A huszadik század első éveiben vidékünk nagyszabású geofizikai és földmágneses kutatások színhelye volt, amelyet nem más, mint báró Eötvös Loránd (1848–1919), a kiváló magyar fizikus, feltaláló, akadémikus, bölcsészdoktor és egyetemi tanár vezetett. Terepi kutatócsoportjával úttörő vállalkozásként, feltérképezte a Fruška gorát, a Titeli-fennsíkot, Újvidéket, Péterváradot, Zombort, Szabadkát és környékét, Verbászt, Palánkát, Ókért, a Duna menti szerémségi sávot, Futakot, Kiskért, Bácsfeketehegyet, Versecet, Vlajkovácot (Temesvajkócot), Ulmát (Homokszilt) stb. Eötvös mérései kimutatták, hogy a gravitációs eltérések összefüggnek a felszín alatti kőzettestekkel; hogy a hegység peremén vetők és szerkezeti törések húzódnak, valamint hogy a medence üledékeinek vastagsága is becsülhető geofizikai úton. Eötvös módszere „belelátást” adott a felszín alá anélkül, hogy ásni kellett volna. Emiatt tekintik munkáját a gravitációs geofizika, a geofizikai prospekció és részben a modern kőolaj-geofizika alapjának.
1902. szeptember 13-án a kutatócsoport már Palánkán végzett méréseket Eötvös utasításai alapján, s már tervbe vették Újvidéket is. Eötvös a többi között ezt írta dr. Pekár Dezsőnek: „A térképet, 600 koronát és azelőtt három levelet küldtem eddig Palánkára. Megkapta-e mindezeket? (…) A munkaprogramot 9-iki levelemben közöltem, e szerint a bács-palánkai vonal variometrikus felvétele után, a palánkai táglagyári, és azután egy Obrovac közelébe eső állomásnak teljes felvétele következik. Továbbá úgy írtam, következzék Futak. Mivel azonban a palánkai megfigyelések valószínűleg 17–18-ig eltartanak, s én 19-én este, vagy legkésőbb 20-ikán lejöhetnek, amikor az újvidéki kutatásokat szeretném vezetni, kérem Palánkáról hurcolkodjanak egyenesen Újvidékre.
Az áthurcolkodásnál kérem, lehetőleg kíméljék a vörös kocsit, ne terheljék meg csak a legszükségesebbel, a durva poggyász vitelére fogadjanak még egy külön kocsit.
Újvidéken a poggyászt valami biztos helyen, fogadóban, vagy talán a folyammérnöki hivatalban el kell helyezni. Munkálkodásunk ott a következő lesz:
1/Gravitatios mérések, első hely ahova a kocsi egyenesen mehet az eddig észlelt maximum helye körül, ott a gravitatios sátoron és eszközön kívül egyébre nincs szükség.
Oda kell állítani a fogadott őröket.
2/Variatiós hor. intenzitás mérések több vonalban, először is az eddig már megvizsgált vonalban (Ha előttem jönnek, s kezdhetik a dolgot, kérem ezen kezdeni). Ez a városi főhadiszállástól (fogadótól) kocsin történhetik.
Teljes másneses mérések, nappal a főhadiszállástól indulva két hintóval, melyekbe az eszközök elhelyeztetnek.
Én valószínűleg 10 napig maradok önökkel. (…) Újvidéken a hatóságoknál újra kell jelentkezni. Ugye bár az újvidéki szálloda czíme »Erzsébet szálloda«, amelyben már laktunk.”
1902 őszén munkatársaival már Újvidéken találjuk őt, ahol meteorológiai állomás felállításán dolgozott. Az év szeptemberének végén adta hٕírül a Pesti Napló, hogy Újvidéken új meteorológiai megfigyelőállomás létesült. A cikkből kiderül, hogy báró Eötvös Loránt egyetemi tanár immár öt napja meteorológiai méréseket végez a városban, s hogy Újvidék határában „egy nagyobb szabású meteorológiai állomást” tervez felállítani.
