Sokáig éltek félelemben a szemtanúk

Csütörtökön délelőtt az 1944–45-ös ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek Péterrévén a katolikus temetőben az emlékükre állított kopjafánál. A temetőkápolnában megtartott szentmise után Baranyi László péterrévei plébános az emlékhelynél mondott imát az áldozatok lelki üdvéért. Györe Decsov Emese helyi történész elmondta, hogy Pintér József néhány helyi fiatallal végzett kutatásai során 326 péterrévei magyar áldozatot azonosított be, de a legújabb források szerint az áldozatok száma eléri a 360-at.

– Maguk az események természetesen itt, Péterrévén is lezajlottak 1944 és 1945 folyamán, ahogy egész Bácska, illetve a Délvidék területén, a megtorlások hullámai elérték sajnos a falunkat is. Nagyon sok áldozatról tudunk. Természetesen vannak szürke foltok. A kutatások is elég későn, lehet mondani, hogy az utolsó utáni pillanatban kezdődtek meg, hiszen nem is mertek előbb kutatni. Ha jól tudom, Vajdaság-szerte 1990-ben voltak az első megemlékezések, amit megtartottak, az emberek féltek előtte. Családon belül valószínűleg voltak történetek, egymásnak elmesélték, hogy mi is történt 1944 és 1945 folyamán, azonban ezt nyilvánosan nem lehetett megvitatni. A rendszerváltás után és a kétezres évek folyamán már megváltozott a helyzet, és akkor kezdődtek meg a tényleges kutatások. Ekkor elkezdték felfedezni az újabb szemtanúkat, akik néha csak úgy vállalták el a tanúskodást, hogy csak a haláluk után hozhatják nyilvánosságra a nevüket, tehát még akkor is féltek – fogalmazott a történész.

A megemlékezés végén a helyi önkormányzat, a Vajdasági Magyar Szövetség, a VMSZ péterrévei helyi szervezete, valamint a helyi Falunkért Ifjúsági Csoport nevében megkoszorúzták az emlékhelyet.