Az ukrán korrupcióellenes hatóságok hétfőn bejelentették, hogy széles körű művelet eredményeként korrupciós ügyeket tártak fel az ország energetikai szektorában, amelyet a közelmúltbeli orosz támadások súlyosan megrongáltak.
A Nemzeti Korrupcióellenes Nyomozóiroda (NABU) közleményében jelezte, hogy „nagyszabású műveletet indított az energiaágazatban elkövetett korrupció feltárására" az ilyen ügyek felderítésére szakosodott különleges ügyészséggel (SZAP) közösen.
A NABU szerint „kiterjedt korrupciós rendszer jött létre, amelynek célja a közszféra stratégiai jelentőségű vállalatainak befolyásolása", különösen az ukrán atomenergiaipari vállalat, az Enerhoatom esetében.
„Tizenöt hónapos munka és ezerórányi hangfelvétel. Egy magas szintű bűnszervezet tevékenységét dokumentáltuk" – állította az ügynökség, amely közleményéhez fotókat is csatolt. Ezeken euró- és dollárbankjegyekkel teli zsákok láthatók, az akció részleteiről azonban nem szerepeltek további információk. A hálózat „tagjai nagyszabású korrupciós rendszert építettek ki, hogy befolyásolják a közszféra stratégiai vállalkozásait, különösen az Enerhoatomot" – derült ki a Telegram üzenetküldő alkalmazáson megjelent bejegyzésben.
A NABU később kiadott közleménye szerint a bűnszervezet fő tevékenységi iránya az volt, hogy rendszeresen jogtalan előnyöket szerezzen az Enerhoatom szerződéses partnereitől, a szerződések értékének 10-15 százalékát kitevő összegek formájában. A hivatal adatai szerint az Enerhoatom partnereire olyan feltételeket kényszerítettek, amelyek értelmében „visszaosztást" kellett fizetniük, ha el akarták kerülni a nyújtott szolgáltatásokért vagy szállított termékekért járó kifizetések blokkolását, illetve a beszállítói státuszuk megvonását. Ezt a gyakorlatot „sorompónak" nevezték el.
A rendszer megvalósításába a bűnszervezet vezetője bevonta az állami vagyonalap egykori helyettes vezetőjét, aki később az energetikai miniszter tanácsadója lett, valamint egy volt rendvédelmi tisztet, aki az Enerhoatom biztonsági kérdésekkel foglalkozó ügyvezető igazgatói posztját töltötte be.
„A minisztériumban és az állami vállalatban fennálló hivatali kapcsolataikat kihasználva ellenőrzésük alatt tartották a személyzeti döntéseket, a közbeszerzési folyamatokat és a pénzmozgásokat. Valójában egy több mint 200 milliárd hrivnya éves bevételű stratégiai vállalat irányítását nem hivatalos tisztviselők, hanem külső személyek végezték, akiknek semmilyen formális felhatalmazásuk nem volt, ám magukra vállalták az úgynevezett felügyelők szerepét" – közölte a NABU.
A NABU és a SZAP egyaránt célpontja volt egy, a kormány által kezdeményezett és júliusban elfogadott törvénynek, amely előírta, hogy az elnök által kinevezett főügyész felügyelete alá kerüljenek. A civil társadalom és az Európai Unió tiltakozása, valamint a 2022-es orosz támadás óta Ukrajnában első nagyszabású tüntetések után a kormány végül bejelentette, hogy „korrigálja" ezt a törvényt.
Az ukrán energiaágazat különösen stratégiai jelentőségűnek számít, mivel Oroszország a háború kezdete óta rakétákkal és drónokkal támadja. Október végén Volodimir Kudrickijt, az állami tulajdonú Ukrenerho volt igazgatóját vádolták meg azzal, hogy 2018-ban részt vett mintegy 283 ezer euró elsikkasztásában, a férfit rövid időre őrizetbe vették.
Az érintett szerint az ügyet politikai okok motiválták. Az Ukrinform állami hírügynökség a rendvédelmi szervekhez közel álló forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a NABU házkutatást hajtott végre Volodimir Zelenszkij elnök közeli szövetségesénél, Timur Mindics üzletembernél, a Kvartal 95 stúdió társtulajdonosánál, valamint Herman Haluscsenko igazságügyi miniszternél is, aki korábban az energetikai miniszteri posztot töltötte be. A NABU közleményében nem kommentálta ezeket az információkat.
Nyitókép: A NABU szerint kiterjedt korrupciós rendszer jött létre, amelynek célja a közszféra stratégiai jelentőségű vállalatainak befolyásolása (Fotó: pixabay.com)
