Nyitókonferenciát tartottak Újvidéken a Hercegszántó és Béreg közötti határátkelőhely fejlesztéséről. Az eseményen magyarországi és szerbiai politikusok és szakemberek számoltak be a beruházás gazdasági, közlekedési és logisztikai előnyeiről.
A cikkhez képgaléria kapcsolódik.
A Hercegszántó és Béreg közötti határátkelőhely fejlesztéséről tartottak nyitókonferenciát pénteken Újvidéken, a Tudományos-Technológiai Parkban. Az eseményen felszólalt politikusok és szakemberek részletesen beszámoltak a beruházás gazdasági, közlekedési és logisztikai előnyeiről, amelyek mindkét ország számára kiemelt jelentőségűek.
Dr. Juhász Bálint, a tartományi parlament elnöke beszédében és a sajtónak adott nyilatkozatában kiemelte a projekt mindennapi életre gyakorolt hatását.
– Ezen a nyitókonferencián egy stratégiailag fontos projektről beszélünk, amely nemcsak Magyarország és Szerbia, Vajdaság és a határ menti övezet érintett része számára bír nagy jelentőséggel, de gyakorlatilag az emberek és a gazdaság mindennapjai szempontjából is – fogalmazott a politikus.
Elmondta, hogy a fejlesztés nem előzmény nélküli, hiszen a Baja és Zombor közötti közlekedési folyosó korszerűsítésének részeként az előkészítő munkálatokra eddig már 10 millió eurót költöttek. A most induló fázis 3 millió euróból valósul meg, amelynek 85 százalékát az Európai Unió finanszírozza.
– Ennek a folyamatnak a végén az átkelőnek sokkal gyorsabban, modernebb körülmények között kell szolgálnia az emberek és az áru átjutását a határon – tette hozzá dr. Juhász Bálint.
A tartományi parlament elnöke kitért arra is, hogy a szerb oldalon részben megépül a teherforgalmi terminál, bővítik az utasforgalmi részt, és korszerűsítenek, míg a magyar oldalon a határellenőrzést gyorsító eszközöket szerzik be.
Hangsúlyozta a két ország közötti, mintegy 3,4 milliárd eurós külkereskedelmi forgalom fontosságát is, amely töretlenül növekszik, s ezen tovább javíthat az átkelőfejlesztés.
– A projekt a Vajdaság mosolya úthálózathoz is kapcsolódik, amely Béreget Zombor, Kúla, Verbász és Szenttamás érintésével köti össze a román határral. Ez is jelzi számunkra, hogy Vajdaság nem az európai közlekedés vége, hanem csomópontja – szögezte le, hozzátéve, hogy a beruházást a két ország közötti jó kapcsolatok eredményének tartja.
Barna Zsolt (fotó: Ótos András felvétele)
TEHERMENTESÜL AZ M5-ÖS
Barna Zsolt, a magyar Közlekedési és Beruházási Minisztérium közúti közlekedési ügyekért felelős államtitkára a teherforgalom jelenlegi tarthatatlan helyzetére hívta fel a figyelmet.
– Jelenleg óriási probléma az, hogy nemzetközi teherforgalom csak Röszkénél tud átkelni a két ország között, ez jelentős problémákat okoz mindkét oldalon a határnál, Magyarországon az M5-ös autópályán is, sőt egészen az M0-s autópályáig Budapesten – mutatott rá az államtitkár.
A hercegszántói és béregi határátkelőhely fejlesztésével azonban új kapacitások nyílnak meg a nemzetközi teherforgalom előtt. Barna Zsolt részletezte az új logisztikai útvonalat is: az 51-es úton, az épülő mohácsi Duna-hídon és az M6-os autópályán keresztül szabad utat tudnak adni a forgalom egy jelentős részének.
– Ezzel a magyar oldalon az M5-ös és az M0-s autópályán a közlekedésbiztonsági helyzet, a közlekedési lehetőségek is javulhatnak – fejtette ki az államtitkár.
A fejlesztés ütemezésével kapcsolatban megerősítette, hogy Magyarországon az engedélyezési tervek és az építési engedélyek már rendelkezésre állnak.
– A kormány arról határozott, hogy az év végéig a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést ki kell írni, úgyhogy ezt a következő hónapokban megtesszük. Úgy tervezzük, hogy ha a szerződéskötés megtörténik, utána 40 hónap alatt kell elkészülnie a teljes magyarországi fejlesztésnek – foglalta össze Barna Zsolt.
MEGSZŰNIK A SÚLYKORLÁTOZÁS
Predrag Knežević, a Vajdasági Településrendezési Intézet igazgatója a szerb oldal feladatairól és a projekt második fázisának technikai részleteiről nyújtott tájékoztatást. Elmondta, hogy a partnerekkel – a szerbiai Építésügyi és Közlekedési Minisztériummal, valamint a Szerbia Útjai Közvállalattal – az első fázis sikeres befejezése után léptek a következő szakaszba, miután a rekonstrukcióhoz szükséges építési engedélyt már beszerezték.
– A projekt teljes költségvetése 3.064.650 euró – ismertette az igazgató, majd kitért az intézet konkrét vállalásaira is. – Egyik kötelezettségünk a kivitelezési projekt elkészítésének megszervezése, ez egy olyan műszaki dokumentum, ami 2026 végére lesz meg. Ez tartalmazza majd az összes építési munka előzetes méreteit és költségvetését, amelyeket a Szerbiai Utak Közvállalat munkatársai fognak kivitelezni.
Knežević rámutatott a beruházás egyik leginkább várt eredményére is, a teherforgalmat sújtó eddigi limitációk eltörlésére.
– A határátkelőn a teherforgalom jelenleg korlátozottan, legfeljebb 3,5 tonna össztömegig bonyolítható le. A korlátozás a jövőben megszűnik, így nagy tehermentesülés várható a környező határátkelőkön – emelte ki.
