Híd a kistermelők és a nagyvárosi fogyasztók között

A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Az egyéves, komplex szakmai mentorálási programban való részvételre a pályázó élelmiszeripari mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve bejegyzett mezőgazdasági termelők közül kilenc jogosult. Sorozatunkban ezeket, illetve magát a mentorálási folyamatot mutatjuk be.

Az óbecsei Jovanović Dániel, akit sokan Dancsiként ismernek, nem az a típus, aki egyetlen dologgal foglalkozik. A Farkas Kertészet egykori vezetője ma a Zdravo Dobro almalé mögött áll, emellett a GastroFest megálmodójaként és szervezőjeként is aktív. Munkája szinte az évszakokhoz igazodik: ősszel és télen almalevet készít, tavasz végétől őszig pedig a vajdasági gasztronómiai élet egyik meghatározó rendezvényén dolgozik. Dániel részt vesz a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogramban, ennek köszönhetően további tervei megvalósításához kap szakmai támogatást.

A Farkas Kertészet története több generációra nyúlik vissza, mégis újrakezdések és fordulópontok sorozata jellemzi. 

– Tulajdonképpen egy harmadik generációs kertészetről beszélünk – mondta Jovanović Dániel, hozzátéve, hogy a birtokot nagymamája örökölte és élesztette újjá.

– Ez egy régi típusú, vegyes gyümölcsös volt: egy hektáron több mint tízféle gyümölcs termett, így szinte egész évben volt munka és termés is. Én ebben nőttem fel – mesélte Dániel. A gazdaság működése idővel megszakadt, majd 2011-ben új lendületet kapott, amikor Dániel abbahagyta egyetemi tanulmányait és földieper-, valamint cseresznyetermesztéssel kezdett foglalkozni. Elmondása szerint a földi eper nagyon jól termett, a cseresznye viszont kevésbé. A kertészet végül 2020-ig működött, de – mint mondja – a nehézségek már korábban is jelentkeztek.

– Túl gyorsan nőttem nagyra. Nem tudtam egyedül lekövetni ezt a tempót, és egyre inkább kicsúszott a kezeim közül az irányítás. Mivel közvetlen értékesítésre építettem, egyre kevesebb időm maradt magára a termelésre. A sok apró hiba végül összeadódott, és eljutottam oda, hogy ezt így nem lehet tovább csinálni. A döntés nehéz volt, de szükséges: inkább leállítottam, mert nem akartam, hogy a családommal együtt pórul járjunk. Szerencsére még időben kiszálltam – mesélte Dániel. A lezárás azonban egyben új kezdetet is jelentett.

– Közben fesztiválokat szerveztem, és elkezdtem feldolgozni a gyümölcsöt, almalevet és gyümölcsborokat készítettem. Végül az almalé lett az a termék, amire építeni tudtam. A Prosperitati Alapítvány pályázatán nyertem egy prést, és amikor megérkezett, azt mondtam: próbáljuk ki! Gyümölcs már nem nagyon volt, úgyhogy almát vásároltam. Az első próbálkozás azonnali visszajelzést hozott. Kipréseltem 60–70 liter almalevet, másnap kivittem a piacra, és eladtam mind. Akkor éreztem, hogy ebben van lehetőség. Idővel azonban rájöttem, hogy a piacozás nem nekem való – idézte fel. Hozzátette, hogy kezdetben 50–60 litert adott el, ma már heti 600–700, sőt akár 900–1000 litert is értékesít. Több mint 170 háztartásnak szállít Óbecsén és Újvidéken.

– Adatbázist építettem, amelyet folyamatosan fejlesztek. A modell alapját az erős vásárlói lojalitás adja, az előfizetéses rendszert nemrég háromhavi konstrukcióval is bővítettem. Vannak olyan előfizetőim, akik az első napoktól kezdve velem vannak, és akiknek azóta is minden héten kiszállítom az almalevet. Az adatbázisom a vállalkozásom ékköve, büszkélkedek is vele – tette hozzá. 