E hírt egyébként a zombori Bácska is megerősítette. Sajnos az Újvidéken 1902-ben felállított meteorológiai állomásról kevés adat maradt fenn, ám a geofizikai kampányokkal összefüggésben több forrás említi, hogy Eötvös és munkatársai ottani terepi kutatásaik során ideiglenes vagy fél-állandó meteorológiai megfigyelőközpontokat is működtettek, amelyeknek fontos szerepük volt a precíziós mérésekben. Ennek oka az Eötvös-inga rendkívüli érzékenysége volt, és a mérések pontosságát a levegő hőmérséklete, a légnyomás, a páratartalom, valamint a napi hőingadozás is befolyásolta. Ezért gyűjtöttek meteorológiai adatokat is a gravitációs mérések korrekciójához. Az újvidéki állomás feltehetően regionális referenciaállomásként vagy a terepi kampány logisztikai központjaként működött.
Abban a korszakban a meteorológia és a geofizika még sokkal szorosabb kapcsolatban állt egymással, mint ma. Eötvös kutatásai ezért nemcsak gravitációs, hanem komplex földfizikai megfigyelési programnak tekinthetők.
Eötvös 1902. október 15-ei levelében a már Futakon lévő terepi munkatársait utasítja, hogy milyen irányban kell folytatniuk a méréseket. „Az idő szép, a munka bizonyára folyik. Így félek, hogy önök Futaktól mindinkább távolodván, az összeköttetés közöttünk megszakad. Így tehát inkább előre megállapítom és közlöm terveimet.
Felteszem, hogy minden jól megy, s a munka programszerűen folyik, akkor önök holnap, 16-ikán jutnak a futaki III. állomásra, 18-ikán a Futak és Ókér közöttire, 20-ikán Ókérre, 22-én Kiskérre, végre 24-ikén, pénteken reggel Verbászra. (…) Talán én is ott leszek.
Elég lesz, ha pénzt oda küldök vagy hozok? Elég lesz-e 500 forint? Előbb kell-e, több kell-e, kérem tudassa velem. Van.
Gyönyörű dolog volna, ha az idő megengedné, hogy a munka ilyen módon, ez őszön befejezést nyerne.”
Egy héttel később Eötvös Loránd levelében olvassuk, hogyan haladnak az ókéri és verbászi vizsgálatok. A kutatócsoport ugyanis már Ókérre érkezett, s Eötvös jelzi nekik saját jövetelét Verbászra. „Ezek szerint pénteken estére megyek Verbászra, a Rumpf szállodába. Harkányi is velem jön. A szombat és vasárnap éjjeli megfigyeléseket elvállaljuk, hogy önök is ágyba kerüljenek. Ha pénteken este nem találunk senkit Verbászon, akkor szombaton várjuk be a fogadóba. Verbászon variatiós megfigyeléseket kell végeznünk a Szenttamási úton.
Van még egyéb tennivaló is, alig merem mondani. De a dolog úgy áll, hacsak nagyon nem csalódom, önök Kiskéren jelentékenyebb gravitatiós variatiót találtak, s ez meg lesz Verbászon is. Ha ez így van, akkor az is valószínű, hogy Feketehegyen ez a nagyobb variato megszűnik. Így Feketehegy elsőrendű fontosságú hely lesz, s a teljesség még ennek megfigyelését is igényelné. Régen töröm már ebben a fejemet, nem mertem azonban azzal a kéréssel kirukkolni, hogy még ezt is vegyük fel a programba. Majd Verbászon megbeszéljük.”
1903-tól vajdasági kutatásait jelentősen kibővítette: miközben folytatódtak a Fruška gora körüli mérések, a kutatás átterjedt Bácska középső és északi részére, különösen Szabadka környékére. Akkor már nem elszigetelt pontmérések zajlottak, hanem egy regionális geofizikai hálózat kiépítése. A cél a helység peremének szerkezeti feltárása, a pannóniai üledékek vastagságának vizsgálata, valamint a rejtett vetők és tömegeloszlások kimutatása volt. 1904-ben megtörtént a Fruška gora teljes kutatási körbehálózása, s voltaképpen Eötvös vajdasági kampánya akkor érte el csúcspontját: a Fruška gora egész környezetét torziósinga-állomásokkal „hálózták be.” Hogy ez mit eredményezett? Gyakorlatilag sűrű mérési pontsorokat, rendszeres profilokat, összehangolt gravitációs és mágneses méréseket. A kutatás egyik fő eredménye az volt, hogy a gravitációs anomáliák kapcsolatba hozhatók a hegység alatt húzódó földtani szerkezetekkel. Ez már a korszak modern, alkalmazott geofizikájának kezdeti szakaszához tartozik.
