Napról napra változó a szabálysértési bíróság elé állítandó menekültek száma. Vannak olyan napok, amikor 60-70 ilyen ügyet kell elbírálni a szabadkai bíróságnak, de olyan is, amikor mindössze 10-12 esettel kell foglalkozniuk – mondta el lapunknak Ljubo Simić, a szabadkai Szabálysértési Bíróság elnöke, aki szerint, még ha minimálisan is, de csökken a számuk.
Az átmeneti pihenőállomás
Ezen igazságügyi szerv tevékenységét illetően a bíróság elnöke kiemelte, a szankció célja egyrészt, hogy meggátolja a szabálysértést elkövető személyt, hogy az ismételten elkövesse tettét, másrészt pedig, hogy preventív jelleggel, példát mutatva legyen hatással másokra, hogy azok meg se kíséreljék az adott kihágás elkövetését. Mivel azonban a menekültek esetében egyértelmű, hogy semmilyen intézkedés, semmilyen büntetés nem tarthatja őket vissza attól, hogy átjussanak az Európai Unió területére, ezért a szankció hatása is kétségessé válik. A szabadkai bíróság elé kizárólag azért kerülnek a közel-keleti menekültek, mert vagy illegális határátlépést kíséreltek meg, amiben a szerb rendőrök gátolták meg őket, vagy pedig el is követték azt, ebben az esetben pedig a magyar hatóságok toloncolják ki őket.
Simić elmondta, alapvetően három fokozata van a kiszabható büntetésnek, figyelmeztetés, pénzbírság vagy pedig néhány napos szabadságvesztés. Mint magyarázta, az utóbbi időben túlnyomórészt a figyelmeztetéshez folyamodnak. A pénzbírsággal kapcsolatban elmondta, a közbeszéddel ellentétben az újabban érkező menekültek esetében tapasztalható, hogy kimerültek, és pénzük is kevesebb van, és mivel egyértelmű, hogy a büntetés sem állítja meg őket, hogy tettüket megismételjék, ezért ha pénzbírsággal sújtanák őket, az egyéb problémákhoz vezetne, például nem tudnának ennivalóhoz jutni. Korábban néhány esetben kiszabtak elzárást is, de azok is elsősorban nevelési jellegűek voltak, 3-5 napos időtartammal.
Ami a Magyarországra illegálisan átjutott személyek kitoloncolását illeti, az a hatályos toloncegyezmény értelmében történik, amely szerint az érintetteket abba az országba kell visszajuttatni, ahonnan jöttek. Az illegális határátlépők esetében egyértelmű, hogy Szerbiából érkeztek magyar területre, ezt többi között a magyar határrendészeti szervek hőkamerái is rögzítik.
A visszatoloncolt személyek számát illetően is komoly változások tapasztalhatóak az utóbbi időszakban. Mint azt Simić elmondta, az elmúlt 15 napban szinte egyetlen ilyen eset se volt, ami nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy nemcsak Szerbiában, de Magyarországon is változik a helyzet, és ezzel párhuzamosan a menekültekhez való viszonyulás is.
A közelgő télre készülve a szabadkai önkormányzat és a kormány illetékesei a múlt héten jelentették be, hogy Szabadka peremvárosi részén, távol a lakott területtől egy ideiglenes befogadóállomást létesítenek, amely 75 menekültnek nyújt ideiglenes szállást és orvosi ellátást.
A területet a múlt héten megtekintette Aleksandar Vučić kormányfő is. Ekkor elhangzott, az illetékesen egy-másfél hónapon belül teremtik meg a feltételeket ahhoz, hogy az állomás megnyíljon, és alkalmas legyen a menekültek befogadására. Az állomás Szabadka kijáratánál, a téglagyártól nem messze található egy elhagyatott tanyán, amely állítólag eredetileg kutyamenhelynek épült. A terület alkalmassá tételét pénzügyileg a német Arbeiter-Samariter-Bund (ASB) humanitárius szervezet biztosítja.
Mint elhangzott, az ASB és az önkormányzat szakemberei közösen ülnek asztalhoz és dolgozzák ki a munkálatok költségvetését.
Hétfőn a déli órákban a tanya elhagyatott volt, sem munkagépek, sem munkások nem tartózkodtak a helyszínen, nyilvánvalóan a kalkuláció elkészítése után kezdődik majd meg a terepi munka.
