A városi képviselő-testület 14 közvállalat esetében módosította a közvállalatok alapításáról szóló határozatot tegnapi ülésén. Erre a közvállalatokról szóló új törvénnyel való összehangolás miatt volt szükség. A módosítás elsősorban a felügyelőbizottságok és az igazgatók megválasztását, jogköreit és feladatait, valamint felelősségét, ugyanakkor az alapító, vagyis a város, valamint a közvállalat viszonyát is érintette.
A közvállalatokról szóló törvény nagyobb kötelezettséget ró és felelősséggel látja el az igazgatóbizottságokat, ugyanakkor pontosan definiálja a közvállalat adósságvállalásának feltételeit és módját. A módosítás ugyanakkor foglalkozott a közvállalatokhoz tartozó ingatlanok kérdésével is.
Habár a képviselő-testület napirendjén 15 közvállalat szerepelt, a Városépítési Igazgatóság alapításáról szóló alapszabályzat módosítására ezúttal nem került sor, levették napirendről. Radmilo Todosijević, a Szerb Haladó Párt képviselője a Stadion Közvállalattal kapcsolatban kiemelte, hogy bár a Stadion Közvállalathoz tartozó ingatlanok kapcsán változásokra került sor, a Sétaerdei medencét nem érintik. Ezért feltette a kérdést, ennek a medencének a konzerválását kinek kell elvégezni? Suzana Dulić, az önkormányzat gazdaságfejlesztési, gazdasági és mezőgazdasági titkárságának vezetője válaszolva a kérdésre elmondta, az alapításról szóló módosítási határozat olyan objektumok beiktatását irányozta elő, amelyek eddig nem szerepeltek a közvállalat tulajdonában. Todosijević ugyanakkor nem volt megelégedve ezzel a válasszal, mint mondta, ő ezek után sem tudja, hogy kinek a felelőssége a Sétaerdei medence eddig felépített szerkezetének a védelme.
A képviselő-testület ugyanakkor egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely alapján az önkormányzat támogathatja a méhen kívüli megtermékenyítést azoknál a pároknál, akik az állami egészségügyi biztosítás terhén már két alkalommal megpróbálkoztak ezzel az eljárással. Az önkormányzat a harmadik kísérlet költségeit vállalta magára. A támogatásra azok a párok jogosultak, ahol a pár női tagja a kérvény átadása idején nem töltötte be a 41-dik életévét, akik szerb állampolgársággal rendelkeznek, illetve legalább egy éve szabadkai lakcímmel rendelkeznek. A napirendi pont kapcsán Ilija Maravić, az SZHP képviselője elmondta, dr. Aleksandar Radulović elismert szakember kezdeményezésére, 2005-ben már a képviselő-testület megszavazta, hogy a Szabadkai Közkórház keretében mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó központ alakuljon. Sajnos erre azóta nem került sor, habár többmilliós összegeket, egyik évben a tartományi költségvetésből 22 millió dinárt, másik évben pedig 28 millió dinárt különítettek el erre. Maglai Jenő, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője is kiemelte, a Tartományi Nagyberuházási Alap elkülönített pénzt ennek a központnak a létrehozására, ám az végül még sem jött létre, amit az akkori egészségügyi titkár melléfogásának tud be. Mint mondta, ilyen esetekben nem a személyes, illetve a párt érdekei mentén kell eljárni, hanem a közösség érdekét kellene szem előtt tartani. Reményét fejezte ki, hogy a tartomány segít majd abban, hogy Szabadka a mesterséges megtermékenyítés terén regionális központtá váljon. Đenđi Seleši, a Demokrata Párt képviselője rámutatott, szakemberünk már van dr. Radulović személyében, néhány éve már a szükséges dokumentációt is beszerezték a központ létrehozására, elkészültek a szükséges projektumok, már csak azt kell megvizsgálni, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy az eljáráshoz szükséges biológusok is dolgozhassanak, illetve hogy a kész projektumot meg is lehessen valósítani.
László Gyula, a Magyar Remény Mozgalom képviselője a napirendi pontok megvitatása után képviselői kérdést tett fel, a polgármestertől kérdezte, hogy mikor szándékozik a képviselő-testület napirendjére tűzni a Népszínház építésének kérdését. Mint mondta, véleménye szerint a polgármester nagyobb hatáskört vállalt magára, mint amire joga lett volna, olyan döntéseket hoz meg, amit a képviselő-testületnek kell megvitatni. Radmilo Todosijević két képviselői kérdést fogalmazott meg. Egyrészt kérte azoknak a vállalkozóknak a listáját, akik több, mint 400 ezer dináros adóssággal rendelkeznek. Ugyanakkor kérte a Népszínház épületének, valamint a Sétaerdei medence eddigi összköltségeinek, valamint e két épület befejezéséhez szükséges pénz kimutatását.
