1950. április 7-e óta tartják meg az egészségügyi világnapot, mely egyben az Egészségügyi Világszervezet megalakulásának évfordulója is. Az idén az egészséges és az egészségügyi előírásoknak eleget tévő élelmiszerek kapták a főszerepet, melyek nagyon sokban hozzájárulnak az általános egészségi állapotunkhoz. Zorica V. Dragaš, a Közegészségügyi Intézet képviseletében elmondta, az élelmiszereket vegyi, biológiai és mikrobiológiai szempontból vizsgálhatjuk, s a mezőkről a terített asztalig bizony hosszú az út, mely nincs is pontosan meghatározva.
– Az egyik ehhez kötődő kérdés, hogy milyen az élelmiszerekhez kapcsolódó törvényi szabályozás, és hogy mennyire tudja az egyén megválasztani, mit egyen. Sok dolog még mindig nincs szabályozva, a már meghozott törvényi előírásokat pedig folyamatosan javítani, fejleszteni kellene. A hét elején ehhez kapcsolódóan egy szakmai konferenciára is sor került, melyen több állami szerv és intézmény képviselője is jelen volt, s a többi között arról az új törvényről is szó esett, mely a termékleírásokat is szabályozza majd, s ami sokat fog javítani a helyzeten.
Zorica V. Dragaš rámutatott, hogy nagy szükség lenne a permetszerek széles körű vizsgálatára is, az élelmiszer azonban akármikor megfertőződhet, beszennyeződhet, vagyis a patogén mikroorganizmusok száma jelentősen megnövekszik, mire eljut a fogyasztókhoz, s az ételen keresztül sok mérgező anyag juthat be a szervezetünkbe. Több mint kétszázötven betegséget ismernek, melyet a szennyezett élelmiszer elfogyasztása okozhat, Szerbiában pedig évente 20 és 25 ezer között mozog az ételmérgezések száma.
Radmila Pavić, a Szabadkai Egészségházak Megelőző Központjának vezetője elmondta, a szennyezett élelmiszerek által kiváltott betegségek első tünetei között van a láz, hasi görcsök, hasmenés, hányás. A betegség enyhe lefolyású is lehet, időnként azonban komollyá is válhat a helyzet. Bárki megbetegedhet, viszont elsősorban az újszülöttek és csecsemők, az állapotos nők, a krónikus betegségben szenvedő és a legyengült immunrendszerű egyének vannak leginkább kitéve az ételmérgezésnek.
– Hazánkban a leggyakrabban szalmonella, a campylobacter jejuni és a staphylococcus baktérium okoz mérgezést, de előfordulhat botulizmus is, melyet ha nem kezelnek, akár halálos is lehet. A fertőzést ember is terjesztheti, de a csirkehúsban, különféle ételkonzervekben, füstölt húsban, házi kolbászba, hurkában is elszaporodhatnak a baktériumok. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kellően odafigyeljünk a higiéniára, megfelelően hőkezeljük a húst, és a nyers valamint főtt ételeket a megfelelő módon tároljuk – hívta fel a figyelmet a doktornő. Hozzátette, a gyógykezelés a megfelelő folyadék és ásványi anyag pótlása mellett akár antibiotikumos kezelésre is sor kerülhet.
