„A magyar válogatottság volt az álmom”

Az elmúlt idényben a Magyarországon szereplő délvidéki sportolók közül többen kiváló eredményeket értek el. A magyarkanizsai származású Apró Botondnak több sikerélményben volt része, hiszen csapatával, a Veszprém Akadémiával (Veszprém Handball Academy) bejutott az Ifjúsági Bajnokok Ligája döntőjébe, az NB I. B-ben pedig 109 találattal a gárda leggólerősebb játékosának bizonyult. A tavaly U18-as, idén pedig már U19-es válogatott kézilabdázó a nyári szabadsága alatt nyilatkozott lapunknak.

 Magyarkanizsán a legtöbb fiatal inkább a birkózást és a kajakozást részesíti előnyben. Nálad miért esett a választás a kézilabdára?

– Mindig is otthon éreztem magam a csapatsportokban, azok vonzottak igazán. Kiskoromban a focipályán is kipróbáltam magam, majd miután a bátyám elkezdett kézilabdázni a helyi klubban, engem is érdekelni kezdett a sportág, és követtem őt mindenhova. Amikor elérkezett a pillanat, hogy választanom kellett a foci és a kézilabda között, ez utóbbi mellett döntöttem, és így utólag azt hiszem, nem is rosszul.

 Hogyan kerültél Veszprémbe, a magyar kézilabda egyik fellegvárába?

– Egy ismerős segítségével tizenhárom éves koromban a szüleimmel együtt elmentem hozzájuk próbajátékra, elégedettek voltak velem, így azt követően két nemzetközi tornára is elvittek magukkal. Végül 2019 őszén igazolt le hivatalosan is a Veszprém Handball Academy, amely a „nagy” Veszprém fiókcsapatának, utánpótlásbázisának számít.

 Hogyan fogadtak Veszprémben, hogy találtad fel magad az új környezetben?

– Mivel nagyon fiatal voltam, amikor kikerültem Veszprémbe, az akkori edzőm és a csapattársaim szülei is segítettek, amiben csak tudtak. A beilleszkedés így viszonylag zökkenőmentes volt, a napjaim nagy részét az iskolában és az edzéseken töltöttem, a szabadidőmben pedig a csapattársaimmal voltam, így nem okozott számomra túl sok nehézséget a családtól való távollét.

 Az európai szövetség első ízben szervezte meg az Ifjúsági Bajnokok Ligája küzdelmeit. Hogyan fogadtátok a hírt, miszerint a felnőttek mellett ti is kiléphettek a nemzetközi porondra?

– Úgy gondolom, hogy mindenkit örömmel töltött el a hír, nem mindenkinek adatik meg ugyanis, hogy korosztályában a legmagasabb szinten is kipróbálhatja magát. Ez mindenképpen pluszmotivációt jelentett a csapat számára, nemcsak nemzetközi meccsekre, de a hazai NB I. B-s bajnokikra is.

 A németországi négyes döntőig vezető úton mely csapatokkal találkoztatok?

– Egy hazai rendezésű selejtező tornán előbb úgy győztük le az újvidéki Vojvodinát 48:37-re, hogy a szünetben még a vendégek vezettek egy góllal, a folytatásban viszont kis túlzással már csak mi voltunk a pályán. A torna döntőjében egy parázs hangulatú, kiélezett mérkőzésen 31:30 arányban bizonyultunk jobbnak a Szeged együttesénél, így vívtuk ki a jogot a final fourban való részvételre.

 Az elődöntőben aztán egy emlékezetes mérkőzésen győztétek le a Barcelonát. Hogyan emlékszel vissza arra az összecsapásra?

– A Barcelona elleni elődöntő a szezon egyik legjobb mérkőzése volt. A katalánok ellen hatalmasat küzdöttünk, szinte mindent kiadtunk magunkból, ennek köszönhetően billent felénk a mérleg nyelve. A hosszabbítás után kiharcolt 43:42-es győzelem valójában a szív diadala volt.

 A döntőben ugyan kikaptatok a dán GOG csapatától, ám minden bizonnyal így is hatalmas élmény volt számotokra, hogy átvehettétek az ezüstérmet a felnőttbronzmérkőzés szünetében.

– A fináléban a dánok jobbak voltak, és 37:28 arányban legyőztek bennünket, ettől függetlenül óriási élmény volt számunkra a díjátadó, hiszen húszezer ember tapsolt nekünk a kölni Lanxess Arénában, a Nantes–Barcelona bronzmérkőzés szünetében. Azt hiszem, hogy csapatunk minden egyes tagja még nagyon sokáig emlékezni fog azokra a percekre.

 Tavaly nyáron a magyar U18-as válogatott tagjaként bronzérmet nyertél az Európa-bajnokságon. Mikor dőlt el, hogy magyar válogatott leszel, és mikor mutatkoztál be a címeres mezben?

– 2023 telén kaptam az első válogatottmeghívómat, ami után egy nemzetközi tornán vettem részt a korosztályos válogatottal Németországban. Számomra egyébként nem is volt kérdéses, hogy a magyar válogatottat választom, mivel ez volt a gyerekkori álmom. Tavaly nyáron az U18-as nemzeti csapattal részt vehettem az Európa-bajnokságon, ami szintén nagy élmény volt a számomra, hiszen Montenegróban jól szerepeltünk, és az Izland elleni helyosztót megnyerve miénk lett a bronzérem. A torna nyolc mérkőzésén huszonkét góllal tudtam segíteni a csapatot.

 Egy ilyen sikeres szezon után milyen célokkal vágsz neki az új idénynek?

– Számomra igencsak motiváló, hogy ilyen eredményes idényt tudhatunk magunk mögött. Ezentúl is a maximumra fogok törekedni veszprémi klubcsapatomban és a válogatottban is, a közeljövőben pedig szeretnék az eddigieknél is jobb eredményeket elérni.