Tizenhét JAS 39 Gripen típusú vadászrepülőgépe maradt Magyarországnak, miután a Magyar Honvédség egyik harci repülője hétfőn lezuhant Szolnoknál. A baleset egyelőre ismeretlen okból, a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár területén történt. A pilóta sikeresen katapultált, és életben van.
A JAS 39 Gripen a svéd Saab által fejlesztett egyhajtóműves, többfeladatú, szuperszonikus harci repülőgép. A típus nevében a JAS rövidítés a svéd Jakt (vadászat-légiharc) - Attack (támadás) - Spaning (felderítés) szavakból származik, ami mutatja a konstrukció alapfilozófiáját: a Gripen olyan repülő, amely gyorsan átkonfigurálható a különböző feladatokra. Többfeladatú vadászrepülőgép, amely légi harcra, csapásmérésre és felderítésre egyaránt alkalmas.
A Gripen egyik legjellegzetesebb formai eleme a delta szárny és az előrenyilazott vezérsík, vagyis a canard elrendezés. A canardok nem egyszerűen "kis szárnyak" a pilótafülke mellett, a repülésvezérlő rendszerrel együtt működve javítják a nagy állásszögű repülési tulajdonságokat, segítik a manőverezhetőséget, javítják a fel- és leszállási jellemzőket, lehetővé teszik a gép aerodinamikai optimalizálását.
A Gripenekben Volvo RM12 hajtómű dolgozik, maximális tolóereje körülbelül 80,5 kiloNewton. Szárnyfesztávolsága 8,4 méter, maximális sebessége körülbelül 2 Mach, hatótávolsága pedig akár 3000 kilométer is lehet. A C-típus személyzete egy pilótából, a D-típusúé kettőből áll.
A magyar Gripenek a NATO-rendszerhez illeszkedő képességekkel rendelkeznek, például légi utántöltéssel és korszerű kommunikációs rendszerekkel. A típust fejlett fedélzeti rendszerei és adatkapcsolatai teszik hatékonnyá, amelyek segítik a pilótát a gyors döntéshozatalban.
Az Orbán-kormány idején, 2001-ben írták alá azt a svéd-magyar szerződést, amelynek értelmében Magyarország 14 Gripen vadászrepülőt bérel tízéves időtartamra. Az első öt Gripen vadászgép 2006. márciusában érkezett meg a kecskeméti légibázisra. 2024-ben újabb gépek beszerzéséről született megállapodás.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert
