Az egészségügy minőségét egyszerre határozza meg az intézmények állapota, az eszközpark, a szervezés és mindenekelőtt az, hogy van-e elegendő szakember, aki gyógyít, ápol, fejleszt és gondoz. A kisebb településeken élők számára a távolság és a közlekedés, a magyar betegek számára pedig sokszor a nyelv is hozzáférési akadály – áll a Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint elnevezésű köztársasági jelöltlista választási programjában, amelynek a középpontjában, mint megfogalmazták, az ember áll: a gyermek és a fiatal, a család, a gazda, a vállalkozó és a munkavállaló, a pedagógus és az egészségügyi dolgozó, az idős ember, valamint a falvakban, tanyákon és városokban élő minden polgár. Az egészségügyi alapellátásról, az e téren elért eredményekről, illetve a tervekről, elképzelésekről a korábbi mandátumban köztársasági parlamenti képviselői tisztséget betöltő dr. Úri Emesével, a Zombori Egészségház igazgatónőjével, a Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint lista képviselőjelöltjével beszélgettünk.
A VMSZ választási programjaiban korábban is fontos helyen szerepelt az egészségügyi ellátás fejlesztése, és ugyancsak így van az alapellátás esetében is. Az elmúlt mandátumban mit sikerült a megvalósítani korábban megfogalmazott célokból?
– Intézményvezetőként és parlamenti képviselőként is azt képviselem, hogy az alapellátást meg kell erősíteni szakmailag. Minél több vizsgálatot tudunk elvégezni a beteg lakóhelye közelében, annál kevésbé terheljük a kórházakat és a szakellátást. Zomborban ennek már gyakorlati eredményeit is látjuk. Az ultrahang-diagnosztikát és bizonyos szakorvosi szolgáltatásokat „kivittük” a falvakba, és az itt szerzett tapasztalatok megerősítették a felvetést, hogy érdemes bővíteni az alapellátásban dolgozó orvosok diagnosztikai kompetenciáit. Örömmel látom, hogy az Egészségügyi Minisztérium ugyancsak ebbe az irányba gondolkodik: előkészületek történtek az alapellátásban dolgozó orvosok ultrahang-diagnosztikai képzésének és munkájuk megfelelőbb anyagi elismerésének tekintetében.
Ugyanakkor továbbra is megoldásra vár a diplomás ápolók helyzetének rendezése, a kádertervekben való megfelelő besorolásuk, valamint kompetenciáik bővítése. Régóta szorgalmazom a sürgősségi ellátás megfelelő felszereltségét is. A VMSZ programjában ugyancsak hangsúlyosan jelenik meg a korszerű alapellátás, a kisebb településeken működő rendelők megőrzése, valamint a telemedicina és a mobil ellátás fejlesztése.
Az elmúlt időszakban számos törvény módosult. Parlamenti képviselőként mire összpontosított? Mit él meg sikerként?
– Az egyik legfontosabb eredménynek a szervátültetésre vonatkozó jogszabályok rendezését tartom. Ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy Szerbiában növekedjen a transzplantációk száma. Parlamenti felszólalásomban ugyanakkor hangsúlyoztam, hogy a jogszabály önmagában nem elegendő: a polgárok folyamatos tájékoztatása szükséges, illetve ezzel összefüggésben a bizalomépítés. Fontos előrelépés a szülő-ápolói státusz rendezése is, amelynek gyakorlati alkalmazása most kezdődött meg. Számomra különösen fontosak azok az intézkedések, amelyek nem elméleti változást jelentenek, hanem közvetlenül könnyítik a betegek és a nehéz helyzetben lévő családok mindennapjait.
Az elmúlt időszakban több infrastrukturális beruházásra sor került, magyarok lakta önkormányzatokban is. Hol történt jelentősebb fejlesztés, és mi várható a következő időszakban?