A GastroFest a vajdasági konyha sokszínűségét mutatja be, s az évek során a kistermelők, az éttermek és a fogyasztók találkozásának egyik meghatározó szimbólumává vált e rendezvény. Jovanović Dániel elmondta, hogy a rendezvény ötlete személyes érdeklődésből és korábbi tapasztalatokból nőtte ki magát. Mint fogalmazott, mindig is vonzotta a minőségi gasztronómia világa, és több fesztivál szervezésében is részt vett, ami komoly szakmai alapot adott számára. Egy idő után azonban úgy érezte, szeretne valami sajátot létrehozni, és hosszas gondolkodás után a gasztronómia mellett döntött, hiszen – ahogy kiemelte – az evés mindenki számára élmény. A 2020-as év fordulópontot jelentett számára: míg sok minden leállt, ő ezt az időszakot egyfajta újrakezdésként élte meg. Akkor kezdett el tudatosabban foglalkozni azzal, milyen irányba fejlessze tovább a már létező GastroFestet. Nem egy hagyományos, főzőverseny-központú rendezvényt képzelt el, hanem ennél magasabb színvonalú, egyedibb eseményt, amely a színvonalas vendéglátást helyezi előtérbe. Mint mondta, ebben nagy szerepet játszott, hogy kapcsolatba került a szakma elismert szereplőivel, étterem-tulajdonosokkal és gasztronómiai szakírókkal, akikkel együtt kezdte el felfedezni a régió és Magyarország éttermeit. Ezek az élmények új perspektívát nyitottak számára, és fokozatosan mélyítették el a gasztronómia iránti elköteleződését. Különösen meghatározó élményként említette azt az alkalmat, amikor neves séfekkel és borászokkal dolgozhatott együtt, és közösen keresték az ételek és borok harmonikus párosítását. Ezek a tapasztalatok jelentősen formálták a szemléletét, és hozzájárultak ahhoz, hogy újragondolja a vajdasági gasztronómia lehetőségeit.

– Nem titkolt célunk, hogy a GastroFesttel hozzájáruljunk a vajdasági gasztronómiai élet megújulásához. Úgy látom, hogy a helyi magyar gasztronómia és vendéglátás jelenleg kihívásokkal küzd, ezért tartom fontosnak az újításokat és a minőségi irányba való elmozdulást. Számos tervem, amelyek megvalósításában a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram is jelentős támogatást nyújt számomra – közölte Dániel. Hozzátette, hogy hivatalosan a kertészettel pályázott a mentorprogramra, a gyakorlatban azonban egy startup jellegű projekt kidolgozásával jelentkezett. A Zdravo Dobro almaléhez és a GastroFesthez kapcsolódó tapasztalatok ugyanis egy új irányt jelöltek ki számára.

– A startup projektben szeretném összekapcsolni a kistermelői bázist és az értékesítési csatornákat, részben az almalé értékesítési modelljére építve, magamat egy integrátori szerepbe téve. Célom egy olyan rendszer kialakítása, amely integrálja a helyi termelők kínálatát, és közvetlenül eljuttatja a nagyvárosokban élő fogyasztókhoz. A tervezett modellben a vásárlók egy közös felületen juthatnának hozzá a különböző minőségi termékekhez: többek között mézhez, borhoz, hús- és tejtermékekhez, biozöldségekhez, paradicsomléhez, lekvárokhoz vagy hidegen sajtolt olajokhoz. A lényeg, hogy ne külön-külön kelljen minden termelőt felkeresni, hanem egy rendszerben legyen elérhető minden. A mentorprogram ebben kulcsszerepet játszik, hiszen kilenc vajdasági termelő vesz részt benne, ami már önmagában is erős szakmai alap a projekt elindításához. A modell tesztelése a meglévő vásárlói bázison történik majd, kezdetben korlátozott számú termékkel. A fő mentorom Simon Vilmos, akivel már több mint tíz éve ismerjük egymást, és aki azóta is folyamatosan támogat a munkámban. További mentoraim Hernyák László, Bacsa László, Schmid Péter, Gál Tibor és Bakati Gábor – közölte Dániel. Hozzátette, a mentorokkal azon dolgoznak, hogy lefektessék a működés alapjait.

– Voltak különböző ötleteim, de a tervezési fázist akkor tettem félre, amikor kiderült, hogy bekerültem a mentorprogramba – mondta. Mint fogalmazott, most az alapoktól haladnak lépésről lépésre: a brandépítés, a dokumentáció, a piackutatás, valamint a termékek és termelők felkutatása és az együttműködések kialakítása zajlik. Jelenleg – saját megfogalmazása szerint – még egy one-man show-ként működik a rendszer.

– Ha én kiesek, akkor gyakorlatilag összeomlik az egész. Célunk éppen ennek megváltoztatása, vagyis az önfenntartó működés kialakítása. Már korábban is tettem lépéseket a delegálás irányába: másnak adtam át a préselési folyamatot, később pedig egy topmenedzsert is bevontam a munkába, aki a mentorprogramban megfogalmazott célok megvalósítását is segíti. Tapasztalataim szerint sokan úgy kezdenek bele a vállalkozásba, hogy nem ismerik a piaci igényeket vagy a gyártási folyamatok valós működését. Így könnyebben belefuthatnak a kistermelői lét tipikus nehézségeibe. Én is voltam ebben a helyzetben, de szerencsére időben felismertem a hibákat. A hosszú távú siker kulcsa a megfelelő értékesítési stratégia – zárta gondolatait Dániel.