A nemzeti tanácsok megmenthették volna a Szabadkai Rádiót, és nem csak a szabadkait, hanem mindegyik olyan médiumot, amely valamely kisebbség nyelvén sugároz műsort, mondta tegnap a Szabadkai Rádió épülete előtt megtartott sajtótájékoztatón Csonka Áron, a VMDK elnöke. Csonka hozzátette, van még lehetőség a rádió megmentésére, az pedig nem más, mint hogy a nemzeti tanácsok jogi személyként részt vegyenek a magánosítási folyamatban. A VMDK elnöke a jövő héten levélben fordul megoldási javaslatért Hajnal Jenőhöz, a Magyar Nemzeti Tanács elnökéhez.
Almási Szilárd, a .Most Egyesület elnöke kiemelte, köszönetet szeretne mondani a Szabadkai Rádió minden egyes szerkesztőjének és munkatársának.
– Azt gondolom, hogy az a munka, amit ők az elmúlt egy évben elvégeztek, emberfeletti volt, és csak köszönet járhat érte. Köszönet jár az objektív tájékoztatásért is. A Szabadkai Rádió túllépett a regionális határokon, és az internet adta lehetőségeknek köszönhetően több százezren hallgatták. A hóhér úgy tűnik, visszatér Szabadkára, és elvégzi a munkáját, privatizálja a Szabadkai Rádiót. A Szabadkai Rádió igazgatója a kilencvenes években tevékenyen végezte dolgát, most pedig visszatért a Szabadkai Rádióba, hogy elvégezze azt, amit a felettesei parancsolnak neki. Azt kell, hogy mondjam, hogy nem normális dolog az, hogy néhány éve még együtt harcoltunk ezért a médiumért a szabadkai képviselő-testületben, most pedig ugyanazok az emberek csak rábólintanak a magánosításra. Ezzel nem értünk egyet, ezért kértük Csonka Áron elnök urat, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsban vesse latba befolyását és próbáljunk megoldást találni erre az áldatlan állapotra – mondta Almási.
– A mai sajtótájékoztató nem csak a Szabadkai Rádióról szól, hanem mindazokról, akik kisebbségi nyelveken sugároznak műsort – emelte ki Csonka Áron, hozzátéve, hogy a topolyai, a törökbecsei, a nagykikindai, nagybecskereki rádiók és műsoraik is veszélyben vannak.
– A szerb kormány olyan törvényt fogadott el, amely most lehetővé teszi, hogy azok a médiaházak, amelyek kisebbségi nyelveken is sugároznak benne legyenek ebben a folyamatban. Úgy gondoljuk, hogy szerzett jogok csorbulnak ezzel, és nem helyeseljük a döntést. A Szabadkai Rádió patinás múlttal rendelkezik és valójában az egyik legnépszerűbb a vajdasági magyarság körében. Mindent meg kell tennünk, hogy megpróbáljuk megmenteni. Sajnos ki kell térnem arra, hogy az elmúlt időszakban a nemzeti tanácsok sem tettek meg mindent azért, hogy megmentsék ezeket a médiumokat, mert amíg az alkotmánybíróság nem helyezett bizonyos hatásköröket hatályon kívül, addig megtehették volna, hogy alapítói jogokat vegyenek át ezeknél a médiumoknál. Ez azonban nem történt meg, s most már csak arra nyílik lehetőség, hogy a nemzeti tanácsok mint jogi személyek vegyenek részt a magánosítási folyamatban, és azon keresztül próbálják megmenteni ezeket a médiumokat. Azok a kisebbségi előjelű politikai szervezetek, amelyek hatalmon vannak városi, tartományi és köztársasági szinten, sokkal többet tehettek volna, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe. A törvény értelmében ugyanis, aki megveszi ezeket a médiumokat, két évig köteles megtartani a szerkesztéspolitikát, és azt követően megteheti azt is, hogy a magyar vagy a horvát nyelvű műsort beszüntesse. Tiltakozunk ez ellen, és szolidaritást vállalunk az itt dolgozókkal. Az elkövetkező napokban levéllel fordulunk a VMDK nevében Hajnal Jenő úrhoz, és indítványozni fogjuk, hogy minden érdekelt felet ültessünk egy asztalhoz, és próbáljunk meg megtenni mindent ezeknek a médiumoknak a megmentéséért. Úgy gondolom, hogy nem méltó ezekhez az intézményekhez, hogy egy nyíltan jobboldali politikai párthoz közeli ember vásárolja azokat – mondta Csonka Áron.