– Egy egészségügyi épület felújítása nem csupán esztétikai kérdés: a betegbiztonságot és az ott dolgozók munkakörülményeit egyaránt meghatározza. Jelentős fejlesztések történtek, illetve vannak előkészítés alatt Vajdaságban. Nagykikindán befejeződött a kórház felújításának első szakasza, a zombori és zentai közkórház rekonstrukciójának tervdokumentációja készül, Szabadkán pedig az intézmény történetének egyik legnagyobb korszerűsítése következik. A tervek szerint mintegy 35 ezer négyzetmétert újítanak fel, a beruházás értéke pedig a felszereléssel együtt megközelítheti a 90 millió eurót. A jelenlegi tervek alapján a munkálatok 2027 második felében kezdődhetnek. Fontos előrelépés az is, hogy a vajdasági egészségházak 22 korszerű mentőjárművet kaptak. Az alapellátás szempontjából azonban nem elegendő a nagy intézmények korszerűsítése. Legalább ennyire fontos a városi és falusi rendelők eszközparkjának folyamatos megújítása. Ezért szerepel a VMSZ programjában a magyarok lakta térségek egészségházainak és rendelőinek fejlesztése is. Az a cél, hogy minél több vizsgálatot helyben lehessen elvégezni.
A beruházások és a fizetésemelések ellenére továbbra is az egyik legégetőbb probléma az orvos- és szakemberhiány. Történt ezen a területen előrelépés? Mi lehet a megoldás?
– Van némi előrelépés, esetenként már hazatérő orvosokat is látunk, de a szakemberhiány stratégiai megoldást igényel. Pontosan tudnunk kell, mely településeken milyen szakemberek dolgoznak, hol várhatók nyugdíjazások, mely szakterületen alakulhat ki hiány, és hol nincs magyarul beszélő egészségügyi dolgozó. Ezért szeretnénk feltérképezni a magyarul beszélő orvosok, ápolók és egészségügyi technikusok helyzetét, hogy ne akkor kezdjünk megoldást keresni, amikor egy rendelőben már nem lesz szakember, hanem időben tervezhessük az utánpótlást. Ebben a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesülete is szerepet vállal. A kiválósági ösztöndíjjal olyan fiatalokat támogatunk, akik az egészségügyi pályát választják, és reményeink szerint később itthon kamatoztatják tudásukat. A VMSZ programja is ösztöndíjakkal és más támogatási formákkal kívánja segíteni az orvosok, ápolók és más hiányszakmák képviselőinek helyben maradását, illetve hazatérését. A magyar nyelvű ellátás szintén rendkívül fontos. A beteggel való pontos kommunikáció nem pusztán nyelvhasználati, hanem betegbiztonsági kérdés. Ahol nem áll a páciensek rendelkezésére magyarul beszélő orvos, törekedni kell arra, hogy legalább olyan ápoló vagy más egészségügyi munkatárs legyen jelen, aki magyarul is kommunikál.
A betegek számára az egyik legérzékenyebb kérdés a várakozási idő. Hogyan lehetne csökkenteni a várólistákat, és ebben milyen szerepe lehet az alapellátásnak?
– A várólisták csökkentését nem lehet kizárólag a kórházaktól várni. Az egyik legfontosabb lehetőség az alapellátás szakmai és diagnosztikai megerősítése. Minél több vizsgálatot és ellenőrzést tudunk biztonságosan elvégezni az egészségházakban és a vidéki rendelőkben, annál kevésbé terheljük a szakrendelőket és a kórházakat. Ehhez bővíteni kell az alapellátásban dolgozó orvosok és diplomás ápolók kompetenciáit, és biztosítani kell számukra a megfelelő diagnosztikai eszközöket. Az ultrahang, az EKG, az ABI-vizsgálat, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok, valamint a telemedicinán keresztül elérhető szakorvosi konzultáció mind ezt szolgálhatják. Azt is felül kell vizsgálni, szükséges-e minden kontrollt kórházban végezni. A stabil állapotú betegek követésének egy része megfelelő protokollok mellett visszakerülhet az alapellátásba, így a szakorvosoknak több idejük maradna azokra, akiknek valóban magasabb szintű ellátásra van szükségük. A VMSZ programja is ezt az irányt képviseli: az alapellátás megerősítése mellett az átláthatóbb időpontfoglalás, az intézmények közötti biztonságos adatcsere és a feleslegesen ismételt vizsgálatok csökkentése a cél. Számomra az alapelv egyszerű: amit megfelelő szakemberrel és megfelelő eszközzel az alapellátásban biztonságosan el lehet végezni, azért a betegnek ne kelljen kórházba utaznia, és hónapokat várnia.
