A magyarok a tagországok lakosságánál is nagyobb arányban bíznak az EU-ban – derült ki az Európai Parlament (EP) legutóbbi felméréséből. A kutatás szerint az uniós polgárok 75 százaléka véli úgy, hogy az EU biztos pont a mai bizonytalan világban. Magyarországon ez az arány eléri a 80 százalékot. Ez a magyar válaszadók körében 14 százalékos növekedést jelent a 2025 őszén készült felméréshez képest.
Az EU-ban a lakosság 74 százaléka tartja előnyösnek országa uniós tagságát, ami a valaha mért egyik legmagasabb arány. Magyarországon még többen, csaknem 81 százalék állítja ugyanezt, hat százalékkal többen, mint 2025 tavaszán.
A magyarok szerint az EU-hoz tartozás fő előnye az új munkalehetőségek megteremtése (41 százalék) és a gazdasági növekedés ösztönzése (37 százalék). Uniós szinten a válaszadók elsősorban a béke és a biztonság megőrzését tekintik a tagság legfontosabb hozadékának (40 százalék), ezt követi a társállamok közötti együttműködés erősödése (34 százalék).
A megkérdezettek 68 százaléka szeretné, ha az EU a jövőben nagyobb szerepet vállalna polgárai védelmében a világot kínzó válságokkal és a biztonsági fenyegetésekkel szemben, míg 73 százalékuk több eszközt adna az EU kezébe a nemzetközi kihívások kezelésére.
A kilátásokkal kapcsolatban az uniós népesség 58 százaléka borúlátó, és alig 38 százaléka optimista. Magyarországon ezzel szemben a megkérdezettek 57 százaléka optimistán tekint a jövőbe, és csak 38 százalékuk pesszimista.
Roberta Metsola EP-elnök a felmérést értékelve elmondta: a globális bizonytalanság közepette immár egyre többen tartják házon belül a stabilitás zálogának az EU-t. De elvárják tőle, hogy fellépjen a biztonság, a jólét és a lehetőségek megteremtése érdekében.
A felmérésbe bevont válaszadók szerint az unió nemzetközi szerepének erősítéséhez elsősorban a saját védelemre és biztonságra (39 százalék), továbbá az energiafüggetlenségre (35 százalék) kellene összpontosítani. Magyarországon az energiafüggetlenséget tartják a legfontosabbnak (36 százalék), ezt követi a védelem és biztonság (34 százalék), valamint a versenyképesség, illetve az élelmiszer-biztonság és a mezőgazdaság (egyaránt 32 százalék).
Az életminőséggel az EU-polgárok 83 százaléka, a magyarok 79 százaléka elégedett. Ám azok körében, akiknek gondot okoz a számlák befizetése, lényegesen alacsonyabb a kedvezően nyilatkozók aránya. A magyarok szerint a jó életminőség legfontosabb feltétele a magas színvonalú és elérhető egészségügy (49 százalék), a megfelelő anyagi helyzet (46 százalék), valamint a fizikai és a mentális egészség (40 százalék).
A felmérés arra is rámutatott, hogy az EU-népesség fele nem számít életszínvonalának változására a következő években, 29 százaléka romlástól tart, s mindössze 18 százaléka vár javulást. Az életszínvonal csökkenésétől leginkább Franciaországban, Portugáliában, Ausztriában és Németországban tartanak.
Nyitókép: wikipedia.org/Az EU közös pénzének szobra Frankfurtban
