a programból kimaradt kérdések némelyikére a kampány előrehaladtával – részben az őt emiatt érő bírálatokra reagálva – ad választ. Külpolitikai álláspontját például később, külön közleményben ismertette: eszerint hatalomra kerülése esetén Szerbia nem vezetne be szankciókat Oroszországgal szemben.
EURÓPAI INTEGRÁCIÓ VAGY SZUVERENITÁS?
A 9-es szám alatt induló Európai Szerbia– MarinikaTepić – ZdravkoPonoš választási lista eddig, kizárólag nyilatkozatokban ismertetett elképzeléseiben meghatározó helyet foglal el Szerbia európai integrációjának felgyorsítása. A MarinikaTepić által bemutatott terv szerint a koalíció 2030-ig teljesítené az uniós tagsághoz szükséges valamennyi követelményt. Ennek érdekében professzionális tárgyalócsoportot állítanának fel, az egyes tárgyalási területek teljesítéséért személyes felelősséget határoznának meg, a kormány pedig rendszeresen beszámolna az európai reformok előrehaladásáról. Az uniós integrációt a jogállamiság megerősítésével, a korrupció elleni fellépéssel, valamint a gazdasági fejlődéssel és az életszínvonal javításával is összekapcsolják. DraganĐilas, a lista első jelöltje csütörtökön bejelentette, hogy kormányváltás esetén lemondanának a 2027-es belgrádi EXPO megrendezéséről, emellett felülvizsgálnák a beruházáshoz kapcsolódó szerződéseket, közbeszerzéseket és pénzmozgásokat is. A koalíció eddigi nyilatkozatai ugyanakkor nem adnak választ arra, milyen intézkedésekkel kívánnák erősíteni a nemzeti kisebbségek jogait, illetve hogyan viszonyulnak Vajdaság autonómiájához.
POLITIKAI STABILITÁS ÉS SZOCIÁLIS IGAZSÁGOSSÁG
A 2-es sorszám alatt induló Ivica Dačić – A stabilitás tényezője lista kampányának két meghatározó üzenete a politikai stabilitás és a szociális igazságosság. A koalíció a családok, a munkavállalók, a nyugdíjasok, a fiatalok, a falvak és a hazai gazdaság támogatását hangsúlyozza, a mezőgazdaságban pedig azt, hogy az államnak erőteljesebben kell segítenie a termelőket. Dačić emellett következetes nemzeti politikát hirdet Koszovó és a boszniai Szerb Köztársaság kérdésében, ellenzi Szerbia NATO-tagságát és az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetését. A nemzeti közösségekkel kapcsolatban a koalíció képviselői csupán általános elveket fogalmaztak meg: minden polgár nemzeti, politikai és vallási önazonosságának tiszteletben tartását ígérik. Ennél konkrétabb kisebbségpolitikai vállalásokat az eddigi kampányüzenetekben nem ismertettek.
NEM A TAGSÁGRA, IGEN AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE
A 8-as szám alatt induló Autentikus Jobboldal – Dr. MilošJovanović programjának középpontjában a nemzeti szuverenitás megerősítése és az eddigi külpolitikai irány megváltoztatása áll. A koalíció elutasítja Szerbia európai uniós tagságát, ugyanakkor fenntartaná és fejlesztené az együttműködést az EU-val, MilošJovanović egy Svájchoz hasonló kapcsolatrendszert említett lehetséges modellként. Kiemelt kérdésként kezelik Koszovó Szerbiához tartozását, valamint az önálló nemzeti és gazdaságpolitika kialakítását. A nemzeti közösségek helyzetére és Vajdaság autonómiájára az eddig bemutatott program nem kínál elképzeléseket.
A VÁLASZTÁSI PALETTA TOVÁBBI SZEREPLŐI
A 11-es szám alatt induló BogoljubKarić – Szerbia Ereje Mozgalom 12 pontos programjának középpontjában az úgynevezett családi kapitalizmus, a családok biztonsága, a nyugdíjasok és a fiatalok támogatása áll. Karić ingyenes gyógyszereket ígér a nyugdíjasoknak, és a mezőgazdaság fejlesztését is kiemelt kérdésként kezeli. Vajdaság esetében elsősorban a mezőgazdaság korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt: az öntözőrendszerek fejlesztését, a termelés modernizálását és a helyi élelmiszer-feldolgozás bővítését szorgalmazza.
A 12-es sorszámú Liberális-Zöld Párt – A szabad és tiszta Szerbiáért 45 jelölttel indul a választásokon. A lista szeptember 30-án nyújtotta be jelöltjeit, a RIK pedig október 1-jén hirdette ki. Részletes választási programjuk egyelőre nem vált nyilvánosan megismerhetővé, ezért a lista nevéből következő politikai irányultságon túl konkrét szakpolitikai vállalásaikat jelenleg nem lehet érdemben összevetni a többi indulóéval.
A 15-ös szám alatt induló Fater, ez érted van – PetarĐurić – Szerbia miniszterelnöke lista számos, a többi induló programjától eltérő javaslattal kampányol. Đurić Szerbia európai uniós csatlakozását és a hazai jogszabályok uniós joggal való összehangolását támogatja, emellett a természeti erőforrások államosítását és a végrehajtói jutalékok jelentős csökkentését ígéri. Programjának egyik legbizarrabb eleme a kannabiszdekriminalizálása és gyógyászati célú legalizálása. A mindössze kilenc jelöltet állító lista külön vajdasági vagy kisebbségpolitikai vállalásokat nem ismertetett.
A 16-os szám alatt induló Vladimir Gajić – Alternatíva Szerbiáért lista külpolitikai irányváltást hirdet. Befagyasztaná az uniós csatlakozási tárgyalásokat, felmondaná a brüsszeli megállapodást, és Szerbiát a BRICS-hez, valamint Oroszországhoz és Kínához közelítené.
A választásokon a VMSZ mellett további nyolc nemzeti kisebbségi jelöltlista indul. A RasimLjajić – Emberien listája, illetve az Usame Zukorlić Mozgalom az egyesülésért és az SDA Szandzsák – Szandzsák őrzői elsősorban a bosnyák választókat igyekszik megszólítani. Kisebbségi státusszal indul a Válaszd az igazságot – válaszd a jövőt bosnyák–görög koalíció, továbbá két, az orosz közösség képviseletére hivatkozó lista: a Slobodan Nikolić vezette Orosz Párt – Szerbia a BRICS-ben és az Orosz–Szerb Egység Pártja – Oroszok és szerbek, testvérek mindörökké.Nemzeti kisebbségi listaként indul továbbá az Albán Koalíció – Koalicioni Shqiptar, valamint a Vitomir Nedeljković vezette Anyaország Szerbia – Gruda szlovák kisebbségi lista is.
Nyitókép: Molnár Edvárd archív felvétele
