A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megerősítette, hogy Magyarország is érdeklődik a 2036-os nyári olimpiai játékok megrendezése iránt. A NOB tájékoztatása szerint hazánkon kívül India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Németország és Törökország is jelezte szándékát a rendezésre. A jelentkezés hivatalos határideje október 31-e, új kandidáló ugyanakkor nem várható, a NOB akkor lezárja a jelöltlistát. Magyarország lehetőségeiről Siklós Erik újságíró beszélt.
Megváltozott a pályázati rendszer
„Amikor megalakult a BOM, akkor még Budapesti Olimpiai Mozgalom, az alakuló ülésének én voltam a levezető elnöke, tehát elég erős a kötődésem az olimpiához. Szóval már 2024-ben megindultak az egyeztető előkészítő tárgyalások a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, mi már akkor jeleztük, hogy szándékunk van 2036-ra pályázni. Amennyire én tudom, az áprilisi választást megelőző kampányidőszakban történt egy háttérmegegyezés is arról, hogy az olimpia nem lehet kampánytéma, tehát azok sem hozzák elő, akik ellenzik, vagy kételyeik vannak ezzel kapcsolatban, és azok sem kampányolnak ezzel, akik támogatják. Most újra terítéken van az olimpia kérdése. Plusz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kapcsán is van egy nagyon érdekes változás, mert amikor mi pályáztunk 2024-re – végül Los Angeles-szel és Párizzsal maradtunk –, akkor még egy klasszikus pályázati rendszer volt, majd utána Thomas Bach, a NOB akkori elnöke úgy döntött, hogy annyira drága egy ilyen olimpiai pályázat, hogy a költségcsökkentés jegyében érdemes lenne bevezetni egy új rendszert, ami tulajdonképpen már nem is egy klasszikus pályázat, hanem inkább egy permanens dialógus a NOB és az érdeklődők között” – magyarázta az újságíró.
Isztambullal és Münchennel versenyezve
„Már korábban felvetődött a lehetősége a Duna menti országok által közösen rendezendő olimpiának, amelynek Budapest lenne a fő helyszíne, attól függetlenül, hogy azért sportinfrastruktúra és szállások tekintetében még vannak elmaradásaink. Szállodai férőhelyek tekintetében jelenleg 40 százalékos az elmaradásunk, ami elég jelentősnek tűnik, még akkor is, ha csak 2036-ban, azaz 10 év múlva lenne ez az olimpia. Szóval elég sokat kellene építeni addig. Mindenesetre úgy kalkulálnak azok, akik folytatják ezt a párbeszédet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékeseivel – közöttük Magyarország is –, hogy lesz majd egy úgynevezett »shortlist«, tehát a mostani jelentkezők közül, ahol azért vannak nagyon erős pályázók is, gondoljunk csak Indiára, Katarra, Törökországra vagy éppen Dél-Koreára, háromra csökken a szám, akkor mi is benne legyünk abban a háromban. Ez természetesen komoly kihívás lesz, jelenleg elsősorban Isztambullal és Münchennel kell versenyeznünk, meggyőzve a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot és a magyar embereket is a rendezés fontosságáról” – mutatott rá Siklós Erik.
