Đuro Macut szerb kormányfő kijelentette, hogy az állam naponta figyelemmel kíséri a magas hőmérséklettel, a tüzekkel és az alacsony vízállással kapcsolatos helyzetet, valamennyi illetékes szolgálat készenlétben áll, és mindent megtesznek az emberek, az ország energiastabilitása és a természeti erőforrások védelméért.
A Tanjugnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy az idei nyár komoly figyelmeztetést küldött, ezért kezdeményezte Szerbia következő 30 évre szóló, hosszú távú vízgazdálkodási stratégiájának a kidolgozását. A miniszterelnök kiemelte, hogy az államnak tanulnia kell az ilyen helyzetekből, és felkészültebbnek kell lennie a következő kihívásra. Rámutatott, hogy az éghajlati szélsőségek többé nem tekinthetők távoli kockázatnak, ezért az államnak olyan helyzetekre is fel kell készülnie, amelyeket egészen a közelmúltig kivételesnek tartottak.
Beta
Arra a kérdésre, hogyan értékeli az állam reagálását az idei nyár rendkívül nehéz helyzetére, a kánikulára, a tüzekre, a Duna történelmi mélységű vízállására, valamint az ebből adódó energiaellátási és vízellátási problémákra, Đuro Macut elmondta, hogy az első pillanattól kezdve valamennyi illetékes szolgálat teljes készenlétéhez és összehangolt munkájához ragaszkodik.
– Ezért kezdeményezem és hívom össze a Köztársasági Rendkívüli Helyzetek Törzskarának sürgős üléseit is, amelyeken gyakorlatilag napról napra elemezzük a helyzetet, és a terepen kialakult állapotnak megfelelő döntéseket hozunk – mondta Đuro Macut.
Szavai szerint a történelmi mélységű vízállás megmutatta, hogy a meglévő infrastruktúra egy része nem ilyen szélsőséges körülményekre lett tervezve. Elmondta, hogy a szivattyúállomások egy része régebbi építésű, egyes helyeken nem elegendő a kapacitásuk, más állomásokat pedig nem olyan alacsony dunai vízállásra terveztek, mint amilyent napjainkban mérnek. Emiatt jelenleg a terepen is beavatkozások zajlanak, egyebek mellett alacsonyabb szintre helyezik a vízkivételi pontokat.
Arra a kérdésre, hogy mit kellene tartalmaznia egy hosszú távú vízgazdálkodási stratégiának, Đuro Macut elmondta, hogy nem csupán arról van szó, hogy a lakosság és a gazdaság számára elegendő víz álljon rendelkezésre. Mint mondta, a víz nemzetbiztonsági, energetikai, élelmiszer-termelési és környezetvédelmi kérdés is.
– Fel kell mérnünk a mezőgazdaság és az öntözés szükségleteit, folyóink és tavaink állapotát, a növény- és állatvilág megőrzését, de az általános ökológiai egyensúly fenntartását is az egyre gyakoribb és hosszabb aszályos időszakok közepette – mondta.
A miniszterelnök szerint egyidejűleg meg kell vizsgálni annak lehetőségét is, hogyan lehetne hatékonyabban összekapcsolni és egységesíteni a vízgazdálkodásért felelős szolgálatokat Szerbia egész területén, be kell fejezni a már megkezdett vízgazdálkodási rendszereket, és világos tervet kell készíteni arról, mire lesz szüksége Szerbiának a következő évtizedekben.
Đuro Macut elmondta, hogy amikor a közvetlen veszély elmúlik, részletes elemzést kér az illetékes szakemberektől.
– Különösen szeretném, ha felmérnék a szivattyúállomások, a vízgazdálkodási rendszerek és más kritikus infrastruktúrák állapotát, és konkrét beruházási tervet kapnánk, prioritásokkal és határidőkkel. Az ilyen helyzetek nem érhetnek véget abban a pillanatban, amikor eloltják az utolsó tüzet vagy megemelkedik a vízállás. Az államnak tanulnia kell ezekből, és felkészültebbnek kell lennie a következő kihívásra – mondta a miniszterelnök.
Hozzátette, miniszterelnökként nem csupán az a feladata, hogy akkor reagáljon, amikor már kialakult a probléma, hanem az is, hogy ragaszkodjon az előrelátó állami tervezéshez.
Nyitókép: Beta
