Magyarnótákkal, csárdásokkal és új vajdasági szerzeményekkel mutatkozott be Bácsfeketehegyen a jubileumi VIVE 30 gálaműsor. A Vajdasági Magyar Nóták és Csárdások Fesztiválja idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját, amelynek alkalmából a szervezők ezúttal szakítottak a hagyományos versenyformával, és ünnepi műsorral idézték fel a rendezvény három évtizedének legszebb pillanatait. A torontálvásárhelyi jubileumi gála keresztmetszetét a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával Bácsfeketehegyen is bemutatták Csendül a nóta, szól a csárdás Bácsfeketehegyen címmel. A következő állomás pedig Csóka lesz.
A jubileumi gálaműsort augusztus utolsó vasárnapján tartották meg a torontálvásárhelyi József Attila Művelődési Otthonban, ahol a fesztivál korábbi éveinek sikeres énekesei, zeneszerzői és szövegírói előtt tisztelegtek. A harmincadik évforduló nemcsak a visszatekintésre adott alkalmat, hanem arra is, hogy a szervezők szélesebb közönséggel ismertessék meg a magyar nóta hagyományát és a műfaj mai alkotóinak munkáját.
Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagja elmondta, hogy a VIVE három évtizeddel ezelőtt vetélkedőként indult, alapvető célja azonban kezdettől fogva a magyar nóta népszerűsítése volt. A jubileum alkalmából a szervezők azzal a kéréssel fordultak az MNT-hez, hogy segítsen a gálaműsor más vajdasági településekre való eljuttatásában.
– Mivel a szervezésben eljutottak a harmadik X-hez, szerették volna néhány helyen népszerűsíteni a magyar nótát. A Magyar Nemzeti Tanács az ügy mellé állt, így ebben az évben Bácsfeketehegyen és Csókán is bemutatják a Torontálvásárhelyen megszervezett gálaműsor keresztmetszetét – fogalmazott Hajvert Ákos. Hozzátette, hogy a két településen nem a teljes ünnepi programot láthatja a közönség, hanem annak egy értékes válogatását.
Bolyos Miklós, a VIVE fesztiváltanácsának elnöke felidézte, hogy a torontálvásárhelyi jubileumi esten igyekeztek összegyűjteni mindazokat az énekeseket, akikkel az elmúlt harminc évben együtt dolgoztak, és akik még részt tudtak venni az ünnepi eseményen. Megemlékeztek a fesztivál korábbi zeneszerzőiről és szövegíróiról is, köztük Beretka Szénási Eszterről, aki mind a harminc fesztiválra küldött dalszöveget. A jubileumi műsor más településekre való elvitelének ötlete abból a felismerésből született, hogy bár a VIVE hagyományosan Dél-Bánáthoz, Torontálvásárhelyhez kötődik, a magyar nóta kedvelői Vajdaság más részein is nagy számban élnek. A tájolással a szervezők azok számára is hozzáférhetővé szeretnék tenni a műsort, akiknek nincs lehetőségük elutazni a fesztivál hagyományos helyszínére. Bácsfeketehegy az első állomása ennek a kezdeményezésnek, amely Csókán folytatódik. Bolyos Miklós szerint a magyar nóta hagyományának ápolása mellett legalább ilyen fontos, hogy a műfaj ne csupán a múlt értéke maradjon, hanem új alkotásokkal is gazdagodjon. Mint hangsúlyozta, a magyar nóta sajátossága, hogy ismert zeneszerzők és szövegírók alkotásairól van szó. Vajdaságban ma is vannak olyan szerzők, akik új dallamokat és szövegeket írnak, a fesztivál pedig minden évben lehetőséget biztosít ezek bemutatására. A hagyományos pályázati rendszer keretében rendszerint nyolc-tíz új magyar nóta kerül a közönség elé. A jubileumi évben a gálára összpontosítottak, ezért ezúttal nem hirdették meg az új szerzeményekre vonatkozó pályázatot.
A bácsfeketehegyi műsor egyik fellépője Juhász Gábor volt, aki a Juhász zenekar vezetőjeként ismert, de nótaszerzőként és énekesként is bemutatkozott. Elmondása szerint a magyar nóta szeretetét családi környezetéből hozza: nagyszülei tanyáján és a rokonságban mindennapos volt az éneklés, a családtagok pedig számos nótát ismertek. Néhány évvel ezelőtt Bolyos Miklós biztatására kezdett saját szerzeményeket írni, amelyeket később a VIVE pályázataira is beküldött. Egyes dalai díjazásban részesültek, az utóbbi években pedig énekesként is részt vesz a torontálvásárhelyi fesztiválon.
A bácsfeketehegyi fellépésre ezúttal kizárólag saját szerzeményekkel készült. A műsorban az Öregapám tanyája, a Bárányfelhők fent az égen, a Lakodalom van Palicson, és a Lakodalom, sokadalom című dalai is helyet kaptak. A nótacsokrot lassabb és lendületesebb csárdásokkal állította össze. Juhász Gábor úgy véli, a magyar nóta nem tekinthető kihalófélben lévő műfajnak, hiszen ma is születnek új szerzemények, és vannak olyan előadók, akik szívesen vállalják ezek megszólaltatását. Szerinte megfelelő összefogással és népszerűsítéssel a műfaj ismét szélesebb közönséget szólíthat meg, Vajdaságban pedig továbbra is adottak azok a hagyományok, amelyekre építeni lehet. A VIVE harmincéves története így nem csupán a korábbi sikerek felidézéséről szól, hanem a folytatás lehetőségéről is. A bácsfeketehegyi és a csókai fellépés azt a célt szolgálja, hogy a magyar nóta és a csárdás szeretete újabb közösségekhez jusson el, miközben a hagyományos dallamok mellett kortárs vajdasági szerzők alkotásai is helyet kapnak a színpadon.
Nyitókép: Morvai Melinda temerini nótaénekes 25 éve rendszeresen részt veszt az eseményen
