Palicson tartották meg a kétnapos Magyar Ifjúsági Konferenciát, melyen a határon túl élő magyar fiatalok szükségleteit, problémáit alapul véve az ifjúsági szervezetek a jövőre nézve egy újabb stratégiát dolgoztak ki. A Magyar Ifjúsági Konferencia a határon túli magyar fiatalokat képviselő ifjúsági szervezetek legnagyobb csúcsszervezete, amely a magyarországi ifjúsági szervezetekkel közösen a magyar kormányzat elsődleges partnere az ifjúságpolitikai színtéren.
A konferencia több mint tízéves múlttal rendelkezik, részt vesznek rajta mindazok, akik a különbözők régiókban élő magyar fiatalokat, felvidékieket, muraközieket, vajdaságiakat, erdélyieket stb. képviselik.
– Ez egy nagyon komplex szervezet, melynek alapfunkciója, hogy egyeztetéseket folytasson a kormánnyal, közvetítse a határon túl élő magyar fiatalok elképzeléseit, gondjait, s erre közösen próbáljanak választ találni – tudtuk meg Vajda Árpádtól, a szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától, aki a konferencián képzői minőségben volt jelen. – Az igény a határon átnyúló együttműködésekre olyan mértékű, legyen szó projektumokról vagy a források megteremtéséről, hogy az egyeztető funkción túl a Magyar Ifjúsági Konferencia azt is szeretné kitalálni, hogy ebben a helyzetben mit tehetne még, éppen ezért időről időre átalakítja a stratégiáját az adott helyzethez mérten. A tíz év alatt rengeteg minden változott, akár a gazdasági körülményeket, az Európai Uniót vagy a határok megszűnését tekintjük, ezért elég sűrűn van alkalom arra, hogy újraértékeljék a helyzetet, és új célokat tűzzenek ki. A mostani találkozó is ezt a célt szolgálta, s az elnökség és a régiók képviselői végigbeszélték, hogy a régiókban milyen a helyzet, ők mit tudnak tenni a helyzet jobbá tételéért, vagy ki mit várna el a kormányzattól. Ezeket alapul véve próbáltak egy közép- vagy hosszú távú stratégiát kidolgozni, amely majd meghatározza a Magyar Ifjúsági Konferencia jövőjét.
A régiók vezetői maguk is olyan fiatalok, akik ifjúsági szervezetek, diákhálózatok, felsőoktatási hálózatok csúcsvezetői, ezért ők jól tudják, a fiatalok mit gondolnak, milyen problémáik vannak, mire van szükségük. Vajda Árpád elmondta, régiónként vannak ugyan eltérések, de az utánpótlás, az új generáció felkészítése, illetve bevonása folyamatos kihívás, és a forrásteremtés is állandóan visszatérő probléma. Felmerült olyan kérdés is, hogy Európában hogyan definiálják magukat az egyes régiók, hiszen mindegyik egy multikulturális közegben mozog, ahol meg kell őrizni az identitást, a kultúrát, a magyar értékeket, ugyanakkor együttműködést és párbeszédet kell kezdeményezniük azzal a multikulturális környezettel, melyben ők léteznek. Akik már előrébb vannak ilyen téren, tapasztalataikat most meg tudták osztani másokkal.
– Természetesen a stratégiai tervezéskor mindig van olyan súlyponti probléma is, amely magára a szervezetre vonatkozik, például a tagság, az újonnan belépők, a nyitottság, szervezeti működés, alapszabály, így ez is természetesen téma volt a találkozón.
