2025. november 22., szombat

Vajdasági sajtok a világ legjobbjai között

A mézes pálinkáiról Vajdaság-szerte jól ismert óbecsei György László – vagy ahogyan sokan ismerik, Shultz – két házi készítésű sajtja is rangos elismerésben részesült. Füstölt sajtfonata „szuper aranyérmet” kapott, füstölt parenyicáját pedig bronzéremmel díjazta a nemzetközi zsűri. Emellett elnyerte a rendezvény legjobb füstölt sajtjának járó díjat is.

György László lapunknak elmondta, hogy a koronavírus-járvány idején kezdett komolyabban sajtkészítéssel foglalkozni, mivel a rendezvények elmaradása miatt pálinkáinak forgalmazása szinte teljesen leállt. Új tevékenység után kellett néznie, és végül a tanyáján sikerült kialakítania egy kis műhelyt, ahol egész évben készíthet sajtokat.

György László sajtkészítés közben (Fotó: Facebook/László Schultz György)

György László sajtkészítés közben (Fotó: Facebook/László Schultz György)

Az óbecsei termelő elsősorban gyúrt sajtokat készít, amelyeket bükkfán füstöl.

– Ha gorombán akarunk fogalmazni, ezek a Mozzarella családjába tartoznak, bár többféle előállítási módjuk ismert – magyarázta. Hozzátette, hogy ugyan az interneten sok recept vagy technológia elérhető, bizonyos fogásokat csak személyesen lehet elsajátítani, hiszen minden tej, műhely és mikroklíma más, így nem biztos, hogy az ő technológiája máshol is ugyanazt az eredményt adja.

A svájci világversenyre két sajttal nevezett: a bronzérmes füstölt parenyicával, illetve a „szuper arannyal” elismert sajtfonattal. Utóbbi mintája az 5244 nevező közül bekerült a World Cheese Awards Top 100 listájára.

– Óriási elismerés ez számomra. Egy olyan versenyen kaptam ilyen rangú minősítést, ahol senki nem tudta, ki vagyok – jegyezte meg. Mint mondta, már a bronzéremnek is nagyon örült volna, a szuper arany pedig minden várakozását felülmúlta.

László elmondta azt is, hogy szerinte Szerbia „sajtos ország”, és sajnálatosnak tartja, hogy ezt világszinten még nem használják ki eléggé.

– Ahogyan a hordóban érlelt szilvapálinka is kezdi élni reneszánszát, úgy a sajtok terén is lenne mit megmutatnunk. Bízom benne, hogy az ilyen nemzetközi versenyeken való részvétel révén a szerbiai sajtok lassan felkerülnek a világ gasztronómiai térképére – mondta.

Elárulta azt is, hogy az utóbbi időben tudatosan csökkentette a kínálatát: már csak kisebb-nagyobb parenyicákat, sajtfonatokat és kolbászos sajtrudakat készít. Emellett továbbra is nagy sikerrel futnak az igényes díszdobozokba csomagolt mézes pálinkái, a The Spirit of Schultz termékcsalád tagjai. Tanyáján igény és idő függvényében időnként fesztiválokat és különféle rendezvényeket is szervez társaival.

Terítéken a Spirit of Schultz sajtok (Fotó: Facebook/László Schultz György)

Terítéken a Spirit of Schultz sajtok (Fotó: Facebook/László Schultz György)

A World Cheese Awards a sajtvilág legrangosabb eseményeinek egyike, ahol több ezer tétel kerül a nemzetközi zsűri elé. A résztvevők nemcsak az izgalmas megmérettetésben vehetnek részt, hanem bepillantást nyerhetnek a gazdag svájci sajtkultúrába, illetve számos kísérőrendezvényt is élvezhetnek.

Az idei világbajnoknak egy 18 hónapig érlelt Gruyère AOP sajtot választottak, amely a svájci Bergkäserei Vorderfultigen hegyi tejüzemében készült. A Gruyère – vagy franciául Le Gruyère – egy tehéntejből készült félkemény sajt, amely eredetvédett (AOP) termék. Előállításához kizárólag kiváló minőségű alpesi tejet használnak; a teheneket nyáron hegyi legelőkön tartják, ahol gabonaféléket, gyógynövényeket és aromás füveket legelnek. A sajt egyik legfontosabb „titka” az érlelés: barlangi klímához hasonló környezetben, 94–98%-os páratartalom mellett kell érniük.

Az idei World-Cheese-Awards zsűrizése (Fotó: Agroklub.rs)

Az idei World-Cheese-Awards zsűrizése (Fotó: Agroklub.rs)

A második helyet egy különleges, virágokkal díszített francia sajt, az Etxaldia által készített Crémeux des Alduses aux Fleurs szerezte meg, míg a harmadik helyen egy 9 hónapig érlelt svájci Appenzeller Edel-Würzig végzett, a Käserei Ifang műhelyéből.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Az idei világbajnokok (Fotó: Agroklub.rs)