A Vajdasági Mathias Corvinus Collegium szabadkai képzési központjában ma prof. Teresa Nogueira Pinto, a Lusófiai Humán- és Technológiai Tudományegyetem professzora tartott előadást az Afrikai fejlesztéspolitika 2.0 – Előtérben a kétoldalú kapcsolatok címmel. Az est moderátora Lulić Emil jogász, a Magyar Nemzeti Tanács hivatalának vezetője volt. Az elmúlt évtizedekben az afrikai fejlesztéspolitikát elsősorban multilaterális intézmények határozták meg, napjainkban azonban egyre inkább a bilaterális, érdekvezérelt együttműködések kerülnek előtérbe. Ez az átalakulás az Európai Unió migrációs politikájában is tükröződik, ahol a migrációkezelés mind gyakrabban válik kétoldalú megállapodások tárgyává. Az előadás során a professzor konkrét példákon keresztül mutatott rá arra, hogyan alakítják a bilaterális kapcsolatok a migráció kezelésének gyakorlatát, miként válik a migráció kontrollja egyre inkább kétoldalú alkuk tárgyává, és milyen politikai következményekkel jár a migrációkezelés kiszervezése regionális és globális szinten.
Prof. Teresa Nogueira Pinto elmondta, Afrikában elkezdtek megjelenni az insztitucionális segély- és befektetési programok, és az egyes államok elkezdtek bilaterális szinten harcolni a befolyásért ezekkel a befektetési projektekkel.
– A multilaterális támogatáspolitika – amelyet például az ENSZ vagy a Világbank által működtetett programok képviseltek – kudarcot vallottak. Helyét egy új támogatási rendszer vette át, amelyben az afrikai államok igaz partnerek, de sokkal nehezebben akarják feladni a szuverenitásukat annak érdekében, hogy támogatást kapjanak. A változást tovább erősíti, hogy az Afrikából kivándorolt személyek ma már jelentősebb anyagi támogatást küldenek haza saját közösségeiknek, mint amennyit a nemzetközi segélyprogramok biztosítani tudnak. Azt látjuk, hogy a hidegháborút követően létrejött nagy, multilaterális világrendszerek nem tudták maradéktalanul teljesíteni azokat az elvárásokat, amelyek életre hívták őket. Ennek következtében a globális együttműködés súlypontja áthelyeződött, a világszintű keretrendszerek helyett a regionális és a kétoldalú (bilaterális) kapcsolatok, együttműködések kerültek előtérbe a fejlesztéspolitikában is. Ebben a helyzetben az országok rugalmasabban alakítják külkapcsolataikat, és gyakran többes kötődést is kialakítanak – emelte ki prof. Teresa Nogueira Pinto.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
